Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-18 / 89. szám
2017. ÁPRILIS 18., KEDD KELET Interjú Szilágyi Szabolcs újságíróval, a Lengyel írószövetség, illetve a Lengyel Blues és Ballada Társaság örökös tagjával A lengyel Szabolcs szíve csücske Szabolcs <£> A nyuszival futottak Szombaton délelőtt benépesült a Városi Stadion, ahol a Szabolcs Takarék Nyuszifutás résztvevői előbb a nyuszival közösen futottak, majd kezdődött az igazi verseny, ahol a célba érkezéskor a gyerekek ajándékot, a felnőttek tombolát kaptak. fotó: pusztai Sándor A Kelet-Magyarország egykori újságírójának meglehetősen regényes az életútja. nyíregyháza. Szilágyi Szabolcs hosszú éveken , át szorgoskodott a Kelet-Magyarország kötelékében újságíróként. Noha régóta Lengyelországban él, ezer szállal kötődik Nyíregyházához. A megyei könyvtárban mutatta be regényeit Illyés Péter előadóművész, Bartek teczy- cki szájharmonika-művész és Andrzej Kuczara filmgyári kellékgyártó közreműködésével. Ennek apropóján tárulkozott ki. Még egy év, és elmondható: negyedévszázada él Lengyelországban. Lengyel-magyarnak vagy magyar-lengyelnek tartja magát inkább? SZILÁGYI SZABOLCS: Kettős állampolgárságom csupán formalitás. Az érzelmek kettősségét is vállalom. Ha- zafiatlannak tarthatna valaki, pedig ha jól meggondoljuk, magyarnak Lengyelországban nincs emigráns-keserve. Életem parancsolata, hogy magyar értékeket népszerűsítek lengyel barátaim között, és Lengyelországot szolgálom, ha testben vagy csak virtuálisan otthon vagyok. Az „otthon” és az „itthon” szavak különbségével csak a mi nyelvünk képes ezt is kifejezni. Élete kész regény - ezt a regényei igazolják. Honnan a késztetés az írás iránt? SZILÁGYI SZABOLCS: A választ a kérdés rejti: a regényes élet- úton élmények, írásra késztető tapasztalások hullottak bele az írói tarisznyába. És minden megőrzendő tény kis cetlikre került. Ezek bomlanak ki a regényírás közben. Hetvenöt évem helyszínein, hat-hét magyar városban, sok iskolában gyűjtögettem a sokdimenziós emberismeretet. Ötvenöt éve lett a Kelet-Magyarország újságírója. Milyen emlékeket őriz élete ezen szakaszából? SZILÁGYI SZABOLCS: A pályakezdéssel, az ifjúsággal együtt járó lelkesedéssel keveredő botladozások, olykor a lustaság emlékeit is. Sok kiváló kolléga okos intelmeit: Sipkay Barna és Ordas Nándor tanácsai, Ratkó József biztatásai emeltek át az újságírástól a regényíráshoz vivő útra. Sok régi kollégára, mint barátra emlékezem. Zajtai Tóni bácsi, Páll Géza, Bürget Lajos, Marik Sándor, sorolhatnám... A kellemetlen élmények - ebből alig volt - kezdenek berozsdálni. A nyomtatott sajtó mellett rádiózott, tévézett. Mi a varázsa külön-külön a média egyes szegmenseinek? szilágyi SZABOLCS: A Magyar Rádió régi, szintén szabolcsi származású tekintélyes fővárosi mesterétől, Vajda Mártontól tanultam meg, s azóta igazat is adtam neki: a tollal dolgozó újságíróból könnyedén válik valaki rádióssá, de fordítva nem feltétlenül így történik. A rádiózás tanított meg engem a tömörítésre, a kevés szóval mindent elmondásra. A rádiós erénye, ha egy percben el tudja mesélni a világ történetét. Rövid televíziós éveim a lehetetlenre is megtanítottak. A tévé híradótól 1980-ban néha így kaptam a feladatot: „A mai veszélyes sztrájkhelyzetről van egy 20 másodperces mozink. Ehhez adj 18 másodperces szöveget.” A regényírásnál - ha nem is ilyen szélsőségesen - pontosan tudom, hogy minden felesleges szót, jelzőt kötelező kigyomlálni. Újabb váltás: diplomataként ismét más szemszögből látta a világot. Milyenek voltak az első impulzusai a korabeli Lengyelországról? SZILÁGYI SZABOLCS: Talán ha hivatásos diplomataként akkreditáltak volna, feltettem volna a hivatalos szemüveget, de így a médiából áthívott „ejtőernyősként”, sajtóattaséként pontosan olyannak láttam, mint előtte. Lengyelország felderítése 1958 júniusában kezdődött, majd autóstoposSzilágyi Szabolcs ezer szállal kötődik Nyíregyházához és Nyírbátorhoz is, de a mindennapjait Lengyelországban tölti fotó: sipeki péte ként végül házassággal folytatódott. Az új tapasztalást inkább a diplomácia kulisszái mögé történt négy éves be- kukkantás kínálta. Hab volt a tortán, hogy a rendszerváltás épp a diplomáciai szolgálatom félidejében történt. Miért döntött a kinti letelepedés mellett? SZILÁGYI SZABOLCS: Nem óhajtottam vállalni a pesti életet, a külügyi hivatalnoki helyben járással kivárni az újabb - ki tudja hová? - kiküldetést. Visszavárt a Magyar Rádió is. Ha vállalom, ma egyike lennék... na, nem folytatom. Varsói letelepülésre serkentett lengyel családi kötődésem (feleségem lengyel), az akkoriban felnőtté lett fiam és leányom, akiket a bontakozó kapcsolatok ugyancsak ide kötöttek. Utolsó munkám, a BBC magyar szerkesztőségének varsói tudósítói megbízása is értelmét adta a döntésnek. Itt lettem magyar és lengyel nyugdíjas. Mit jelent a Nemzetközi Mosoly Lovagrend képviselőjének lenni? Értékes Esték NYÍREGYHÁZA. Vetítéssel és táncbemutatókkal színesített előadáson ismerhetik meg az érdeklődők a Nyírség Tánc- együttes munkásságát ma 16 órától a megyei könyvtárban. Kvizmegfejtés A település határának jeles dombja a Fel.stehalorn. a)lbrány Röviden KIGYULLADT. Egy vas-fémipari üzem három helyisége gyulladt ki vasárnap Nyíregyházán, a Derkovits utcában. Az ezer négyzetméteres csarnokban található épületrészben berendezési tárgyak, bútorok és papírok égtek. A nyíregyházi hivatásos és az ibrányi önkormányzati tűzoltók több vízsugárral és kéziszerszámokkal oltották el a lángokat. TŰZ. Egyhektáros területen foltokban égett a száraz fű és a nádas vasárnap Balkány külterületén, a lángokat a sza- kolyi önkormányzati tűzoltók fékezték meg. Nagykállóban kévébe rakott nád gyulladt ki, a mintegy ezer négyzet- méteres területen a lángokat a nyíregyházi hivatásos és a nagykállói önkéntes tűzoltók oltották el. szilágyi Szabolcs: Kellemes megtiszteltetést. A tíz magyar kitüntetett közül két szabolcsi Mosoly Lovag, Kajibás Éva Katalin és Csekő Sándor avatásához is asszisztálhattam. A nemzetközi kapitóliumban évekig Magyarországot képviseltem, végül alkancellárként adtam át a helyemet a sokkal fiatalabbnak. Utódom ma lengyel miniszteri rangban a gyermeki jogok ombudsman- ja. A huszonegy könyvről számot vetve: melyik alkotására a legbüszkébb? SZILÁGYI SZABOLCS: Szívemhez legközelebb áll a Fruzsina, hol vagy? című, nyírbátori ihletésű regényem, amely nyomtatásban nem jelent meg, ám az Országos Széchenyi Könyvtár MEK-en ezerötszáznál több letöltés jelzi, hogy az olvasók is értékelik. A romantikus történetet az újkori Litvánia izgalmas történelmi epizódjai szövik át. Most készül a Postaudvar. Mi ihlette a művet? SZILÁGYI SZABOLCS: A címben szereplő postaudvar egy 18-19. századból megmaradt helyszín. Kisgyermekkorom 1944-es élménye, méhészkedő, ezermester nagyapám háza. A második világháború utolsó hónapjaiban végződő történetben egy lengyel menekült katona és egy magyar barátsága kínál alkalmat a varsói felkelésben kezdődő lengyel menekültügy veszélyeinek bemutatására. Háborús krimit írok, családi történésekkel is átszőve. A könyvbemutató Nyíregyházán volt, és az is igaz, hogy Nyírbátorhoz is kötődik. szilágyi SZABOLCS: Nyírbátor a szívem csücske, bár ott csak egyetlen gimnáziumi tanévet éltem át. Azóta lengyel testvérvárosi kapcsolatot kezdeményeztem és ápolgatok, blues fesztiválokat kötöttem össze. Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy megkaptam a „Nyírbátorért” elismerést. Három éve ottani könyvbemutatóm is felejthetetlen marad számomra. Miért épp a blues és a szájharmonika lett a harmóniájának része? SZILÁGYI SZABOLCS: A SZaj- harmonika gyermekkorom hangszere. Felülírta a hegedű- és trombitatudásomat is. A blues, jazz és a country szolgálója ez a kis zsebbe férő zenekar. Négyszeres apaként, hatszoros nagypapaként hogyan tud helytállni? SZILÁGYI SZABOLCS: Két házasságból való ez a névsbr- olvasás. A napi „helytállás” a három varsói unokához kötődik. Nyíregyházán élő legidősebb fiammal (fogtechnikus és szájharmonikás) az internet segíti a napi beszélgetéseinket. Akinek a keresztneve is Szabolcs, milyen szálakkal kötődik Szabolcshoz? SZILÁGYI SZABOLCS: A Face- book, a Skype és az e-mailek, na és a ritka hazalátogatások olyan érzést keltenek bennem, hogy közel van a Nyírség és a többi régi lakóhelyem (Nagyvárad, Felcsút, Keszthely, Zalaegerszeg, Szentendre, Nagykőrös). LADÁNYI TÓTH LAJOS ladanyiiakelet.hu Szenzáció az állatparkban Az ország első takinja a Nyíregyházi Állatpark- ban látta meg a napvilágot. NYÍREGYHÁZA. Először született takin borjú Magyarországon - tájékoztatta lapunkat Révészné Petró Zsuzsanna, a Nyíregyházi Állatpark szóvivője. - A kis takin 220 napi vemhesség után jött a világra s pár órával a születése után már lábra is állt. A 3 hetes bikát anyja naponta többször szoptatja, egészen 9 hónapos koráig. A borjú világrajövetele szakmai szenzáció, hiszen Magyarországon eddig még nem született ilyen faj. A különleges külsejű patás állatok leginkább tulokszerű állatnak tűnnek, ám a kecskeformákhoz tartoznak. A külső jegyek és az elterjedési területek alapján 4 alfajukat különítjük el. Állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, hiszen a világon mindösszesen négyszáz egyed látható parkokban, közülük négy Nyíregyházán. Az állatparkban a négyféle takin közül mishmi takinok élnek, melyek az indiai AruHazánkban eddig még nem született takin bébi FOTÓ:ÁLLATPARK nácsal Prades államban, Mi- anmar északi részén, Tibet délkeleti részén és Jünnan tartomány északnyugati területein őshonosak. A becsült állományuk mindössze 3500 állat. Előmelegíti a levegőt A Nyíregyházi Állatpark takin bikája 2009-ben érkezett Németországból, az Európai Törzskönyvi Program keretében, majd nőivarú társai 2014- ben jöttek Franciaországból. A természetben a hegyvidéki élőhelyeket kedvelik, az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig. Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. A természetben csordákban élnek, melyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. KM