Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

2017. ÁPRILIS 11., KEDD KELET Háttér 3 Nem csak mondják, sokan írják is Nincs olyan kamasz, akit ne érintenének meg a szerelmes ver­sek. nyíregyháza. - Nálunk mindig van egy réteg, amely szereti a verseket, így szerencsére sza­valóversenyekhez is tudunk kikből válogatni - mondta el lapunknak Király Erzsébet, a Kölcsey Ferenc Gimnázium magyar szakos pedagógusa ab­ból az alkalomból, hogy április n-e József Attila születésnapja és a magyar költészet ünnepe.- Mivel Váci Mihály itt ta­nult az iskolában, minden év­ben megrendezzük a nevével fémjelzett tehetségkutató sza­valóversenyünket, amelyen zömében a kilencedikeseink indulnak. Mindig jelentke­zik legalább 15-20 tanuló, így bátran kijelenthetem, erős a mezőny. A versenyre meghív­juk a Szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium képviselőit, s az onnan érkező versenyzők osz­tálytársakat is hoznak maguk­kal. Általában itt választjuk ki azokat a tehetségeket, akiket aztán más műsorainkban is szerepeltetünk. Tagozatos iskolaként a ma­gyar tagozatosokra különösen A vers sze- retetére születni kell, ez az életem része. SZŐKEJÓZSEF BENCE Zsófi és Alexandra nap mint nap forgatnak versesköteteket illusztráció: pusztai Sándor jellemző a fogékonyság, kö­zülük többen kedvtelésből is olvasnak verseket, nem csak ajánlásra. Persze tény, ha az olvasási szokásaikat nézzük, a novellák és a regények van­nak túlsúlyban. Az ő korukban nyilván nem könnyű mondjuk Ady Endrét vagy József Attilát tanítani, a költeményeik több­ségéhez ugyanis meg kell ér­nie az embernek. De a klasszikusok, tehát Arany vagy Petőfi továbbra is a kedvencek, tizedik után már felzárkózik a sorba Sza­bó Lőrinc és Radnóti Miklós, s mondanom sem kell, nincs az a kamasz, amelyiket ne érintenék meg a szerelmes versek. Több tanulónk egyéb­ként nem csupán szereti a jó verset, de maga is ír. A leg­jobb munkáikkal megjelen­hetnek az iskolai lapunkban, a Diáktükörben. Összességé­ben elmondható, hogy osz­tályonként mindig akad 2-3 olyan diák, aki vagy verset ír, vagy szívesen szaval - foglal­ta össze a legfontosabbakat Király Erzsébet. Nem lehet neki hátat fordítani A nyíregyházi Szőke József Bence, a Nyíregyházi Waldorf Iskola nyolcadikosa megszám­lálhatatlan vers- és prózamon­dó verseny sikeres résztvevő­je, akit már óvodás korában rabul ejtettek a költemények. Először kíváncsiságból jelent­kezett egy ovis szavalóver­senyre, amit meg is nyert. - A vers szeretetére születni kell, soha meg nem unható, az életem része. A versenyzést ugyan lehet szüneteltetni, de a verseknek hátat fordítani, az elképzelhetetlen. Soha nem a A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár zenés iro­dalmi műsorral várja a láto­gatókat a magyar költészet napján, de nem csak április 11- én, egész évben számos prog­ramot rendeznek a témához kapcsolódva. - Legyen szó a Költők egymás közt című rendezvénysorozatról, az új verseskötetek bemutatóiról, az évfordulók, ünnepnapok győzelemért indultam el egy- egy megmérettetésen, hanem azért az élményért, hogy én mutathatom meg a közönség­nek, miről szól a költemény, mit is érezhetett a költő. Ilyen­kor mindenki csak nyerhet, az előadó és a közönség is. Sokan nem tudják, mi a versmondás lényege, ám aki megérti, és nem csak kötelező nyűgnek éli meg a szavalást, hanem úgy közelít hozzá, mint a szerző, akkor az a vers az előadás köz­ben megszületik.- Én sokszor hívom segítsé­gül a legnagyobb versmondó­kat. Az interneten meghall­gatom, hogyan adják elő az adott alkotást, és igyekszem a hangsúlyokból, a lüktetéséből megérteni az igazi mondani­valót. Azokat a költeménye­ket szeretem, amelyeknek a szövegük és stílusuk azonnal megfog. így sokkal könnyebb azonosulni a művel, és később hitelesen átadni a közönség­nek. KM alkalmából szervezett felol­vasásokról vagy a különfé­le versenyekről, a felnőttek mellett megmozdul az ifjúság is - válaszolta a költészet 21. századi népszerűségét firtató kérdésünkre dr. Bihari Albert- né. - Fel kell kelteni és fenn is kell tartani az költészet iránti érdeklődést - vallott az intéz­mény és a rendezvények sze­repéről a főkönyvtáros. Felkelteni az érdeklődést A klasszikusok nem mennek ki a divatból Balassi és Csokonai munkáit is sokan kere­sik. nyíregyháza. - Folyamatos a kereslet a klasszikus költők, ezen belül is főleg a magya­rok kötetei iránt - osztotta meg munkája során szerzett tapasztalatait olvasóinkkal a nyíregyházi István Antikvá­rium tulajdonosa, aki szerint A legnagyobb sztár mindig is Petőfi volt. ZVARA ISTVÁN az érdeklődés nem csupán a kötelező olvasmányoknak köszönhető.- Ebben a fura, sivár világ­ban igénylik az olvasók, hogy úgy szólítsák meg a lelkűket, ahogyan csak egy tehetsé­ges költő tudja - fogalmazott Zvara István, s elárulta: a leg­nagyobb „sztár” mindig is Pe­tőfi volt és marad, de Balassi és Csokonai munkáit is sokan keresik.- Ugyancsak népszerű Jó­zsef Attila, akinek a köteteit eleinte mindössze néhány száz példányban adták ki, vagyis ritkák és értékesek. Éppen ezért antikváriumok­ban nem nagyon, inkább auk­ciókon bukkannak fel az első kiadások, és van egy gyűjtő, aki rendszeresen addig hcitál ezekre, amíg meg nem szer­zi akár az ötödik példányt is ugyanabból - említett egy érdekességet a szakember a magyar költészet napjának „atyjáról”.- Ami a külföldieket illeti, tapasztalataim szerint a ma olvasóit - közülük is főként a fiatalabbakat - Edgar Allan Poe versei szólítják meg leg­inkább - tette hozzá Zvara Ist­ván. KM-HP A jó könyvnek van keletje! ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHlV, RACSKÓ TIBOR Kelet kvíz A falut régen Gáborjánszegnek nevezték, s a ma élők is úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. a) Hermánszeg b) Gelénes c) Geszteréd c) Géberjén A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Mai ünnepségek SZABOICS-SZATMÁR-BEREG. Ma, a költészet napján megyénk több településén is szervez­nek szavalóversenyeket, ün­nepségeket - lapunk 12. olda­lán részletesen megtalálják ezek helyszínét, időpontját. Nézőpont Csáki Alexandra Váci szavai Verset olvasni jó - legalábbis azok élvezik, akikkel már az óvodában vagy kisiskolásként megszerettették. A gyermeki­rodalom bőséges, közérthető és közvetlen, a rímek és a ritmusok könnyedén rátalál­nak a legkisebbekre is. Akkor mégis mikor jön el az a pont az ember életében, amikor legszívesebben a sarokba vágná a vaskos köteteket? Esetemben akkor, amikor tini­ként megpróbálták letuszkol­ni a torkomon Tinódi Lantos Sebestyén életművét. Persze, megtanultam, amit kellett, szépen fel is mondtam, ötös, köszönöm, de hogy nem hagyott nyomot bennem, az tuti. Nem az én korosztá­lyomnak szóltak e magasztos költemények, és megkockáz­tatom, a ma diákságától még távolabb állnak Tinódi sorai. Az évtizedekkel ezelőtt kőbe vésett tanmenetet, a kötelező olvasmányok és memoriterek listáját éppúgy felül kellene vizsgálni, mint ahogy az elavult tanítási módszereket megreformálni. A fiatalok ingerküszöbét nem éri el a niklai remete vívódása, és ha látnak is fantáziát Zrínyi eposzában, annak nyelvezete már az első versszakok után elrettenti őket a további ol­vasástól. Szerencsére vannak előremutató kezdeményezé­sek, ilyen a Pilvaker, melynek szereplői fiatalok, akik min­den év március 15-én ikonikus magyar verseket adnak elő saját stílusban, de érdemes meghallgatni Ágnes (egykor Vanilla) József Attila és Rad­nóti Miklós műveit feldolgozó lemezeit, s hogy a megyei ember szíve is erősebben dobogjon, az Elefánt zenekar legújabb albumát hallgatva mire bukkantam? A dunántúli zenészek friss korongjának címadó dalában Váci Mihály Nélküled című versét ismer­hetjük fel. Talán feloldja az ellenérzésekből gyúrt vattát a legfiatalabbak fülében is. alexandra.csaki@kelet.hu Megkérdeztük: Ön miért szereti a verseket? Dr. Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke A vers elemei a valóságtól A költészet formától függetle­nül művészet, ami gyermek­korunktól az életünk része. Nem kell elemezni, lefordítani magyarról magyarra, mert az úgy tökéletes. Puszta szavak egymásutánjánál jóval több, ritmusa, mondanivalója van, érzéseket, hangulatokat, indu­latokat fejez ki. Amikor verset olvas az ember, az megragadja, elemeli a földi valóságtól, ér­zelmileg, értelmileg olyan dol­gokra csodálkozhatunk rá, ami egyébként nem jut eszünkbe, a költemény megszüntet teret és időt. Az egyik kedvencem Ratkó József Egy ágyon, egy kenyéren című verse. Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy Könnyűszerrel fel tudja idézni Nekünk iskolásként még sok verset meg kellett tanulnunk kívülről - a legtöbbjüket ma is könnyűszerrel fel tudom idéz­ni, amire a tanítványaim rend­re rácsodálkoznak. Nem volt a tananyag része, de Áprily La­jos költészetét mindig szeret­tem, s több kedvencem is van, például Az irisórai szarvas. Több más Áprily-vers is meg­maradt, beszédgyakorlatként a gyerekekkel is szavaltatom egyiket-másikat. Legutóbb például József Attila Mama című versét emlegettük az énekórán, meg is hallgattuk, s megcsodáltuk, mennyire szé­pen szavalja Latinovits Zoltán. Szaszala László, a Magyar Au­tóklub regionális elnöke Az önkifejezés egyik eszköze A magyar irodalomban renge­teg a szép, magvas gondola­tokban bővelkedő alkotás. Sza­bó Lőrinc sok költeménnyel örvendeztetett meg bennün­ket, nekem az Ima a gyerme­kekért című verse a favoritom. Sokatmondó, tartalmas, el­gondolkodtató: rendszeresen felidézem. A vers akár a szo­morú, akár a boldog lelkünket képes simogatni, megnyugtat­ni. Nekem a költészet éppúgy a kedvencem, mint a dal, ezek az önkifejezések maradandó eszközei. Amikor verset olva­sok, elidőzök, elgondolkozom a világ dolgairól - szükség van a szavak erejére. Dr. Zsíros Zsolt, Szabolcs-Szat már-Bereg megyei főügyész Élményt ad, katarzist nyújt Nagyon sok vers volt hatással rám, ezek közül említenék né­gyet. Gyermekkoromban meg­érintett Goethe A Tündérkirály című verse, amelynek szomo­rú, a halált közeibe hozó érzé­sét ellensúlyozta Vörösmarty Mihály Pétiké című évődő köl­teménye. Az egyik legszebb szerelmes versnek én is József Attila Ódáját tartom, de most már hatvanon túl Reményik Sándor Csak egymáshoz című verse áll közelebb hozzám. A valóban jó versek olvasását azért tartom fontosnak, mert életre szóló élményt, katarzist tudnak nyújtani a legszebb magyar nyelven. Gyuris Tibor, a Móricz Zsigmond Színház művésze Régmúlt korok üzenetei Egyszer egy barátomtól pre­mierajándékként Mécs László „Alázat“ című versét kaptam, és annyira a magaménak ér­zem, hogy amikor csak tehe­tem, elszavalom. A költők a régi korok üzeneteit adják át a verseikkel, és én azt vallom, hogy nekünk, színészeknek az a fajta szolgálat az egyik feladatunk, hogy ezeket ne hagyjuk feledésbe merülni. Bár nem könnyű folyamato­san új költeményeket keresni és megtanulni, nem szabad hagyni, hogy ezt az igényün­ket legyőzze a mindennapok rutinja, a fáradtság és az ér­dektelenség. Mádi Zoltán, a Magyar Közgazdász Társaság megyei elnöke HobótólazÖreg néne őzikéjéig Nagy szerelmi csalódásom után hónapokig a „Nagyon fájt” szavaltam. Ekkor kerül­tem közel József Attilához, de ehhez kellett Hobo ’80-as évekbeli Ginsberg- és József Attila-lemeze. Vizsgaidőszak­ban ezek jelentették a kikap­csolódást. Később a gyermeke­imnek az „Öreg néne őzikéjét” szavaltam és a „Ha én rózsa volnékot” énekeltem altató­ként. De nem mindig ilyen egy­szerű: Juhász Ferenc verseit édesanyám adta a kezembe, de ezeket máig nem értem, még a legendás Vidnyászky-film és -színdarab, a „Szarvassá vált fiúk” ellenére sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents