Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-10 / 84. szám
2017. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ 6 Kultúra KELET Tavaly Gál Tamás színművész irányította az ifjú versmondókat ARCHIV FOTÓ: BARTHA KRISZTIÁN Poén a poéma: ismét versmaraton Szálkán Mátészalka. Kétnapos vers- maratonnal emlékeznek meg Mátészalkán a költészet napjáról április 11. és 12. között a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ előtti téren és a Dienes Galériában. Kedden 10 órakor dr. Hanusi Péter polgármester indítja el az apróságok, iskolások, felnőttek és örökifjú nyugdíjasok versláncát. Délelőtt fél tizenegykor a legkisebbek Baksa András színész vezetésével Pál Mária Felülni a Göncölre című költeményét szavalják el, amit a Talán Teátrum Versmuzsikája követ. Az ifjúság 13 órakor Buzogány Béla színművész-igazgató irányításával Arany János Bóka Bandi című művét mondják el, 14.30-tól pedig a felnőtteké és a nyugdíjasoké a színpad, akik Losonczi Léna költő vezetésével Arany János Barátomhoz című versét adják elő. Szerdán délután öttől a Dienes Galériában nyílik meg Medgyessy Zoltán amatőr festőművész kiállítása, és Fülöp György belgyógyász verseskötetével ismerkedhet meg az irodalomkedvelő publikum. Az est házigazdája Pénzes Ottó, a Mátészalkai Művészet- barát Egyesület elnöke, közreműködik a Talán Teátrum, km Minden, ami mézeskalács a sóstói skanzenben KISÜTÖTT MESÉK. Dr. Lovas Kiss Antal egyetemi docens nyitja meg a Sóstói Múzeumfalu jármi kisnemesi házában Kolozsvári-Donkó Rebeka zománcműves, mézesbábkészí- tő Kisütött mesék című időszaki kiállítását április 13-án, csütörtökön 10 órakor, közreműködik Józsa-Vincze Vivien népdalénekes. A megnyitó után interaktív mézesbáb mesefoglalkozásban lehet része az érdeklődőknek, amit mézeskalács-díszítés követ. A tárlat június 13-áig látogatható. Cselszövők és sorsfordító nők Hamarosan bebarangolja a megyét, nyáron ősei, a Dengi család nyomába ered. NYÍREGYHÁZA. Nemrégiben jelent meg Bányai D. Ilona, a Történelmiregény-írók Társasága tagjának első regénye, a Boszorkánykor, mely műfaja szerint történelmi kalandregénynek készült, de kissé rendhagyó módon elsősorban nem a nagy hősök, hanem egyszerű, hétköznapi emberek, nők a főszereplői. Hiteles történelmi háttér- A történet 1465-ben játszódik, Mátyás király uralkodása idején, Tokaj várában és annak környékén. Egy nevenincs faluban, Szent Iván éjszakáján három fiatal nőt űz a kétségbeesés a rettegett Öregerdőbe, ahol a falusiak hite szerint lidércek és boszorkányok tanyáznak. Itt találkoznak a környék javas- asszonyával, és innentől megváltozik a sorsuk. Akaratlanul belekeverednek a környék főúri családjainak, a Perényieknek és a Szapolya- iaknak a hatalmi harcaiba, kincskeresők és titkos eretnekek mesterkedéseibe. Menekülés közben néha onnan kapnak segítséget, ahonnan nem is gondolnák, és végül csak rajtuk múlik, hogy sikerül-e megakadályozni a cselszövőket politikai terveik megvalósításában. Mindezt hiteles történelmi háttér keretezi, valós személyek és történelmi események sora vezeti a hőseimet a végkifejletig - árulta el a szerző, aki bár Miskolcon él, erős megyei gyökerekkel büszkélkedhet.- Édesapám Nagyhalászban született, később Kótajban laktak, itt van a nagyszüleim sírja is. Apukámat az ötvenes években elcsábította a borsodi iparvidék, így került Ruda- bányára, de haláláig szívesen jártam vele, ahogy ő mondta: haza, Szabolcsba. Imádtam a kisvasutat, lelkesen ismerkedtem a tájjal, az ételekkel, az emberekkel, akik egészen mások, mint az ország más vidékein élők. Édesapám népes családba született hetedik gyermekként, s a megyében még ma is élnek ismerős-ismeretlen rokonaim. Figyelem őket, amennyire tudom: élnek Den- gi-leszármazot- tak Kótajban, Nyírszőlősön, Kéken, Vasme- gyeren. Nyárra tervezek egy nagyobb kirándulást az „őseim nyomában”, mivel elhatároztam, hogy megírom a szabolcsi Dengi csa Iád történetét, ami a száj- hagyo- mány szerint nagyon érdekes és kalandos lehetett - avatott be terveibe az írónő, aki szokatlanul későn ragadott először tollat. Falták a könyveket- Pici gyermekkoromtól imádtam a könyveket, szülővárosomban, Rudabányán szép, nagy könyvtár volt abban az időben. Faltuk a köteteket, szüleim, nagyobb testvéreim mellett a kicsiknek apukánk olvasott fel esténként mindenféle kalandos történeteket. Akkor „fertőződtem meg” a történelem szeretetével is. Kamaszkoromban néha nyitástól zárásig a könyvtárban tanyáztam, de eszembe sem jutott soha, hogy én is tudnék ilyeneket írni. Az agyam termelte ugyan a fantáziafilmeket, de nem gondoltam, hogy ez másokat is érdekelhet. Életem nagyobb részében csak olvastam, mígnem baráti unszolásra megpróbálkoztam a novellaírással. Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy az olvasóknak tetszenek a történeteim. Életem harmadik novellája Fűben, fában... címmel már megjelent nyomtatásban a Sár, vér, levendula című antológiában, nem sokkal később Az öreg című a Holló évszázadában. Nemrég értesítettek, hogy utóbbiból a Magyar Rádió a Thália Színház művészeinek közreműködésével hangjátékot készít. Végül belevágtam a regényírásba, és megszületett a Boszorkánykor. Kérdésünkre, hogy nem tartott-e a férfiak távolmaradásától a női főszereplők miatt, Bányai D. Ilona elmondta: bár nagyon félt, a visszajelzések azt mutatják, hogy a férfiak is szeretik a történetet, őket is leköti a cselekmény.- Szapolyai Imre, a sikeres katona, politikus figurája kielégíti a hősre vágyó olvasók igényeit is. Az egyetlen kritikát, miszerint maga Mátyás király hiányzik a történetből, éppen egy hölgytől kaptam. Őt megnyugtattam, a folytatásban - ami hamarosan elkészül, s amelyben a hőseim meglepő változásokat élnek meg - már az uralkodó is megjelenik. KM<SA Bányai D. Ilona első regénye, a Boszorkánykor bemutatóján FOTÓ: ÉKN HIRDETÉS Készet Magyarország Kormánya megbízásából ÁLLÍTSUK MEG BRÜSSZELT! Nemzeti Konzultáció 2017
