Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-10 / 84. szám
2017. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ KBIT ■ Virágvasárnapi barkaszentelés A virágvasárnapot méltatták vasárnap a kisvárdai görögkatolikus hívek a templomukban, ahol az ünnepi szentliturgiát dr. Papp Tibor parókus atya celebrálta. A liturgia a barkaszentelést követően miroválással (olajkenet) és paszkura (megszentelt kenyérdarabkák) osztással zárult. fotó: vinczer Péter Kiállítás nyílik majd a legjobb madárrajzokból fehérgyarmat. A Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja a szatmár-beregi térség óvodásai, általános és közép- iskolásai számára az idén is meghirdeti rajzpályázatát, amelynek témája az év madara, a tengelic. Olyan műveket várnak május l-jéig, amelyek hűen ábrázolják a fokozottan védett madarat, életmódját, költését, élőhelyét, védelmét; a legjobbakat értékes jutalommal ismeri el a zsűri. A művek bármilyen tech nikával készülhetnek, legfeljebb A/3-as nagyságban. A nevezés díjtalan, egy intézményből többen is Az idei év madara a tengelic fotó: internet jelentkezhetnek, egy alkotótól csak egy rajzot fogadnak el. A képek hátoldalára rá kell írni az alkotó nevét, korát, osztályát, iskolájának címét, e-mail-cimét, tanára nevét. Cím: MME - Rajzpályázat 2017, 4900 Fe- hérgyar- n a t , Pf.:3i. KM Nem adják fel a szálkái utasok Kállósemjén és Nagykálló között javult a helyzet fotó: a szerző Gyorsabbak a vonatok Mátészalka és a megyeszékhely között, de maradt még tennivaló. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Csökkent a Mátészalka és Nyíregyháza között közlekedő vonatok menetideje, az idén ugyanis 156 millió forintot fordítanak felújításra és karbantartásra a vonalon. „Április 2-ától a Nyíregyhá- za-Mátészalka-Zajta vasútvonalon változott egyes vonatok menetrendje. Nagykálló és Kállósemjén között a pálya felújításának köszönhetően rövidültek azok a szakaszok, ahol a vonatoknak lassabban kellett közlekedniük, ezért a vonatok menetideje 24-25 percről 17 percre csökkent” - tájékoztatta lapunkat az örömteli fejleményről a MÁV kommunikációs igazgatósága. Zsúfoltak és drágábbak a buszok Nyíregyháza és Mátészalka között régóta probléma a menetidő, eddig átlagosan 1 óra 45 perc volt. Ma már autópályán is közlekedik buszjárat a két város között egyórás menetidővel, gépkocsival pedig- A közösségszervezés módszerével igyekszünk közügyeket megoldani: összefogjuk az érintetteket annak érdekében, hogy kiálljanak egy nekik fontos ügyért, és így kikény- szerítsük a döntéshozóknál azt, ami a helyieknek fontos - beszélt a Mátészalkaleaks nevében Lintényi Levente Ákos a céljaikról, módszerükről, és az M3-ason 40 perc az 53 kilométeres utazás.- Örülök neki, hogy csökkent a menetidő - válaszolta érdeklődésünkre Magyar István, aki hétvégente rendszeresen vonattal utazik Mátészalkáról a Nyíregyházi Egyetemre. - A buszokon nagy a zsúfoltság, és 200-300 forinttal drágábbak is a vonatnál - közölte arra válaszolva, miért választja mégis a leglas- sabb lehetőséget. - Szükség lenne néhány újabb járatra és hozzátette: eddigi sikereiken felbuzdulva Őrben is létrejött egy hasonló csoport.- A Mátészalka-Debrecen vasútvonallal kapcsolatban szintén közösségszervezést végzünk, hogy a döntéshozók érzékeljék, sokakat érint az ügy, és valós társadalmi igény, hogy gyorsabbak legyenek a vonatok megyénktovábbi felújításokra is - tette hozzá. Nyáron még lassabb Egy másik megyénkbeli vasút mentén elégedetlenebbek az utasok - a Debrecen-Má- tészalka vonal sorsa évi 825 ezer utast érint, felújítása mégis lekerült az uniós fejlesztések listájáról, helyette fővárosi projektekre költik a pénzt. Nedávnyi Tünde törzsutasként úgy véli: a 21. században elfogadhatatlan, hogy ben. Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, emellett internetes kampánynyal és tömeges levélírással igyekszünk az elmaradt fejlesztés fontosságára irányítani a ügyeimet - számolt be a 21 aktív tagot és több száz szimpatizánst tömörítő Mátészalkaleaks erőfeszítéseiről a közösségszervező. a 78 kilométeres távot l óra 45 perc alatt teszi meg a vonat.- Az itt élők is megérdemelnék a tiszta illemhelyeket, a Nyugat-Magyarországon közlekedő vonatok kényelmét, és persze, a légkondicionálást - a nyári hőség nem csak a komfortérzetünkre hat, olyankor ugyanis hullámosak a sínek, s még lassabb a közlekedés. A két város között a busz sem jelent alternatívát - részletezte Nedávnyi Tünde, aki azt is elmondta, hogyha az eredeti terveknek megfelelően l óra 8 percre csökkent volna a menetidő, sok ismerőse járna Debrecenbe dolgozni. „A Debrecen-Nyírbátor- Mátészalka vonalon a vasúttársaság saját forrásból 2017-ben nem tervez felújítási munkákat” - jelezte érdeklődésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága, ám egy mátészalkai civilekből szerveződött csoport minden követ megmozgat, hogy az ügy ne kerüljön a süllyesztőbe, km-hp Gyorsabb közlekedést szeretnének A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk Nem csak olcsó, de a gyomorbetegséget is gyógyítja a lóhús 1967-ből: „A kisvárdaiak kedvenc kirándulóhelye a vár környéke” Összeállításunkban felidézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. április 11., péntek Építsék újjá a jéggyárat! A télen még csak megvoltunk valahogyan jég nélkül, mert hiszen nemcsak ételünket és italunkat, hanem jómagunkat is a megfagyás veszélye fenyegette. A tavaszi napok azonban a kánikulai meleg nyár hírével jönnek, éppen ezért ajánlatos lenne gondoskodni jéggyárunk üzembe helyezéséről. Tavaly nyáron szégyenszemre Debrecen városából kellett jeget hozni Nyíregyházára, mert nem volt anyagi erőnk az újjáépítéshez. Az 1947-es esztendő azonban fordulatot jelent gazdasági életünkben, hentesüzleteink telve vannak húsárukkal, vendéglátóiparunk megélénkült. Mint amilyen sürgős és halaszthatatlan volt a közelgő nyárra tekintettel egészségügyi okokból megépíteni a ravatalozót, a város nem halaszthatja tovább a jéggyár építését sem. Kórházaink lázas betegeire őrjítő kínok várnak a kánikulai forróságban, henteseink húsáruit órákon belül romlás fenyegeti, amennyiben nem épül újjá a jéggyár. 1947. április 13., vasárnap Nagylelkű gesztus Húsvéti szenzációként reklámozta az újhatáros Magyar- ország térképét a Honvéd Térképészeti Intézet. Szép, színes térkép, vasutak és közutak megjelölése, szegletes és pontalakú városok feltűnése teszi még tarkábbá. Számunkra azonban nem ez volt a húsvéti szenzáció, hanem az, hogy a térkép áttanulmányozásakor nagy meglepetéssel jöttünk rá két szabolcsi községünknek Hajdú megyének való ajándékozására. A Belügyminisztérium döntése értelmében valóban történtek községáthelyezések, de nem ilyen formában. Nyírmárton- falvát és Nyírábrányt Hajdú vármegyéhez csatolták, míg Penészleket Szatmártól, Ti- szagyulaházát pedig Borsodtól csatolták Szabolcshoz. Nyírmártonfalva és Nyíra- dony áthelyezéséről tehát szó sem volt, annál is inkább, mert hiszen az utóbbi a Ligetaljai járás székhelye. Hatvan éve írtuk 1957. április 10., szerda Terefere a lóhúsboltban A 66. sz. Lóhúsbolt a nyíregyházi Lenin téren nem tartozik a fényes húscsarnokok közé, nincsenek pompásan rendezett kirakatai és reklámfeliratai. Egy bámuló tábla árulja el, hogy odabent comb, vörös lókolbász, vesepecsenye, füstölt nyelv, máj és szalámikülönlegesség kapható egészen olcsón megszámított áron. Pálóczi József, a bolt vezetője már öt éve emelgeti a 70-90 kilós combokat, és miközben előzékenyen kiszolgálja a vevőket, kérdéseinkre is közlékenyen válaszol, energikusan magyarázza, milyen előnyös a lóhús fogyasztása. Naponta 10-12 mázsa lóhúst fogyaszt a város. Az előítéleteket és a szokásokat egyre többen teszik félre, bár még akadnak olyanok, akik csak este surrannak be a boltba, nehogy megszólják őket. Pálóczi bácsi szerint egy gyomorbeteget a lóhús gyógyított meg, igaz, hogy ő a mai napig sem tudja, mit eszik már két éve, mert a felesége olyan ügyesen főzi, fűszerezi. Pedig a gyógyult beteg többször kijelentette, hogyha megölnék se tudná megenni a lóhúst. Egy idősebb parasztnak mindig 19 forintot ad a felesége, hogy menjen, vegyen egy kiló marhahúst. Az öreg ehelyett lóhúst vásárol, mivel annak kilója csak 11 forint 10 fillér, a különbséget megiszogatja, otthon pedig az asszony azt hiszi, hogy marhahúst főzött, és a legnagyobb étvággyal fogyasztják hónapok óta. 1957. április 14., vasárnap Szovjet tankisták segítettek A 100-150 mázsás gépek sok napon át a rendeltetési helyüktől távolabb rostokoltak, ugyanis a kerekeik mélyen a talajba süllyedtek. Szovjet tankistákat kellett segítségül hívni. Péntek reggel Szakárov alezredes jelenlétében nagy segítséget adott egy T-34- es tank: többórás küzdelem árán a rendeltetési helyére vontatta a fúróberendezést. A sóstói gyógyforrás feltárásáért rajongók nevében ezúton is szeretnénk megköszönni a szovjet elvtársak segítségét! ötven éve írtuk 1967. április 13., csütörtök Összefogva Jelentős társadalmi megmozdulás történt Balkányban a község déli részét fenyegető belvíz elvezetésére. Több mint egy hónapon át 30-40 ember dolgozott a másfél kilométer hosszú csatorna vízügyi igazgatóság által irányított építésénél. Több mint 7000 munkaórát dolgozott a lakosság, aminek eredményeképpen vasárnap megindult a 95 hold területet borító víz. Igen nagy a jelentősége a csatornának, mivel nemcsak a nagy földterület válik megművelhetővé, hanem sok lakás is megmenekül az ösz- szeomlástól. Negyven éve írtuk 1977. április 14., csütörtök Az ecsedi lápvilág Északkelet-Alföld egyik egyedülálló műemléke, az ecsedi sárvár az 1975/76-os ásatások során került napvilágra. A ritka lelet helyreállítása, teljes feltárása és védelme most a legfontosabb feladat, annál is inkább, mert a sárvárat és környékét az idegenforgalom előtt is meg akarja nyitni a múzeumok megyei igazgatósága. Az elképzelések szerint a sárvár közelében helyreállítják a híres ecsedi lápvilág egy darabját, s a területen van egy másik ritkaság is: a Kraszna partján álló őszsilip. KM 1977-ből: „A nagykállói Calux Cipőipari Szövetkezet modellezőrészlegében már a jövő évben gyártásba kerülő cipők modelljei készülnek” „Az idén standot avatnak a kisvárdai várkertben, a medencén és a környező parkban az utolsó simításokat végzik” - írtuk 1967-ben fotók: km-archív
