Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-04 / 54. szám

2017. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Háttér 3 KELET ■■■■■■■ Simon Ferenc, Nyíribrony Önmagam szórakoztatásáért nem igazán járok bálokra, de ha mégis, kizárólag munka­végzés céljából vagyok ott, mert pincér a szakmám. Re­mélem, egyszer vendégként is eljutok egy álarcos bálba. Megkérdeztük: ön szokott járni bálokba? . Mezei Ivett, Ibrány Én még egyetlen bálban sem jártam, nem az én világom. Mindig hosszú órákat kell készülődni, s nem szeretem a kényelmetlen, giccses öltö­zékeket sem. Inkább a lazább típusú szórakozás érdekel. Vitáli Attila, Nyírtura Nem vagyok kedvelője a báloknak, de kisebb rendez­vényeken már részt vettem. Fiatalabb koromban szerepel­tem is a farsangon, de mosta­nában időm sem engedné az ilyen jellegű mulatságot. £ Csizmánk Kitti, Nyírtelek Az iskolám rendezte kisebb táncmulatságokra mindig elmentünk a családdal, a sza­lagavató bál volt az életemben a legkomolyabb. Elmennék még több hasonló ünnepség­re, ha adódna rá alkalom. « Szállt az ének, dobbant a talp Pénteken 19. alkalommal rendeztek Vécsey-Vásárhelyi Ka­mara Néptánc és Népdaléneklési Versenyt a Móricz Zsig- mond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézményében. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Ó, azok a régi, tündöklő bálok! Ma már a zenés-táncos mulatságok sem olya­nok, mint egykorvoltak. nyíregyháza. Ha megkérdez­nénk az olvasókat: melyik a legpatinásabb báli helyszín a szabolcsi megyeszékhelyen, a többség valószínűleg a Koro­na Szállót jelölné meg, s jog­gal, bár voltak más felkapott mulatóhelyek is Nyíregyhá­zán. Ezekre az egykori fényes bálokra talán a legjobban Szilágyi Istvánná, a szálloda vezetője emlékszik vissza, aki 1970-ben lett a Vendéglátó­ipari Vállalat dolgozója. Aranykorona a hajkoronában- Az 1895-ben megépített ho­tel emeleti dísztermét már eleve bálok fogadására ter­vezték - szögezte le mindjárt a beszélgetésünk elején, hoz­zátéve, hogy időnként azért más célokra, így hangverseny- teremnek is használták.- Emlékeim szerint a leg­nagyobb igény a bálozásra a ’70-es, ’80-as években mu­tatkozott, olyannyira, hogy a díszterem mellett hétvégen- te még a földszinti étterem is megtelt. Sőt! Az 1971-ben épült Szabolcs Szállóban is mi üzemeltettük az éttermet, ott is rendeztünk mulatságokat. A ’70-es években a vállalatok, állami cégek büszkélkedhet­tek a legnagyobb bálokkal, de a rendszerváltás után a kisebb-nagyobb vállalkozá­sok is kedvet kaptak hozzá. S Egykor 400 fős bálokat szerveztünk a Koronában TARDINÉ HAJÓSI MARGIT Évekkel ezelőtt az Anna-bál szépségkirálynőjét hintón vitték körbe a városban FOTÓ: KM-ARCHÍV hogy melyik volt mind közül a legmenőbb? Talán az iparos­bál, ahol a hölgyek igyekeztek mindig a legújabb divat sze­rint megjelenni. De volt bálja a zenészeknek, a közalkalma­zottaknak, az újságíróknak - némelyik a naptárban is fix he­lyet birtokolt -, híresek voltak az orvos- és a jogászbálok, s ki ne hagyjam a cigánybálokat, ahol szintén kitettek magukért a hölgyek. Némelyiknek még aranykoronát is láttam a fején. Számomra a vendéglátósbál a legkedvesebb, akkor ugyanis az utolsó éves felszolgáló- és szakácstanulók dolgoztak, mi pedig, a szakma aktiv tagjai szabadon szórakozhattunk a családtagjainkkal.- Az utóbbi pár év kivételé­vel, négy évtizeden át minden évben rendeztünk iparosbált Nyíregyházán - nosztalgiázott az ipartestületek gazdasági vezetőjeként a már 42 éve az Ipartestületi Székházban dol­gozó Tardiné Hajósi Margit, amikor megkerestük. - Anno, a kötelező ipartestületi tagság idején 400 fős bálokat tartot­tunk a Hotel Korona összes emeleti termében, amelyen az iparosság országos vezetői is - az akkori elnökkel, Szűcs Györggyel az élen - örömmel vettek részt. A kiváló hangu­latot megalapozták a közön­séget is megtáncoltató profi nyitótáncosok, s az esti mű­sor fellépői, példáid Korda György vagy később Mészáros Árpád. Általában hajnalig mu­lattunk, együtt az örökifjak- kal: Lakatos Jóska bácsival, s a szebbik nem nagy hódolójá­val, Bordás Béla bácsival, akik azóta már az égben ropják. S mivel egy bálon a szép ru­hák és a jó étel mellől a táncra ingerlő zene sem maradhat el, kifaggattuk Nyíregyháza egyik legrégebbi zenészét, Kazár Pált is a témáról. A Mó­ricz Zsigmond Színház zenei vezetője szerint komoly rang­ja volt annak, ha valaki részt­vevője lehetett egy jogász­vagy orvosbálnak.- De a ’70-es évek cigány­báljainak emléke is elevenen él bennem - fűzte tovább a gondolatot - ami úgy zajlott, hogy a díszteremben a tehető­sebb romák mulattak a mi nó­táinkra, a Kiskoronában pedig a szerényebb jövedelműek húzatták a cigányzenésszel. Emlékszem, egyszer egy ze­nészszakszervezeti gyűlésre hívtak a Szabolcs Szállóba. Lehettünk vagy százan, de az édesapámon, rajtam és egy másik kollégán kívül min­denki más cigányzenész volt. Megbecsült szakmának szá­mított ez akkoriban a romák körében, s mivel minden szó­rakozóhelyen élőzene szólt, jutott munka mindenkinek. Aztán a ’90-es évek elején sorra adták el a hangszerei­ket, mert már nem volt rájuk szükség. De visszatérve a té­mához: édesapámtól tudom, hogy az ő idejében a mostani Kölyökvárban rendezték a legnagyobb tiszti bálokat, s a rendezvény innen került át aztán a Koronához - sorolta a közismert billentyűs. Ma több a diplomácia Mindkét nyilatkozónk el­mondta, régen jelentősebb események voltak a bálok, mint ma. Mostanra megritkul­tak az éttermi rendezvények, megszaporodtak az iskolai, alapítványi bulik, s ma már az élőzene is visszaszorulóban van. Kazár Pál szerint most több a diplomácia, mint az ön­feledt szórakozás, a jelmezbál pedig a házibulik belterjesebb világának lett a része. Nyilván utazhattunk volna ettől régebbre is, mesélhet­nénk a régi vitézi bálokról, a közkedvelt Jereváni mulatsá­gokról, a Bácsik cukrászdáról, vagy arról az időről, amikor még villamos vitt ki Sóstóra, de az már egy másik történet lehetne. km-mj,gb A már divatos miniben sem illett a bálba menni Szilágyi Istvánná elmesélte azt is, hogy a svédasztal az ezredforduló tájékán jött divatba, addig a „tányérszervizes’’ módi volt a megszokott, előétellel, levessel, főétellel, desszerttel, s éjfélkor korhelylevest tálaltak fel farsangi fánkkal. A zenészekről általában a szervezők gondoskodtak, de talán van­nak még, akik emlékeznek a hotelben bazseváló Benczi Jenő cigányprímásra vagy Mocsár Feri bácsira. Megtudhattuk azt is, hogy kezdetben a sötétebb színű, hosszú alkalmi ruhákat tekintették egy bálban elfogadottnak, a férfiaknak sötét öltöny vagy a szmoking dukált világos inggel. Oda nem illő öltözékben- például miniben - belépni sem lehe­tett a bálterembe. Később a flitteres öltözékek jöttek divatba, ami a farsangi csillogáshoz is egészen jól passzolt.- Apropó farsang! A Koronában a feb­ruárt vagy 12 éven át mindig maskarás mulatsággal zártuk, oda kötelező volt a jelmez. Emlékszem, egyszer fogadós- nénak öltöztem, s díjat is nyertem vele- tette hozzá a szállodavezető. A tragikomédia folytatódik tovább A bizalom már régen elveszett, de továbbra is kivárnak a dolgozók. szakoly. Újabb remény fosz­lott semmivé Szakolyban, ugyanis a február végére ígért elmaradt januári munkabért egyetlen önkormányzati dol­gozó sem kapta meg. Mivel Szűcs Gabriella polgármes­tert nem tudtuk elérni, a te­lepülésen élőktől próbáltunk tudakozódni, ám nyilatkozni senki nem volt hajlandó. Se munka, se járandóság Egyedül Vadon Istvánné pana­szolta el, hogy bár már nem áll az önkormányzat alkalmazá­sában, mert december végén megszűnt a közfoglalkoztatás, másfél havi táppénzzel még tartoznak neki, s a két gyer­meke után járó kedvezmény is kevesebb lett a vártnál. Egyéb­Még mindig képesek némán tűrni az emberek FOTÓ: KM-ARCHÍV ként egymás között még min­dig azt firtatják az emberek, hogyan juthatott egy 58 milli­ós állami konszolidáció, egy 41 milliós „önhiki” és a közmun­kások által két éven át a gaz­daságban megtermelt profit mellett idáig a település.- Sejthető, hogy ismét se­gíteni fog az állam a szakolyi munkavállalókon - mondta el a véleményét Kerecsen Jó­zsef -, viszont szerintem nem lehet a végtelenségig feneket­len kútba öntözni a vizet.- Ennek a képviselő-testü­letnek polgármesterestől le kellene vonnia a konzekven­ciát, s távozni a közéletből, amiért ide juttatták a falut, s nyomorúságba taszították az embereket. Két leinkasszózott normatíva után nem tudom, mit lehet még várni. A leg­utóbbi testületi ülésen ugyan egyetlen főszám nem hang­zott el, de az elejtett szavakból sejthető volt, hogy sok a tele­pülés kintlevősége, s műkö­désképtelen a polgármesteri hivatal - sorolta elkeseredet­ten, úgy is, mint érintett. Januári fizetés tehát nincs, s állítólag az intézményveze­tői értekezleten arra is célzást tett a településvezető, hogy még a februári bér rendezése is kérdéses. km-mj A végtelensé­gig nem lehet feneketlen kútba tölteni a vizet. KERECSENJÓZSEF Egy kis színház a könyvtárban nyíregyháza. Egy színház világa ezernyi titkot rejt, s Thália templomában minden pillanatban történik valami érdekes. Már a teátrum falai között dolgozó művészek mindegyike is egytől egyig kivételes egyéniség, akiknek vallomásai könyvek lapjaira kívánkoznak. Erről a különleges világról és művészeiről írt könyvet nem­rég Bodnár István A kulisszák mögött címmel, s a kötetet március 7-én, kedden 16.30-tól mutatja be a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaratermében. Beszélge­tőpartnere dr. Minya Károly főiskolai tanár lesz, s az izgal­masnak ígérkező eszmecsere közepette a Mandala Dalszín­ház színészei teszik még élve­zetesebbé a programot. km Nézőpont Dankó Mihály Bizalom és megítélés Napjainkban egyre többször fordul elő, hogy egy-egy tele­pülésen új képviselő-testüle­tet és polgármestert válasz­tanak. (Most tekintsünk el attól, ha egészségügyi okok, esetleg haláleset miatt kell új vezetőre voksolni.) Az in­dokok között a legtöbbször a bizalom elvesztése szerepel. A vita, a marakodás eltereli a figyelmet a tennivalókról, felőrli az erőket, s emiatt a la­kóhely lesz a vesztes. Lassan félidőnél járnak a megválasz­tott önkormányzati tisztség- viselők, és ha kiderül, hogy a testületi tagok nem tudnak, vagy nem akarnak együtt dolgozni a polgármesterrel, csak ezt az utat választhatják. Persze, kockáztatva ezzel a saját tisztségüket is. Szé­gyen? Kinek? ígéreteket is könnyű szem­beállítani az eredményekkel, s számon kérni, mi az, ami megvalósult, és mi nem. Esetleg hibázott-e valaki? Lustaságból, figyelmetlen­ségből maradt el a siker? Amikor már a magyarázko­dás sem elég, hamar elszakad a cérna. Ha a város-, vagy a községházán nincs egység, ha nincs összhang, az állam­polgár is elbizonytalanodik, aki azt várja, ne csak az ün­nepeken, a hétköznapokon is érezze a törődést. Tudom, a legkönnyebb kritizálni, s a bírálatok tengeréből sokszor nem egyszerű kiszűrni a jogosakat. Egy tény, óriási felelősség emberekről, sor­sokról dönteni. Egy vezető­nek pedig tudnia kell igent és nemet is mondania. A vélt sé­relmek is lavinát indíthatnak el, sőt a pletykák is könnyen szárnyra kapnak. Néha a törvények „útvesztői” sem egyszerűek. Ezekkel felvenni a harcot, bizonygatni igazát, annak nagyon nehéz, akinek megingott a hitele. Fontos úgy elérni a célt, hogy meg­maradjon a becsület. Akkor egészen bizonyos, az újabb megmérettetésnél nem ő lesz a vesztes. mihaly.dano(a)kelet.hu Kelet kvíz Melyik városunkhoz van közel a 139 méter magas Asszony-hegy: a) Nyírbátor b) Balkány c) Kisvárda d) Fehérgyarmat A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents