Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám

2017. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ KELET Országos verseny a nyírbátori Báthoryban Nyírbátor. Harmadik alka­lommal rendezték meg a nyírbátori Báthory Anna Re­formátus Általános Iskolában az Országos Komplex Ter­mészettudományos Verseny döntőjét. A vetélkedőn 4 fős felső tagozatos tanulók al­kotta csapatok mérték össze tudásukat 3 levelezés fordu­lóban. A közel 80 nevezett csapatból 35 jutott a szombati fináléba, ahol természettudo­mányos kísérleteket kellett elemezniük, magyarázniuk. Az iskolába érkező gyerekek a szabadidejüket sportolással, illetve nyírbátori kisvonato- zással töltötték. A döntőről mindenki maradandó élmé­nyekkel és gyarapodó tudás­sal tért haza - tájékoztatta lapunkat Babik Béla verseny­felelős tanár. km A legjobbak 5-6. évfolyam Természet bajnokai - Nyírbélteki Szent László Általános Iskola Észbontók - Báthory István Katolikus Általános Iskola. Gimnázium és Szakgimnázi­um - Nyírbátor Agymenők - Móricz Zs. Ref. Kollégium, Gim­názium, Általános Iskola - Kisújszállás Pink Peace - Báthory Anna Református Általános Iskola - Nyírbátor 7-8. évfolyam 1. Természet tudósai - Nyírbélteki Szent László Általános Iskola 2.100 % - Báthory Anna Református Általá­nos Iskola-Nyírbátor Borostyánkövek - Báthory I. Katolikus Általános Iskola. Gimnázium és Szakgimnázi­um - Nyírbátor 3. Komplex tenger kalózai - Báthory Anna Református Általános Iskola - Nyírbátor Rózsa kvartett - Rózsakerti Demjén I. Refor­mátus Általános Iskola - Budapest Pontosítás nyíregyháza. Szombati szá­munkban beszámoltunk arról, hogy egy szatmári település la­kója megpofozta a polgármes­tert. A nőt a Mátészalkai Járási Ügyészség bíróság elé állította, ezért cikkünk forrásaként Má­tészalkát jelöltük meg, de ez nem azt jelenti, hogy az eset ott történt volna. KM Röviden kigyulladt. Kigyulladt egy ház tetőszerkezete és nyílászárói szombaton Baktalóránthá- zán, az Ady Endre utcában. A helyi és a nyírbátori hivatá­sos tűzoltók több vízsugárral oltották el a lángokat. Senki sem sérült meg, az ott lakók elhelyezéséről gondoskodtak. Rohmann Imre és lánya, Dltta FOTÓ: INTERNET Apa és lánya közös koncertje NYÍREGYHÁZA. Szülő és gyer­mek együtt muzsikálásának lehetünk fül- és szemtanúi a Vikár zeneiskolában március 30-án, 18 órától. Rohmann Imre nemzetközi hírű zongo­raművész és lánya, az egyik legtehetségesebb magyar csel­lista CD-bemutató koncertjére várja az érdeklődőket a Luther Passage a Kultúráért Egyesü­let, a belépés díjtalan. Tisztelegnének a hősök előtt Még mindig nem tudni pontosan, mikor lesz Hősök Emlékműve Kisvárdán. KiSVÁRDA. Az egykor Kisvár­dán élő dr. Szüágyi László, aki ma már soproni lakos, nemrégiben azzal kereste fel a kisvárdai városvezetést, a Városszépítő Egyesületet és az egyházakat, hogy szeretne segíteni egy régi adósság ren­dezésében. Mert bár az első világháborúban elesett hősök emlékéveit éljük, s az elmúlt években egymást érték a cen­tenáriumi megemlékezések, Kisváráénak még mindig nincs olyan emlékműve, ami előtt méltó módon hajthatná­nak fejet az emlékezők. Régi probléma A probléma már bő kilencven esztendővel ezelőtt is fenn­állt, ugyanis a Felső-Szabolcs című újság az 1924. szeptem­ber 4-ei számában a követ­kezőket írta: „A hősök, kik hazánk védelmére hullatták drága vérüket, kétségtelenül rá is szolgáltak arra, hogy szülőföldjük emlékművel örökítse meg azt a soha meg nem hálálható hősi áldozatot, amellyel életük árán védel­mezték meg hazánkat. Nyír­bátor már lerója adósságát, s ezzel szemben Kisvárda még mindig s előreláthatólag még soká adós marad a Hősök em­lékművével.” Dr. Szilágyi Lászlót többek között a város köztemetőjé­ben tapasztaltak késztették az első lépések megtételére, ugyanis ott felszámolnák azt a területet, ahol az I. világhá­borús honvédsírok álltak.- Gyermekkoromban, az 1950-es években még láthat­tuk a korhadt fakereszteket és a szétomló sírokat, amikor a Megyeri plébános úr veze­tésével alkalmanként meg­emlékezhettünk a hősökről. Nem engedhetjük, hogy nyo­ma se maradjon mindannak, amit a szívünkben és az em­lékeinkben oly féltőn őrzünk - fogalmazta meg álláspontját közleményében az 1967-1977 között Kisvárdán élő fogor­vos, aki leírta azt is, hogy egy­millió forintos alapot kíván létrehozni a kezdeményezés elindításához.- Hős katonáink emlékének megőrzése közös felelőssé­günk. Ezért az összeget elkü­lönített, e célra zárolt szám­lán szeretném elhelyezni. Az összeg felhasználási feltétele, hogy az emlékművet olyan helyen állítsák fel, ahol sokan láthatják, mementóként állít­va a jelen és a jövő magyarjai elé - tette egyértelművé az alap soproni létrehozója. Közös értékek A tiszteletreméltó kezdemé­nyezés végül megmozdította a várost, ugyanis Lengyel Sza­bolcs, a Városszépítő Egyesü­let elnöke már február 16-án helyszínbejárást kezdemé­nyezett a református egyház képviselőivel közösen. A szemlén Néző István helytörténész is részt vett, ráadásul régi fotók alapján a régi sírok maradványait is megtalálták a terepegyenge- téskor már összetolt földhal­mok és bozótmaradványok között. A terület a református egy­ház tulajdonában van, s az egyház időközben fel is aján­lotta, hogy a létesítendő em­lékműhöz ingyen biztosítanak területet. A megvalósításhoz pályázati lehetőségek is igény­be vehetők, amelyeket kár lenne elhalasztani. Az I. világ­háborúhoz kötődő társadalmi emlékezet ébrentartásához egy város összefogására van szükség, és ha ez az emlékmű végre kézzelfogható realitássá válik, hozzájárulhat a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítésé­hez. KM-MJ.VINCZE PÉTER Gyermekko­romban még láthattam a korhadt fakereszteket. DR. SZILÁGYI LÁSZLÓ A Kelet-Magyarország régi számaiból tallóztunk A felszabadulás évfordulóján díjazták lapunk munkatársát „Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában műszakonként 8200 gyöngylámpát készítenek az ú) automata gépen” - írtuk 1977-ben fotók: km-archIv Összeállításunkban fel­idézzük, miről számolt be lapunk évtizedekkel ezelőtt ezen a héten. Hetven éve írtuk 1947. március 28., péntek Tűzvan? Érdekes eset történt Fehér- gyarmaton. A község egyik vendéglőjében megjelent F. Istvánná, és az ajtóban állva odakiáltotta az egyik asztal­nál borozgató férjének, „Pis­ta, gyere haza, mert tűz van!”, mire F. István ijedten hagyta ott társait, borát, még a ka­lapját is, és szaladt felesége után. A jelenet láttán a korcs­ma vendégei kiszaladtak az utcára, egyikük a templom- toronyba rohant és félreverte a harangot, a többiek pedig ahányan voltak, annyi felé fu­tottak azzal a kiáltással, hogy „Tűz van, tűz van!” - a köz­ség lakói erre felriadtak, és vödrökkel, baltákkal, vasvil­lákkal szaladgáltak ide-oda, mert nem láttak sehol sem vörös fényt. Később derült ki, hogy F. Istvánné csak ki­találta a tüzet, mert máskép­pen nem tudta hazacsalni a férjét a korcsmából. Amikor a turpisság kiderült, az éjszakai nyugalmukból felvert embe­rek majdnem megverték a furfangos asszonyt, aki ellen kihágási eljárást indít a rend­őrség. Hatvan éve írtuk 1957. március 31., vasárnap Torzszülött galambok B. S. tiszalöki lakos galamb­dúcában a napokban érdekes dolog történt: két tojásból három fióka kelt ki. Az iker galambfiókák törzzsel egy­máshoz voltak nőve. A nem mindennapos érdekesség vonzotta a galambász szom­szédait, csodájára jártak. Ötven éve írtuk 1967. március 29., szerda Hivatásszeretetből kitűnő Húsvét első napján történt, este hét órakor. A nagyállo­más előtt álló villamosban az utasok már kényelmesen elhelyezkedtek, amikor a ka­lauz a kocsi végébe szaladt. A villamos belsejében ülők már csak a kedves szavakat hallot­ták: „Add a kezed! Te is!” - kis­vártatva az ajtóban megjelent három apróság, nyomukban a hálálkodó nagymama. „Jaj, már azt hittem, lemaradunk” - mondta. A villamos már elindult, amikor egy másik, nagyobbacska fiú elejtett egy csomagot. Nyúlt is utána, de a fiatal kalauznő ügyesebb volt, már adta is oda a gyerek­nek. Az utasok összenéztek, mosolyogtak. Valami barát­ságos, ünnepi hangulat leng­te át a 813-as villamoskocsi belsejét és az emberek szívét. Nem tudom, lány volt-e vagy asszony a villamoskalauz, volt-e gyereke vagy sem, de annyi bizonyos: hivatásszere­tetből és emberségből percek alatt kitűnőre vizsgázott. 1967. április 2., vasárnap Sipkay Barna József Attila-díjas Szombaton a Fészek Művész­klubban kiosztották a hazánk felszabadulásának 22. évfor­dulója alkalmából adományo­zott művészeti díjakat. Az ün­nepségen megjelent Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, művelődés- ügyi miniszter, aki sok sikert kívánt a kitüntetettek további munkásságához, majd át­nyújtotta az irodalmi és mű­vészeti díjakat. Megyénkből Sipkay Barna, a Kelet-Ma­gyarország olvasószerkesz­tője szerepelt a kitüntetet­tek között - novelláiért és a Boldogtalan boldogság című regényéért József Attila-díjat kapott. Negyven éve írtuk 1977. március 27., vasárnap Nyitásra kész a vadaspark Több mint egyéves mun­ka után nyitásra kész a sós­tói vadaspark. Az építkezés mindössze 300 ezer forinttal kezdődött, a nyíregyházi vál­lalatok és intézmények kez­dettől fogva sokat segítettek - aktív társadalmi munkájuk­kal további 450 ezer forintos értéket teremtettek. A kará­mok, ketrecek elkészültek, s megérkeztek az állatok is. A parkban jelenleg 13 állatfaj - köztük őz, dámvad, mókus, vaddisznó, tengerimalac, fá­cán, muflon - 42 képviselője lelt otthonra. A veszprémi állatkert és a kecskeméti vá­rosi tanács ajándékozta őket a vadasparknak, a két hatalmas barnamedve a Szovjetunióból érkezett. Az állatokat termé­szetes környezetben, gazda­gon fásított, füves, virágos, jó levegőjű területen helyezték el. Az építés során a három- hektáros parkból csupán két fát kellett kivágni, helyettük 140 csemetét telepítettek. A létesítmény megnyitását március 31-én tartják, az ün­nepségre meghívják azokat a vállalatokat is, amelyek a legtöbbet segítették az épí­tésben. A közeljövőben újabb munka vár az aktív fiatalokra, KISZ-esekre: a nyíregyházi városi tanácstól kapott 500 ezer forintból kerítést állíta­nak a vadaspark köré. 1977. áprilisi., péntek Megszűnt a gőzvontatás Jelentős állomásához ér­kezett a hazai és a szabolcsi vasúti közlekedés. Csütörtö­kön ünnepélyes keretek kö­zött elhagyta az utolsó gőz­mozdony Nyíregyházát, s ezzel végérvényesen meg­szűnt a gőzvontatás Sza- bolcs-Szatmárban. Széli Géza, a vasúti igazgatóság osztályvezetője megemléke­zett a szabolcsi gőzvontatás jelentős dátumairól. Hozzá­tette: a gőzvontatás megszű­nése nemcsak népgazdasági érdek, hiszen a villamos és Diesel-mozdonyok üzembe helyezésével csökken a vasút okozta környezetszennyezés is. Halász Ferenc, a nyíregy­házi vontatási főnökség veze­tője elmondta: a mozdonyok személyzetét már átképez­ték. Az ünnepség résztve­vői végezetül szimbolikus pillanatok részesei lehettek: a 424-es sorozatú gőzmoz­dony utolsó megyebeli útjára indult, miközben megérke­zett a vontatási főnökségre Európa egyik legkorszerűbb Diesel-mozdonya, az M4l-es, amelynek társaival ezentúl lebonyolítják majd a forgal­mat Szabolcs-Szatmár me­gyében. KM 1977-ből: „50 éve alapították a tiszavasvári gyógyszergyárat. Azóta korsze­rű nagyüzemmé fejlődött az Alkaloida, termékeit sok országba exportálják”

Next

/
Thumbnails
Contents