Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-16 / 63. szám
2017. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK KELET IMGVABOBSZiG Jegyzet Bodnár Tibor Kis Petőfi azt üzente Már csak azok voltak a nyíregyházi március 15-ei ünnepség után a Kossuth téren, akik jó régen találkoztak egymással, és volt miről diskurálniuk, no meg persze néhány Duracell-nyusziként felhúzott gyerek kergette a galambokat, amikor hirtelen egy tízéves forma kisfiú felpattant a Kossuth-szoborra, és teli torokból elszavalta a Nemzeti dalt. Pontosan úgy, ahogy Petőfi Sándor tehette azt 169 évvel ezelőtt. Mindig irigyeltem az olyanokat, akik szeretnek szerepelni, és nincs lámpalázuk attól, ha ki kell állniuk az emberek elé. Mivel én nem vagyok ilyen, az iskolai műsorokon nem osztották rám a főszerepet, még azt is sikerült elrontanom egy november 7-ei megemlékezésen, hogy a forgatókönyvben előírtnál kevesebbszer emeltem magasba a dicső 1917-es évszámot... Most már olyan időket élünk, amikor a valódi hőseinket magasztalhatjuk. A kisfiú ezzel- a színrelépéssel ártatlanul is üzent, hogy miként kell ünnepelni. Fel kell vállalni magunkat, a múltunkat, a dicső elődöket. Nem pedig mindenféle politikai üzenettel telekürtölni az ünnepet. Ezért is járt a kis Petőfinek a taps, nem csak a remek produkciójáért. tibor.bodnar@kelet.hu Orbán Viktor: ismét ’48-as szelek fújnak Európában Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédet fotó: mti, kovács tamás Országszerte megemlékezéseket tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján szerdán. BUDAPEST. Áder János köz- társasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A lobogó felvonása után ünnepi díszmenet indult a Múzeumkerthez vonulva, ahol Orbán Viktor miniszter- elnök és Tarlós István főpolgármester mondott beszédet. Meg kell vívnunk a csatát! Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani - jelentette ki Orbán Viktor. „Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” - mondta a miniszterelnök. Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk - emelte ki. Orbán Viktor kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát Orbán Viktor beszéde alatt Juhász Péter, az Együtt elnöke és a párt szimpatizánsai fütyüléssel fejezték ki nemtetszésüket, emiatt több helyen dulakodás alakult ki. A rendpedig itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani - jelentette ki. Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket. „Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években”: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányért vívott őrség hat esetben intézkedett. A Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy a múzeumkerti ünnepségen húszezer békés ünneplő mellett 55-60 rendzavaró jelent meg. harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az is, hogy „lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket” - sorolta a kormányfő. A kormányfő szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító eftergiáit „alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át”. Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni „az álszentség maskaráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség” - mondta. Kitüntetések Az Országházban tartott ünnepségen átadták a Kossuth Nagydíjat, a Kossuth- és Szé- chenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket, mti Ünnepi mondatok Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pártja budapesti ünnepségén úgy vélte, a szabadság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethető össze, azzal a világgal, amelyet a magyar miniszter- elnök az elmúlt hát évben feldúlt. Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke a fővárosi Petőfi-szobornál a szabadság megvédésére, valamint egy „szűk és gonosz érdekkör” elleni kiállásra szólított fel. __________________. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) elnöke szerint ma is él a modern, polgári, liberális Magyar- ország reménye, vagyis az, hogy a magyar nép ismét ki tudja vívni a szabadságát a hatalommal szemben. Szél Bernadett, az LMP társelnöke az egykori Pilvax kávéházban tartott ünnepségén azt mondta, a függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal._______________________ A szabadság az egyenlőség kivívása nélkül csupán az elitek kiegyezése, erre tanítja az utókort Táncsics Mihály szelleme - mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. _____________________ Vona Gábor, a Jobbik elnöke a magyar nép szabadság iránti vágyát hangsúlyozta a budapesti Március 15. téren tartott beszédében. Értékelése szerint az emberek több szabadságot, igazságot és anyagi biztonságot kérnek. Devizaárfolyam (2017,03.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró . 312,18-0,18 USA dollár 293,43 +0,55 Svájci frank 291,07 +0,04 Angol font 355,78-1,74 Román lej 68,60-0,03 Ukrán hrivnya 10,91 +0,02 Horvát kuna 41,99-0,07 Lengyel zloty 72,09 +0,22 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Fütyülés és dulakodás „Nem engedünk a 48-ból...” Miskolcon fáklyás felvonulással, beszédekkel köszöntötte március 15-ét a Magyar Szocialista Párt. Miskolc. Közel ezren töltötték be március 14-én este a miskolci Erzsébet teret, ahol „az országban elsőként felállított életnagyságú Kossuth-szo- bor tövében” az MSZP vezető politikusai - köztük Molnár Gyula pártelnök és Botka László, a párt miniszterelnök-jelöltje - beszéltek - egyfajta kampányindításként - a szocialisták jövőbeni Magyar- országról alkotott elképzeléseiről. A nagygyűlés - a miskolci szocialista hagyomány szerint - fáklyás felvonulással folytatódott, emlékezvén az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az ország mindenkié Beszédében Molnár Gyula, az MSZP elnöke hangsúlyozta, hogy 1848-ban a magyarok a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért szálltak harcba az elnyomók ellen. „Százhatvankilenc esztendővel később azonban nincs se szabadság, se egyenlőség, se testvériség, mert ma akinek semmije nincs, az nem szabad, és Magyarországon több mint négymillió embernek tényleg semmije nincs. Egyenlőség sincs, mert vannak egyenlőbbek, néhány politikus és a családtagjaik, akikre nem vonatkoznak a fáklyás felvonulás fotó: bt törvények. De testvériség sincs, mert nem a közös célokért, hanem néhány tucat ember meggazdagodásáért dolgoznak és adóznak az emberek” - mondta. „Mi olyan országban hiszünk, ami nem a gazdagoké, hanem mindenkié, azoké is, akiknek semmijük nincs. Ilyen országban hittek 1848 hősei is, független, szabad, boldog országot akartak, és ezért voltak hajlandó feláldozni még az életüket is. Az MSZP készen áll arra, hogy ezt az országot megváltoztassa” - hangsúlyozta Molnár Gyula. A félelem az ellenség Botka László, a párt miniszterelnök-jelöltje, jelenleg Szeged polgármestere beszédében kiemelte, hogy a forradalmi március ma aktuálisabb, mint valaha, mert „az ország egyre mélyebbre süllyed a rabságba, egyre mélyebbre süllyed abba a mocsárba, amelyet az újnemesek, a Fidesz kiváltságosai alakítottak ki. Viszont nem ilyen világot álmodtak a forradalom hősei”. A politikus szerint a 12 pontot, amit közfelkiáltással fogadtak el egykor, ma ismét veszély fenyegeti. A sajtó- szabadság például semmivé foszlott, a felelős minisztériumnak már nyoma sincs, a törvény előtti egyenlőség ma romokban hever, a közös teherviselés az Orbán-kor- mány „legnagyobb sikkasztása”. Az úrbéri viszonyok megszüntetése annak idején óriási előrelépést hozott az egyszerű embereknek, akiknek ma esélyük sincs, hogy jobb életük legyen. „De mi nem engedünk a 48-ból. Le kell számolni a pöfFeszkedő nagyurakkal, hogy Magyar- ország ismét a magyaroké legyen. Mindent elkövetek azért, hogy a gazdagok adója a keményen dolgozó kisemberekhez, a munkásokhoz és melósokhoz jusson, hogy több maradjon a borítékban fizetésnapon” - jelentette ki Botka László. A miniszterelnök-jelölt hangsúlyozta, hogy az ő igazi ellensége a félelem és a kétségbeesés, amivel csordultig van a Kárpát-medence. Arra kérte a nagygyűlés résztvevőit, hogy támogassák őt a félelmek legyőzésében, a kisemberek felemelésében, ékn-szb “Megemlékezések Számos megemlékezést tartottak a szomszédos országokban is. Egy kislány magyar zászlóval és kokárdával az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az erdélyi Kolozsváron. A román csendőrség öt Erdély-zászlót vivő ünneplőt emelt ki a tömegből. FOTÓ: MTI Állami kitüntetések Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott: Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajz- tudós, népzenegyűjtő részére. Kossuth-díjat adományozott: Bálint Márta színművésznek; Bertalan Tivadar látványtervező, festő- és grafikusművész, írónak; Fésűs Éva író, költőnek; Frenreisz Károly zeneszerző, előadóművésznek; Galánfi András fafaragó népi iparművész, előadóművésznek; Kamp Salamon karnagy, egyetemi tanárnak; Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotóművésznek; Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművésznek; Péterfy László szobrászművésznek; Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg, szakíró, érdemes művésznek; Richter József Jászai Mari-díjas artista, cirkuszművész, érdemes művésznek; Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művésznek; Tahi-Tóth László Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művésznek. A köztársasági elnök Széchenyi-díjat adományozott: Ádám József geodétának; Bogárdi Szabó István püspöknek; Bollobás Béla matematikusnak; Dóczi Tamás Péter orvos, idegsebésznek; Frei Zsolt asztrofizikusnak; Hangody László ortopédsebész, traumatológusnak; Kertész András Lajos nyelvésznek; Kósa László etnográfus, történésznek; Losonczi Ágnes a szociológiai tudomány doktorának; Némethi András matematikusnak; Szathmáry Eörs biológusnak; Tallián Tibor Erkel Ferenc-díjas zenetörténésznek; Tőkéczki László történésznek. A Széchenyi-díjat megosztva kapta: Császár Attila Géza kémikus; Fogarasi Géza, a kémiai tudomány doktora; Szalay Péter vegyész. Magyar Érdemrendek Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott: Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázónak; Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt elnökének. Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozott: Halász Béla Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológusnak; Jávor András, a Magyar Kormány- tisztviselői Kar nyugalmazott elnöke, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium volt közigazgatási államtitkárának; Nász István Széchenyi-díjas mikrobiológus, virológusnak; Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal nyugalmazott első elnökének. Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott: Gróh János Gáspár irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, szerkesztő, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatójának; Kieselbach Tamás művészettörténésznek; Rókusfalvy Pál, a pszichológiai tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanárnak; Szabó Dániel lelkipásztor, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökének; Varga Koritár Pál, Magyarország volt mexikóvárosi és Buenos Aires-i nagykövetének; Vétő Miklós filozófiatörténésznek.