Kelet Magyarország, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-16 / 63. szám

2017. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK KELET IMGVABOBSZiG Jegyzet Bodnár Tibor Kis Petőfi azt üzente Már csak azok voltak a nyíregyházi március 15-ei ünnepség után a Kossuth téren, akik jó régen találkoz­tak egymással, és volt miről diskurálniuk, no meg persze néhány Duracell-nyusziként felhúzott gyerek kergette a galambokat, amikor hirtelen egy tízéves forma kisfiú fel­pattant a Kossuth-szoborra, és teli torokból elszavalta a Nemzeti dalt. Pontosan úgy, ahogy Petőfi Sándor tehette azt 169 évvel ezelőtt. Mindig irigyeltem az olyanokat, akik szeretnek szerepelni, és nincs lámpalá­zuk attól, ha ki kell állniuk az emberek elé. Mivel én nem vagyok ilyen, az iskolai műso­rokon nem osztották rám a főszerepet, még azt is sikerült elrontanom egy november 7-ei megemlékezésen, hogy a forgatókönyvben előírtnál ke­vesebbszer emeltem magasba a dicső 1917-es évszámot... Most már olyan időket élünk, amikor a valódi hőseinket magasztalhatjuk. A kisfiú ezzel- a színrelépés­sel ártatlanul is üzent, hogy miként kell ünnepelni. Fel kell vállalni magunkat, a múltunkat, a dicső elődöket. Nem pedig mindenféle poli­tikai üzenettel telekürtölni az ünnepet. Ezért is járt a kis Petőfinek a taps, nem csak a remek produkciójáért. tibor.bodnar@kelet.hu Orbán Viktor: ismét ’48-as szelek fújnak Európában Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédet fotó: mti, kovács tamás Országszerte megem­lékezéseket tartottak az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc évfordulóján szerdán. BUDAPEST. Áder János köz- társasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nem­zeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnö­ke, Simicskó István honvédel­mi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Ti­bor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőka­pitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület kép­viselői. A lobogó felvonása után ünnepi díszmenet indult a Múzeumkerthez vonulva, ahol Orbán Viktor miniszter- elnök és Tarlós István főpol­gármester mondott beszédet. Meg kell vívnunk a csatát! Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők ke­zében kell tartani - jelentette ki Orbán Viktor. „Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Le­het, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk szá­mít” - mondta a miniszterel­nök. Ez a mostani európai lá­zadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk vé­delmében az előttünk álló csa­tákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell véde­nünk - emelte ki. Orbán Viktor kitért arra is: a betelepítést meg kell akadá­lyozni, a külföldi pénzből ki­tartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát Orbán Viktor beszéde alatt Juhász Péter, az Együtt elnö­ke és a párt szimpatizánsai fütyüléssel fejezték ki nemtet­szésüket, emiatt több helyen dulakodás alakult ki. A rend­pedig itthon kell tartani. Eb­ben csak magunkra számít­hatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani - jelentette ki. Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyel­vet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatok­nak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket. „Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években”: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresz­tény alkotmányért vívott őrség hat esetben intézkedett. A Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy a múzeum­kerti ünnepségen húszezer békés ünneplő mellett 55-60 rendzavaró jelent meg. harc, az adósrabszolgaság el­leni lázadás, a gazdasági füg­getlenségért folytatott küz­delem, valamint az is, hogy „lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli ke­zeket” - sorolta a kormányfő. A kormányfő szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehe­tőség van arra, hogy a lázadás felszabadító eftergiáit „alkot­mányos kereteken belül tart­suk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rende­zetten alakítsuk át”. Minde­nekelőtt Brüsszelben le kell dobni „az álszentség maska­ráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség” - mondta. Kitüntetések Az Országházban tartott ün­nepségen átadták a Kossuth Nagydíjat, a Kossuth- és Szé- chenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket, mti Ünnepi mondatok Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pártja budapesti ün­nepségén úgy vélte, a szabadság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethető össze, azzal a világgal, amelyet a magyar miniszter- elnök az elmúlt hát évben feldúlt. Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke a fővárosi Petőfi-szobornál a szabadság megvédésére, valamint egy „szűk és gonosz érdekkör” elleni kiállásra szólított fel. __________________. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) elnöke szerint ma is él a modern, polgári, liberális Magyar- ország reménye, vagyis az, hogy a magyar nép ismét ki tudja vívni a szabadságát a hatalommal szemben. Szél Bernadett, az LMP társelnöke az egykori Pilvax kávéházban tartott ünnepségén azt mondta, a független­ség, az önrendelkezés és a szuvereni­tás gondolata köti össze a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal._______________________ A szabadság az egyenlőség kivívása nélkül csupán az elitek kiegyezése, erre tanítja az utókort Táncsics Mihály szelleme - mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. _____________________ Vona Gábor, a Jobbik elnöke a magyar nép szabadság iránti vágyát hangsú­lyozta a budapesti Március 15. téren tartott beszédében. Értékelése szerint az emberek több szabadságot, igazsá­got és anyagi biztonságot kérnek. Devizaárfolyam (2017,03.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró . 312,18-0,18 USA dollár 293,43 +0,55 Svájci frank 291,07 +0,04 Angol font 355,78-1,74 Román lej 68,60-0,03 Ukrán hrivnya 10,91 +0,02 Horvát kuna 41,99-0,07 Lengyel zloty 72,09 +0,22 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Fütyülés és dulakodás „Nem engedünk a 48-ból...” Miskolcon fáklyás felvonulással, beszé­dekkel köszöntötte március 15-ét a Magyar Szocialista Párt. Miskolc. Közel ezren töltötték be március 14-én este a mis­kolci Erzsébet teret, ahol „az országban elsőként felállított életnagyságú Kossuth-szo- bor tövében” az MSZP vezető politikusai - köztük Molnár Gyula pártelnök és Botka László, a párt miniszterel­nök-jelöltje - beszéltek - egy­fajta kampányindításként - a szocialisták jövőbeni Magyar- országról alkotott elképzelé­seiről. A nagygyűlés - a mis­kolci szocialista hagyomány szerint - fáklyás felvonulás­sal folytatódott, emlékezvén az 1948-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az ország mindenkié Beszédében Molnár Gyula, az MSZP elnöke hangsúlyozta, hogy 1848-ban a magyarok a szabadságért, az egyenlősé­gért, a testvériségért szálltak harcba az elnyomók ellen. „Százhatvankilenc eszten­dővel később azonban nincs se szabadság, se egyenlőség, se testvériség, mert ma aki­nek semmije nincs, az nem szabad, és Magyarországon több mint négymillió ember­nek tényleg semmije nincs. Egyenlőség sincs, mert van­nak egyenlőbbek, néhány politikus és a családtagjaik, akikre nem vonatkoznak a fáklyás felvonulás fotó: bt törvények. De testvériség sincs, mert nem a közös cé­lokért, hanem néhány tucat ember meggazdagodásáért dolgoznak és adóznak az em­berek” - mondta. „Mi olyan országban hi­szünk, ami nem a gazdago­ké, hanem mindenkié, azoké is, akiknek semmijük nincs. Ilyen országban hittek 1848 hősei is, független, szabad, boldog országot akartak, és ezért voltak hajlandó felál­dozni még az életüket is. Az MSZP készen áll arra, hogy ezt az országot megváltoz­tassa” - hangsúlyozta Molnár Gyula. A félelem az ellenség Botka László, a párt miniszter­elnök-jelöltje, jelenleg Szeged polgármestere beszédében kiemelte, hogy a forradalmi március ma aktuálisabb, mint valaha, mert „az ország egyre mélyebbre süllyed a rabság­ba, egyre mélyebbre süllyed abba a mocsárba, amelyet az újnemesek, a Fidesz kiváltsá­gosai alakítottak ki. Viszont nem ilyen világot álmodtak a forradalom hősei”. A politikus szerint a 12 pon­tot, amit közfelkiáltással fo­gadtak el egykor, ma ismét veszély fenyegeti. A sajtó- szabadság például semmivé foszlott, a felelős miniszté­riumnak már nyoma sincs, a törvény előtti egyenlőség ma romokban hever, a közös teherviselés az Orbán-kor- mány „legnagyobb sikkasz­tása”. Az úrbéri viszonyok megszüntetése annak idején óriási előrelépést hozott az egyszerű embereknek, akik­nek ma esélyük sincs, hogy jobb életük legyen. „De mi nem engedünk a 48-ból. Le kell számolni a pöfFeszkedő nagyurakkal, hogy Magyar- ország ismét a magyaroké legyen. Mindent elkövetek azért, hogy a gazdagok adója a keményen dolgozó kisem­berekhez, a munkásokhoz és melósokhoz jusson, hogy több maradjon a borítékban fizetésnapon” - jelentette ki Botka László. A miniszterelnök-jelölt hangsúlyozta, hogy az ő igazi ellensége a félelem és a két­ségbeesés, amivel csordultig van a Kárpát-medence. Arra kérte a nagygyűlés résztvevő­it, hogy támogassák őt a félel­mek legyőzésében, a kisem­berek felemelésében, ékn-szb “Megemlékezések Számos megemlékezést tartottak a szomszédos országokban is. Egy kislány magyar zászlóval és kokár­dával az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az erdélyi Kolozsváron. A román csen­dőrség öt Erdély-zászlót vivő ünneplőt emelt ki a tömegből. FOTÓ: MTI Állami kitüntetések Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott: Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajz- tudós, népzenegyűjtő részére. Kossuth-díjat adományozott: Bálint Márta színművésznek; Bertalan Tivadar látványtervező, festő- és grafikusművész, írónak; Fésűs Éva író, költőnek; Frenreisz Károly zeneszerző, előadóművésznek; Galánfi András fafaragó népi iparmű­vész, előadóművésznek; Kamp Salamon karnagy, egyetemi tanárnak; Keleti Éva Balázs Béla-díjas fotómű­vésznek; Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművésznek; Péterfy László szobrászművésznek; Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dra­maturg, szakíró, érdemes művésznek; Richter József Jászai Mari-díjas artista, cirkuszművész, érdemes művésznek; Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas opera­énekes, érdemes művésznek; Tahi-Tóth László Jászai Mari-dí­jas színművész, kiváló és érdemes művésznek. A köztársasági elnök Széchenyi-dí­jat adományozott: Ádám József geodétának; Bogárdi Szabó István püspöknek; Bollobás Béla matematikusnak; Dóczi Tamás Péter orvos, idegse­bésznek; Frei Zsolt asztrofizikusnak; Hangody László ortopédsebész, traumatológusnak; Kertész András Lajos nyelvésznek; Kósa László etnográfus, történész­nek; Losonczi Ágnes a szociológiai tudo­mány doktorának; Némethi András matematikusnak; Szathmáry Eörs biológusnak; Tallián Tibor Erkel Ferenc-díjas zenetörténésznek; Tőkéczki László történésznek. A Széchenyi-díjat megosztva kapta: Császár Attila Géza kémikus; Fogarasi Géza, a kémiai tudomány doktora; Szalay Péter vegyész. Magyar Érdemrendek Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést ado­mányozott: Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázónak; Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt elnökének. Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitün­tetést adományozott: Halász Béla Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológusnak; Jávor András, a Magyar Kormány- tisztviselői Kar nyugalmazott elnöke, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium volt közigazga­tási államtitkárának; Nász István Széchenyi-díjas mikro­biológus, virológusnak; Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhi­vatal nyugalmazott első elnökének. Magyar Érdemrend középkereszt­je polgári tagozata kitüntetést adományozott: Gróh János Gáspár irodalom- és mű­velődéstörténész, kritikus, szerkesztő, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társa­dalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatójának; Kieselbach Tamás művészettörté­nésznek; Rókusfalvy Pál, a pszichológiai tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanárnak; Szabó Dániel lelkipásztor, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökének; Varga Koritár Pál, Magyarország volt mexikóvárosi és Buenos Aires-i nagykövetének; Vétő Miklós filozófiatörténésznek.

Next

/
Thumbnails
Contents