Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-25 / 48. szám

2 Mindenfelől 2017. FEBRUÁR 25., SZOMBAT „Álomgyilkosság történt” Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában fotó: mti/mAthé Zoltán Orbán Viktor kormány­fő mondta ezt a Kos­suth Rádiónak adott interjúban az olimpiai fejlemények kapcsán. Budapest. Orbán Viktor pén­teken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: azért kellett a pályázat visszavonását ja­vasolni, hogy megmentsék Magyarországot a szégyen­től. „Ronggyá verték volna”- A népszavazás egy magyar ügy, de az olimpiát nem Ma­gyarországon kell megnyerni, hanem a Nemzetközi Olim­piai Bizottság előtt. Itthon még a referendumot akár meg is lehet nyerni, de ak­kor is csak legfeljebb többség lesz, az olimpia elnyeréséhez viszont nemzetközi szinten nem többség, hanem egység A Momentum reagált A Momentum Mozgalom reagált Or­bán Viktor kormányfő rádióinterjújára. Az MTI-hez küldött közleményben azt írták, nem ők kezdték .az SZDSZ ifitagozataként” politikai karrierjüket, hanem a Fidesz, és nekik nem voltak közös jelöltjeik az SZDSZ-szel. kell - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért is nem rendeznek népszavazást Pá­rizsban és Los Angelesben, a 2024-es játékokra pályázó másik két városban. Megjegyezte, a nyári olim­piák történetében nincs példa arra, hogy olyan város kapta volna meg a rendezés jogát, ahol népszavazás volt. Szerinte az olimpiaren­dezésről szóló döntésen a népszavazásos „vitából oda­érkező” budapesti olimpiai pályázatot „ronggyá verték volna”, kérdés, hogy kapott volna-e egyetlen voksot is, és ennek a veszélynek, „lejá- ratódásnak” nem lehetett ki­tenni az országot. „Vérzik az ember szíve” „Vérzik az ember szíve” - foly­tatta -, mert sok magyarnak volt ez a régi álma, és most „itt történt egy álomgyilkos­ság”. „Van egy politikai szer­vezet, amelyik nem is titkolta el, hogy őt nem az olimpia érdekli igazából, hanem párt­tá akar alakulni, és be akar lépni a politikai élet színpa­dára, és ezért nem drágállotta azt sem, hogy álomgyilkossá váljon” - fogalmazott Orbán Viktor. Az olimpia elleni népsza­vazáshoz aláírást gyűjtő Mo­mentum Mozgalmat egy új SZDSZ-nek minősítette. „Azt is tudjuk, mi követke­zik, mert ezt is átéltük már: kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ-koalíció, erre kell felkészülnünk” - mondta. Arra a kérdésre, hogy sze­rinte az ő politikai pályafutá­sában lesz-e Magyarországon olimpia, a miniszterelnök azt felelte: a modern orvostudo­mány állása szerint az emberi élet határai kitolódnak, tehát „jó esélyem van erre”. mm ■ Tarlós István: szerdán döntünk Várhatóan jövő szerdai rendkívüli ülésén dönthet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról a Fővárosi Közgyűlés - közöl­te Tarlós István főpolgár­mester pénteken buda­pesti sajtótájékoztatón. A főpolgármester szerint az egység „ilyen mértékű” megbomlásával nincs ér­telme pályázni az olimpia­rendezésre. Megjegyezte, sikerült az országról egy olyan hamis képet kiala­kítani, mintha a magyarok általában ilyenek lennének, hogy nem tudnak egységre jutni. FOTÓ: MTI/SZIGETVARY ZSOLT LMP: Legyen népszavazás! BUDAPEST. Az LMP népsza­vazást kezdeményez a paksi bővítésről, az erről szóló kér­dést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottság­hoz - jelentette be a párt társ­elnöke pénteken budapesti sajtótájékoztatón. Szél Bernadett azt mond­ta: az olimpiai aláírásgyűjté­seknél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kor­mány a fejük felett és a hátuk mögött döntsön. Azért nyújt­ják be a kérdést, mert a paksi atomerőmű bővítése még az olimpiarendezésnél is kocká­zatosabb vállalkozás - közölte a társelnök. mti Volt-e puccskísérlet, tudni szeretné az MSZP Majtényi László: DK-s támogatás Budapest. A Demokratikus Koalíció elnöksége arra kérte a párt parlamenti képviselő­it, hogy támogassák Majtényi László köztársasági elnökké jelölését, majd az államfő sze­mélyéről döntő szavazáson is voksoljanak rá. Az elnökségi ülést követő sajtótájékozta­tón Majtényi László úgy látta, meglesz a jelöléséhez szük­séges negyven képviselői ajánlás. A volt ombudsman korábban az MSZP frakciójá­val és az LMP elnökségével is találkozott. mm BUDAPEST. Az MSZP feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen kémkedés és más állam elleni bűncselekmény alapos gya­núja miatt „a Matolcsy György jegybankelnök által nyilvános­ságra hozott puccskísérlettel” összefüggésben - közölte a párt. Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelen­tésének és beszámolójának vitájában beszélt arról, a bró­kerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re, és ami történt, egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövet­ségéről folytatott kormány­buktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik. Az MSZP közleményében azt írta: feljelentésük nyo­mán kiderülhet, hogy Matol­csy György „blődségeket” be­szélt, vagy mulasztott, mert nem tett feljelentést, illetve ha tett, arról nem számolt be a parlamentnek. mm Jön a kárpótlási kiegészítés Budapest. Mintegy 60 ezer embert érint rehabilitációs kárpótlási nyugdíj-kiegészí­tés - mondta az emberi erő­források minisztere. Balog Zoltán előző nap jelentette be, hogy hatvan százalékkal emeli a kormány mindazok nyugdíját, akik megjárták, megszenvedték a Gulag pok­lait az egykori Szovjetunió­ban. Pénteken pedig televí­ziós műsorban azt mondta: 1945 és 1963 között minden törvénysértő ítélet elszenve­dője megkapja az emelést, mm Személyesen köszöni meg Devizaárfolyam (2017.02.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,58 +0,62 USA dollár 291,28 -0,71 Svájci frank 289,77 +0,87 Angol font 365,18 +0,92 Román lej 68,31 +0,14 Ukrán hrivnya 10,79 -0,06 Horvátkuna 41,53 +0,09 Lengyel zloty 71,60 +0,11 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Fonás: MNB Hazahozzák Veronából az utolsó súlyos sérül­tet is. Budapest. Szijjártó Péter kül­ügyi tárcavezető elmondta, a veronai kórház orvosai ked­den döntöttek úgy, hogy a súlyos fejsérülést szenvedett, azóta is kómában lévő sérült szívműködése és légzése le­hetővé teszi a szállítást. A sérült szállítását a bizto­sító finanszírozza - jegyezte meg a miniszter. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy két hét múlva esedé­kes hivatalos római látogatá­sa előtt ellátogat Veronába. Az olasz városban találkozik a polgármesterrel és azon hatóságok vezetőivel, ame­lyek részt vettek a magyarok mentésében, ellátásában és hazautaztatásában, kifejezi majd nekik Magyarország kö­szönetét. Január 20-án éjjel az olasz- országi Verona közelében szenvedett balesetet egy ma­gyar fiatalokat szállító autó­busz. A szerencsétlenségben tizenhatan meghaltak, hu- szonhatan megsérültek, mm Szijjártó Péter fotó: mti/mAthé z. Vendégkommentár Dyés Gábor Az elhurcoltak emléke tovább él Magyarország kormánya a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévé­vé nyüvánította, később az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbították. E bő két, emlékezésre és emlékez- tetésre szánt esztendő folyamán, a kiírt pályázatoknak is köszönhetően több olyan programot szerveztek országszer­te, amelyek során talán sikerült az emberek figyelmét e szo­morú események, különösen a málenkij robot felé fordítani. Programokban a megyénk is bővelkedett, amelyekről a megye napilapja is rendsze­resen tudósított. Konferenci­ákat szerveztek, előadásokat tartottak, kiállításokat ren­deztek, dokumentumfilmek készültek, emléktáblákat ál­lítottak, kiadványok jelentek meg, koncertekkel emlékez­tek, sőt egy zenés színdarabot is színre vittek. Megannyi le­hetőség, hogy szembesüljünk a múltunkkal. Azzal a múlttal, amelyről hosszú-hosszú évek alatt beszélni sem volt szabad, nemhogy emlékezni rá. Hány család zárta magába azt a titkot, amelyet a málen­kij robotból hazatért hozott magával, és hány embernek okozott fájdalmat és lelki gyötrelmet a kibeszéletlenség, a hazugság, amely a témát körülvette? A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének is több telepü­lését érintette a polgári lakosok málenkij robotra elhurco­lása, amely három hullámban történt. 1944. október végén és november elején a megye dél-nyírségi területeiről és Nyíregyházáról hurcolták el az embereket. Ennek okaként a szovjetek hadműveleti kudarcait lehet megemlíteni, amelyeket az alföldi páncéloscsata során szenvedtek el, így polgári lakosokkal egészítették ki a hadifogolylétszámot. A második hullám a Csonka-Bereg megye területén lévő településeket érintette, ahonnan 1944- november közepé­től december elejéig, elsősorban etnikai tisztogatási céllal gyűjtötték össze a civil lakosokat. Végül 1945 januárjában a hírhedt OO60. számú parancs alapján a német származá­sú emberek összeírását és elszállítását rendelték el. Ez a megyének elsősorban a svábok lakta településeit érintette (Gávavencsellő; Rakamaz és környéke; szatmári svábok, pl. Mérk és Vállaj). Csak az 1989-es rendszerváltással nyílt lehetőség a vörös csillag árnyékában elkövetett bűnök feltárására és lehetett végre nyíltan beszélni, emlékezni és emlékeztetni az elmúlt időszakban hallgatásra ítélt eseményekről, így a málenkij robotról is. Tzetan Todorov szerint „különösen fontos, hogy az utókor visszaemlékezzen az egyén vagy csoport által megélt tragikus eseményekre”, sőt az ilyen elhallgatott és kibeszéletlen témák esetében „a megemlékezés joga köte­lezettséggé válik”. 1989-et követően ezeket a nagy mulasz­tásokat kellett tehát pótolni: feltárni az elhallgatott múltat, hagyni, hogy az emberek kibeszélhessék magukból az őket ért sérelmeket, és a közterületeken a különböző emlékjelek felállításával megteremteni azokat a helyeket, ahol a múlt­idéző megemlékezés és a kegyelet lerovása méltó keretek között biztosítható. Fontos szerepük van ezeknek az emlékhelyeknek, hiszen a múltidézésen túl az érintettek egy gyertya gyújtásával vagy egy koszorú elhelyezésével emlékezhetnek a sokszor idegen földön, ismeretlen helyen nyugvó hozzátartozóik­ra is. Azzal, hogy az elhunyt neve felkerült az emlékjelre, amely előtt imát lehetett rebegni, illetve egy mécsest gyújtani, az elveszített után érzett fájdalom megmaradt ugyan, de annak terhe az emlékezés lehetőségével és a kegyelet lerovásával mérséklődhetett. Sajnos, a történe­lemtankönyvek még mindig nem fektetnek kellő hangsúlyt a téma ismertetésére. A rendszerváltás óta eltelt több mint negyedszázad sem volt elég, hogy az oktatásban a tankönyvre hagyatkozó tanár kellő segítséget kapjon. Ráadásul a legújabb fejlesztésű hetedikes és nyolcadikos tankönyvek még a fogalmat sem említik, csupán annyit kö­zölnek, hogy „A hadifogságba esett, illetve a Szovjetunióba hurcolt mintegy 600 ezer katona és polgári személy közül egyharmaduk soha nem térhetett haza”. A tanár lelkiis­meretére és felkészültségére van bízva, hogy a reábízott diákok megismerik-e kellőképpen történelmünk e mosto­hán kezelt időszakát. A mai nappal az emlékév véget ér, de a málenkij robot­ra elhurcoltak emlékét továbbra sem szabad feledni, azt ápolni, őrizni kell. Csak remélni tudom, hogy a fiatalabb generációhoz is eljutott üzenete, s többen tudják már, mint előtte, mit takar e két szó: málenkij robot. Szerzőnk helytörténész, a Nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola történelem tanára kelet@kelet.hu mm 1989-et követően nagy mulasztásokat kellett pótolni: fel­tárni az elhallgatott múltat, hagyni, hogy az emberek kibe­szélhessék maguk­ból az őket ért sérel­meket. KELET

Next

/
Thumbnails
Contents