Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-21 / 44. szám
2017. FEBRUÁR 21., KEDD 8 Hazái tájakon Még a tiszteletes úr is táncra perdült... A szárazbereki tánccsoport műsorának egy pillanata az államhatáron. A kép jobb szélén llonczai Zsombor tiszteletes * FOTÓK: M. MAGYAR LÁSZLÓ Számos megható és lélekemelő pillanata volt a szombati határnyitásnak. garbolc, zajta. Tagadhatatlan, hogy történelmi pillanatnak lehettek részesei mindazok, akik ott voltak az elmúlt szombaton a Garbolc-Száraz- berek közötti közúti határátkelő megnyitásán, e jelentős esemény mellett azonban további emlékezetes, sőt megható jelenetek tették felejthetetlenné a napot. Zarándokhely lett a szobor Kezdődött azzal, hogy reggel a térség polgármesterei - több mint harmincán - „megszállták” Garbolcot, hogy részesei legyenek a nem mindennapi eseménynek. Látványos és ugyanakkor felemelő érzés is volt, amikor az ünnepség után a szatmári önkormányzatok kisbuszai egymást követve, hosszú konvojban átlépték a határt, hogy aztán majd Szá- razberek-Lázári-Nagypeleske érintésével Zajtánál visszatérjenek Magyarországra. Az említett települések lakói bizony ki is szaladtak az utcára, hiszen még soha nem láttak a lakóhelyükön egyszerre eny- nyi magyar rendszámú autót. A határnyitás krónikásának szólnia kell a zajtai férfikarról, amely I. és II. világháborús katonadalokkal tette emelkedettebbé a hangulatot, de meg kell említeni llonczai Zsombort is, Szárazberek református lelkészét, aki immár 13 éve szolgálja a híveket a határ túlsó oldalán lévő kis településen. A tiszteletes úr az ünnepségen egy személyben volt bemondó, kezelte a technikai berendezést, aztán pedig beállt a szárazbereki Háromhatár Kulturális Egyesület néptánccsoportjába, hogy legyen párja az egyik táncos kislánynak. Később ő vezette azt az ünnepséget is, amelynek keretében a Magyarországról érkezett harminchárom polgármester elhelyezte koszorúját Bocskai István fejedelem szobránál Szárazbe- reken, a református templom parkjában.- A határnyitás segíti a lelki sebek begyógyítását. Illyés Pista bácsi, aki kezdeményezte a Bocskai-szobor felállítását, azt remélte, Szárazberek zarándokhely lesz. A mai napon valóban zarándokhely lett a szobor, hiszen egyszerre ennyi szatmári polgármester még sohasem koszorúzta meg - mondta meghatódva a fiatal lelkész. A visszatérés napja A konvojjal utazó polgármesterek és érdeklődők Zajtára megérkezve megkoszorúzták vitéz Gaál Lajos emlékművét. Az ő éberségének volt köszönhető, hogy az eredeti tervnek megfelelően a község Magyarországon maradt, holott a románok szerették volna a magukénak tudni. Az emlékmű megkoszorúzása előtt Kosztya Zoltán, Zajta polgármestere osztotta meg gondolatait:- Régóta vártuk ezt a mai napot. A legjobb az volna, ha mindennap átmehetnénk egymáshoz, de majd eljön az is, reméljük, ez a mai határnyitás kezdete egy hosszabb folyamatnak. Nem véletlen, hogy vitéz Gaál Lajos kopjafája előtt állunk. Ha nem olyan figyelmes, akkor most Zajta is a Partium része lenne. Bízom benne, hogy a térség polgármestereivel együtt ünnepelhetjük majd júliusban a visszatérés napját, addigra remélhetőleg a kormány dönt arról is, hogy Zajta megkapja a leghűségesebb falu címét. Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke először is köszönetét mondott dr. Tilki Attila országgyűlési képviselőnek azért a sok munkáért, amit az útépítésbe és a határnyitásba fektetett, majd így fogalmazott: - Több év telt el, mire a tervből valóság lett. Rögös volt az idáig vezető út, de most már átélhettük a határnyitás előnyét, emlékezetes marad mindnyájunk számára ez a nap. Csak összefogással lehet Az ünnepség után dr. Tilki Attila a következőket mondta érdeklődésünkre:- Nagyon fontos a határ mellett lévő településeknek, hogy az uniós támogatásból megépült utakon forgalom legyen. Ebben segít a szombatonként! nyitva tartás. Most azon dolgozunk, milyen módon lehetne elérni, hogy a hét minden napján járható legyen a határ a kulturális, a gazdasági és a családi kapcsolatok ápolása érdekében. Jelképes volt a szárazbereki templomnál a koszorúzásunk. 1606-ban Bocskai fejedelmet fogadták ott a szatmári nemesek. Arra kértem a térség polgármestereit, jöjjenek el, és a részvételükkel - azon túl, hogy használjuk is az újonnan megnyílt határt - jelképezzük azt, csak egymással összefogva, csak Szatmár összefogásával lehet eredményt elérni. km-mml A Garbolc és Szárazberek közötti határnyitási ünnepségen műsorral kedveskedett a vendégeknek a zajtai férfikar A magyar oldalról érkezett polgármesterek és érdeklődők konvoja adott bőven munkát a határrendészeknek Nagy Roland garbóid polgármester is megkoszorúzta Zajtán vitéz Gaál Lajos emlékoszlopát Megosztozik a házaspár a zongora billentyűin NYÍREGYHÁZA, TiSZALŐK, Tlszavasvári. Zeneképzelet címmel mutatja be ezekben a napokban műsorát közép- iskolás fiataloknak a Filharmónia Magyarország szervezésében Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművész házaspár. Az előadóművészek a négykezes zongorakoncertjüket február 21-én 8.50-től a nyíregyházi Westsik Vilmos középiskolában, 11 órától a tiszalöki művelődési központban, 13.15-től pedig a tiszavasvári Találkozások Házában mutatják be. km Rendhagyó emlékezésen idézték fel a forradalmat TISZALŐK, KESZNYÉTEN. A ti- szalöki székhelyű Tiszatáj Közalapítvány rendhagyó megemlékezést tartott a napokban a kesznyéteni Szamárháti Látogatóközpont nagytermében többek között Wittner Mária és dr. Legány András ’56-os hősök részvételével. A megemlékezésen köszöntőt mondott dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, történész előadásában méltatta az ’56-os forradalmat és annak résztvevőit, akik közül négyen (Wittner Mária, dr. Legány András, az alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Müller Alajos és Anisics Ernő) voltak jelen, és meséltek élményeikről. Wittner Mária az ’56-os forradalom ikonikus alakja - aki egyben a Tiszatáj Közalapítvány védnöke is -, tiszteletére a jelenlévők egy, a védnök életútját bemutató táblát avattak, amelyet a látogatóközpont nagytermében helyeztek el. km Dr. Legány András is felidézte az 1956-os emlékeit FOTÓ: TISZATÁJ Most is lesz koszorú a névadó emlékfalán A napokban az ifjúsági bérleti sorozatban a Volante Consort adott hangversenyt a tiszateleki iskolában. A rendezvényen a táncosok bevonták a műsorba az intézmény diákjait is fotó: gégény Márton Délelőtt a megemlékezés, délután a farsangi mulatság kapja a főszerepet. TISZATELEK. Jeles nap a népi hagyományok között február 24., vagyis Mátyás napja, hiszen a mondás szerint ha talál jeget, töri, ha nem talál, akkor csinál. Koszorúzás és rádióműsor Azonban nem e népi megfigyelés miatt jelentős dátum ez a nap a tiszateleki általános iskola életében, hanem azért, mert az oktatási intézmény névadója névnapján megemlékezhetnek a diákok és a pedagógusok Mátyás királyról. Az iskola 2001-ben vette fel nemzeti királyunk nevét, emlékfal is készült az iskola udvarán, s azóta hagyomány, Az idei helytörténeti konferencián mutatják be az új kiadványt Kemecséről. KEMECSE. Tizennyolcadik alkalommal rendez helytörténeti konferenciát Kemecsén március 4-én a város önkormányzata és a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Honismereti Egyesület. Az idei tanácskozáson a főszerepet Lucza János helytörténész, nyugalmazott iskolaigazgahogy minden évben koszorúzással egybekötött megemlékezést rendeznek. így lesz ez az idén is. Február 24-én 8 órakor a diákönkormányzat és a tantestület képviselői a település vezetőivel együtt megkoszorúzzák az tó Kemecse öröksége című könyve kapja, ami a szerző húsz éven át gyűjtött munkásságát foglalja össze. Az Arany János Általános Iskolában 10 órakor kezdődő rendezvényen először Lipők Sándor polgármester és Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke mond köszöntőt, majd Lucza János eleveníti fel a gyűjtőmunkát, a felhasznált forrásokat, a levéltári kutatásokat, a régészeti leletmentéseket. A Kemecse öröksége emlékfalat, a diákok pedig az iskolarádión keresztül meghallgathatják a 6. osztályosok műsorát, amely felidézi Mátyás király gyermekkorát, életét, tevékenységét, megkoszorúzását. Hagyomány már a Tiszateleki Hunyadi című könyvet dr. Szabó Géza történész, a megyei honismereti egyesület elnöke mutatja be, illetve méltatja értékeit. A tanácskozás további részében a meghívott szakemberek előadásukban szólnak a Kemecse név eredetéről és jelentéséről, a 48-as Függetlenségi Párt helyi szervezetének működéséről, az 1848-1945 közötti időszak kemecsei hőseiről és áldozatairól, valamint a helyi vasútról és lóvas- útról. KM Mátyás Általános Iskolában az is, hogy ezen a napon rendezik meg a fiatalok farsangi mulatságát a szülői munka- közösség közreműködésével. Együtt a család Pénteken 13 órakor a hercegi pár nyitó keringőjével kezdődik a program, majd a 3-, az 5. és a 7. osztályos tanulók mutatják be műsorukat. A jelmezesek felvonulása után tombolasorsolás fokozza majd a hangulatot, hogy aztán a diszkó tehesse fel a jókedvre a koronát. Akár a település rendezvényének is mondható a maszkabál, hiszen a szülők, a nagyszülők is megnézik a fiatalok gondtalan szórakozását. Ilyenkor visszatérnek a régi diákok is, akik lelkesen beszámolnak arról, hogyan állják meg helyüket a jelenlegi iskolájukban. km A napokban megjelent könyv borítója fotó: km-reprodukció Könyvben húsz év kutatása KELET
