Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-15 / 39. szám

2017. FEBRUÁR 15., SZERDA mm ■■■■■ A B2-es lesz a minimum? A kiscsoportos foglalkozásoknál is hatékonyabb lehet az egyéni felkészülés illusztráció: ékn-archIv Ötéves felkészülési időt adott a kormány a diá­koknak és a tanároknak. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Csak azok kerülhetnek be egyetemre, főiskolára 2020- tól, akiknek van egy - lega­lább középfokú - nyelvvizsgá­juk. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: ötéves felkészü­lési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelv­tudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél. Bár egy friss ombudsmani jelen­tés értelmében a középisko­lák csak Bi-es szintre juttatják el a diákokat, az államtitkár szerint a versenyképes tudás­hoz elengedhetetlen a nyelv- ismeret - olvasható az edu- line.hu-n. A kérdés tehát adott: meg lehet tanulni, tanítani egy vagy akár több idegen nyelvet az általános és középiskolás évek alatt? Nem csak egy papír A nyíregyházi Szent Imre Ka­tolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola jó gyakorlatát elnézve igen, bár a siker kulcsa minden esetben a diákok kezében van, a tanu­lók szorgalmán, kitartásán múlik, „mennyit ér” a nyelv­tudásuk.- Az iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a nyelv- oktatásra. A gyerekek már az általános iskola 2. osztályától tanulnak valamilyen idegen nyelvet, ez később újabbal bővülhet, a nyolcosztályos gimnáziumi képzésben 11. osztálytól harmadik idegen nyelvet is oktatunk - mesélte Kaszásné Tóth Judit igazgató- helyettes. Szorgalmaz­zuk, hogy a középiskolás éveik alatt szerez­zenek nyelv­vizsgát. KASZÁSNÉTÓTH JUDIT- Azt szorgalmazzuk, hogy a fiatalok lehetőleg még itt, a középiskolás éveik alatt sze­rezzenek használható nyelv­tudást és vizsgabizonyít­ványt, mert az egyetemen így már nem nyomja a vállukat ez a teher. Ä heti öt nyelvóra mellett ingyenes nyelvvizs­ga-előkészítőket tartunk heti 2 órában angolból és német­ből. Sokan élnek ezzel a lehe­tőséggel, hiszen így nem kell drága pénzért magántanárhoz vagy nyelviskolába járnia a gyerekeknek.- Az intenzív, minőségi nyelvoktatásnak és a tanu­lók erőfeszítéseinek hála, a nyelvvizsga-bizonyítványok nem csak „papírok” a diákok kezében, hanem valódi tu­dást takaró dokumentumok - tette hozzá a magyar-angol szakos pedagógus, s megje­gyezte: a szakgimnáziumok­ban bizonyára jóval nehezebb véghez vinni ugyanezt, mivel a diákok leterheltsége a szak­mai órák és a gyakorlati fog­lalkozások miatt nagyobb.- Az általános és középisko­lában kapott idegennyelv-órák száma alapján a nyolcadik osztály végére a diákok játsz­va letehetnének egy alapfokú, míg legkésőbb az érettségivel egy időben egy középfokú nyelvvizsgát, de az ügyeseb­bek természetesen ennél jóval korábban is megszerezhetik mindkettőt - mutatott rá Bu­lyáki-Nick Katalin. A Business West Nyelviskola vezetője ezt azzal indokolta, hogy az alap­fokhoz nulláról körülbelül 240-250, míg a középfokhoz 500-600 óra szükséges. Eltérő tempó és motiváció- Hogy mégis mi az oka annak, hogy a gyermekeknek nem sikerül eljutni erre a szintre? Talán az, hogy a tanári erőfe­szítés és a kiváló tankönyvek ellenére idegen nyelvet kis­csoportokban lehet a leghaté­konyabban tanulni. Az állami iskolákban ez a feltétel nem teljesülhet a nagy létszám miatt. A nyelvvizsgán nagy hangsúlyt fektetnek a kom­munikációra, egy adott szi­tuációban helyt kell állniuk, és van olyan osztály, ahol a negyvenöt perc alatt a diákok- Egészen kicsi korban elül­tethetik a gyermekben az ér­deklődést az idegen nyelvek iránt. Játékosan taníthatnak szavakat, elmondhatják, hogy milyen jó, hogy ennyire szí­nes a világ és ilyen sok nyel­ven beszélnek az emberek. A mesék közé becsempész­hetnek egy-egy angol vagy német rajzfilmet, ez a video- megosztók virágkorában nem akadály. Persze, erőltetni nem kell, a gyermek tudatának ki­egy része szóhoz sem jut. Egy nyelvi alkalomnak minimum kilencven percesnek kellene lennie, ennyi idő szükséges a házi feladatok ellenőrzésére, a jártasságok, azaz az írás, az ol­vasás, a hallás és a beszéd fej­lesztéséhez. Ehhez egy tanóra kevés. Nem beszélve arról, hogy a gyerekek eltérő ütem­ben haladnak, van, aki tudja tartani a tempót, míg mások lemaradnak. A nyelviskolák­ban első lépésként írnak egy szintfelmérőt, aminek alapján csoportokba osztják be őket. Bulyáki-Nick Katalin sze­rint nem szabad megfeled­kezni a motivációs tényezőről sem: véleménye szerint azok fogadnak magántanárt vagy iratkoznak be nyelviskolába, akiknek céljuk van a nyelvta­nulással. KM-CSA.PI szélesítése a cél, és szerencsé­re ez nem kerül semmibe. S ha már szóba jött a pénz, Bulyáki-Nick Katalin nyelvis­kola-vezető elmondta: egy jó tanár óradíja 2500 forint kö­rül mozog ma.- Ez az összeg megfizethe­tő, ha egy ötfős csoportban oszlik meg, egyedül viszont lehet, hogy gyorsabban halad a tanuló, így nincs olyan sok órára szüksége a nyelvvizsga eléréséhez. S hogy mit tehet a szülő? Nézőpont Nyéki Zsolt Nyelvre, magyar! Sándor barátom rendkívül rutinosan csapta a szelet a szép­séges bolgár lánynak, aki Nyíregyházán táborozott. Komoly érzelmei kifejtésében sokat segített volna az akkoriban (a ’80-as évek első felében) még szigorúan kötelező orosz nyelv, mert az erősen hajazott a bolgárra, ám Sándorunk azt sem birtokolta őszinte vonzalmának választékos kifejezésé­hez szükséges szinten... Hogy ne süljön fel, sorra tette fel a kérdéseit a lánynak: „Sprechen Sie Deutsch? Do you speak English? Parlez-vous francais?” Természetesen mindössze ennyit tudott e nyelve­ken, de a lány egyre nagyobb zavarba és ámulatba esett - s innentől már át is vette az irányítást a leleményes magyar le­gény... Boldog békeidők kedves emlékének is nevezhetnénk a történetet, de a gondtalan diákévek rég elrepültek, a világ pedig megváltozott. Egy mai középiskolás nagy valószínű­séggel szót ért külföldi társával - vagy mégsem? Durva szél­sőségeket láthatunk: bár az új generáció soraiból jóval több fiatal beszél idegen nyelvet (sőt: van, aki már középisko­lában több nyelvet tanul, vagy felsőfokú szintre jut!), az is be­szédes, hogy vannak egyete­mek, ahol a végzős hallgatók harmada, fele nem kapja meg a diplomáját, mert 22-24 éves korig sem sikerült letenniük egy középfokú nyelvvizsgát. Rögtön megkérdőjelezve a szellemi munka, a választott hivatás iránti elkötelezettség komolyságát: ma már szinte nincs olyan szakma, ahol ne lenne szükség valamilyen ide­gen nyelv ismeretére. Úgy tűnik, Európában tőlünk nyugatra és keletre, északra és délre is tudják ezt, csak az átlag magyar ad felmentést magának a tanulás, a tudás alól. Talán ezért a szigorúnak tűnő kísérlet arra, hogy aki diplo­másként tervezi a jövőjét és beilleszkedését a társadalomba, az bizony az érettségire valóban érettségről tegyen tanúbi­zonyságot, s mutasson fel egy nyelvvizsgát. Biztos vagyok benne, hogy ebből hatalmas össznépi vita kerekedik, a szakmaiság és a parttalanság tipikus elegyével. Lesznek célt látók, megoldást keresők, feltételeket teremtők, és lesznek a szimplán ellenkezők („nehogy már a kormány...”) - miköz­ben mindenki tudja: a nyelvtudás elsősorban az egyén érde­ke, aztán a közösségé, az országé. A versenyképesség előbb a munkavállaló lehetőségeinek bővülésében, a magasabb fizetésben ölt testet, aztán a befektetők megnyerésében, hogy ide érdemes gyárat, termelést, fejlesztést hozni, mert a szaktudáshoz kommunikációs képesség is párosul. Me­gyénkben is megannyi külföldi multinacionális vállalat kínál nemzetközi szintű karriert annak, aki veszi a fáradtságot, és megtanulja az anyavállalat nációja szerinti nyelvet - ha kell, munka és család mellett. Nehéz, ám lehet persze a langyos vízben ücsörögni, de az inkább előbb, mint utóbb kihűl... Nyelvében él a nemzet, ez kétségtelen - de más nemzet nyelvéből megélhet. zsolt.nyeki@kelet.hu Mindenki tudja: a nyelvtudás elsősor­ban az egyén érde­ke, aztán a közössé­gé, az országé. Fokozott ellenőrzés az utakon Kelet kvíz A16. században a Báthoryak mellett a Rozsályi Kúnok és a Drágfiak a birtokosok a településen. a) Csaholcon b) Rápolton c) Érpatakon d) Mándon A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Tiszthelyettesek lettek A nehéz tehergépkocsik és autóbuszok sofőrjei számíthatnak az átfo­gó vizsgálatra. NYÍREGYHÁZA. A TISPOL Mű­veleti Csoport éves ellenőr­zési terve alapján a rendőrség Magyarország egész területén február 13. és 18. között a ne­héz-tehergépkocsik és autó­buszok fokozott közúti elle­nőrzését végzi.- A Tispol Truck & Bus eu­rópai szintű ellenőrzés kere­tében elsősorban a vezetési- és pihenőidővel, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok meg­tartását, valamint a beutazás, illetve belföldön tartózkodás jogszerűségét vizsgálják - kö­zölte dr. Fedor Rita. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitány­ság sajtószóvivője lapunknak elmondta: megyénk útjain szerdán, csütörtökön és pén­teken számíthatnak a sofőrök a fokozott rendőri ellenőrzés­re. A kontroll kiterjed az il­legális migráció, az ember- csempészet, a kábítószerrel, valamint lőfegyverrel kapcso­latos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderíté­sére, megszakítására is. km (■> http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Budapest, nyíregyháza. A Ka­tasztrófavédelmi Oktatási Központ 88 hallgatója fejezte be tanulmányait február 14-én a Tűzoltó II. szakképesítésen. A moduláris rendszerű szak­képzésben a most kibocsátott tiszthelyettesekkel együtt már több mint ezeregyszázan sze­reztek új típusú részszakképe­sítést.- A sikeres vizsgázók között két megyénkbeli hallgató is van, ők a Nyíregyházi Hivatá­sos Tűzoltó-parancsnokságot erősítik majd - tudtuk meg Dóka Imrétől, a katasztrófavé­delem megyei szóvivőjétől, km ■ Könyvajándék a kicsiknek A Móricz Zsigmond könyvtár az idén is csatlakozott a nem­zetközi könyvajándék naphoz. Lehóczki Blanka is vitt néhány kötetet a rászoruló gyermekeknek. fotó: sipeki Péter Megkérdeztük: Szerinted mennyire hatékony az iskolai nyelvoktatás? Kereszti Barbara, Nyíregyháza Nyelvvizsga előtt állok, magántanárt is fogok keresni a felkészüléshez, mert sokat felejtettem a középiskola óta. Fontos, hogy a diákok tanuljanak idegen nyelveket, de nem tenném kötelezővé. Jakab Ivett, Nyírpazony Nyolc éve tanulok angolt, mégsem érzem magam felké­szültnek egy nyelvvizsgához. Ahhoz, hogy elmenjek, még két évig biztosan tanulnom kell, s csak azután teszem próbára a tudásom. Lucsánszki Dóra, Kemecse Oktatótól is függ, mennyi­re sikerül átadni a tudást a diákoknak, persze, a tanuló szorgalmán is sok múlik. Ismerek olyat, akinek nincs nyelvvizsgája, mégis kitűnő­en beszél angolul. Tóth Dávid, Ramocsaháza Meglepett, hogy kötelező­vé teszik a nyelvvizsgát a továbbtanuláshoz. Általános iskolás koromtól tanulom az angolt, de nem vagyok azon a szinten, ami elegendő lenne egy vizsgához. Háttér 3 A szabályok betartását ellenőrzik ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHIV

Next

/
Thumbnails
Contents