Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-30 / 25. szám
Mg|6§j|g 6 Forum KELET MAGVABORSZtó 2017. JANUÁR 30., HÉTFŐ Üzenet Somogyi Józsefné nyíregyházi olvasónktól: f Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs. MÁRAI SÁNDOR Nekrológ Számára örökre megállt az idő Elhunyt Álmos László, a közismert órásmester, az elmúlt 50 év egyik meghatározó nyíregyházi vállalkozója, a megyeszékhely közösségi életének jeles képviselője. Sokan „Álmoslacinak” hívták, Braun és Szuszi volt a haverok számára. Életvidám, segítőkész ember, mindig nyitottan az új lehetőségekre. Álmos László a kortársaihoz hasonlóan végigélte a 20. század második felét, a sok szerencsétlenség, nyomorúság ellenére családot, működő üzletet épített fel, méghozzá olyan példás sikerrel, hogy ma fia, lánya és unokája is az Álmos Lászlót sokan ismerték és tisztelték Nyíregyházán fotó: km ő nyomdokain járnak. Szeretetteljes hozzáállásával, örökös ténykedésével nemcsak őket inspirálta, hanem még nagyon sokakat maga körül. Nyugodjék békében! LENGYEL ATTILA * Boldikával kalandoztak Az N-JOY együttes zenés-mesés interaktiv előadásában Boldikával, a kiskutyussal és barátaival ismerkedtek meg a gyerekek a megyei könyvtárban. fotó: kazai Béla Olvasóink írják Gallyra ment a jó kapcsolat Tudom, már lerágott csont, rengeteg embert átvertek a csaló faárusok, sajnos, most mi is a csapdájukba estünk. Évek óta mindig ugyanattól az embertől vettük a téli tüzelőt. Eddig meg voltunk elégedve, jó fát hozott, az ár is elfogadható volt. Most viszont a fa mennyisége és minősége sem stimmelt, ráadásul többe is került, mint ahogyan azt megígérte a szállító. Hasított akácot rendeltünk, de zömmel ágfát kaptunk. Reklamálásomra megígérte, hogy hoz még egy kocsi fát (kb. 20 mázsát), hogy a jó viszony megmaradjon köztünk. Többször rátelefonáltam, mindig a következő hétre ígérte, hogy | hozza. Megfogadtam, hogy [ ezentúl inkább a tüzépen vásárolok, és ezt tanácsolom mindenkinek, aki nem szeretne ráfizetni az olcsó fára! N.IMRÉNÉ Ettől jobb érzés aligha létezik Egyik nap a munkahelyemről gyalogoltam hazafelé, amikor észrevettem, hogy egy néni fekszik a jeges úton és segítségért kiált. Miközben siettem oda, ketten is elmentek mellette, az egyik egy kutyát | sétáltató és közben mobilozó fiatal nő volt. Sikerült felállítani az idős hölgyet, akit elkísértem a gyógyszertárba. Nagyon kedvesek voltak vele, letörölték a vért a kezéről és az arcáról. Ezután hazakísértem. Megköszönte, és azt mondta, mindig emlékezni fog rám. j Azt hiszem, ettől jobb érzés aligha létezhet. Péter phety Méltóképpen emlékeztek és ünnepeltek a nyírbogának FOTÓ: ISKOLA „Az élet fő célja - tett” Nyírbogáton, a Vántus István Általános Iskolában is megünnepelték a magyar kultúra napját a 6. körzeti helyesírási verseny ünnepélyes eredményhirdetésével egybekötve. Megemlékeztünk a magyar gimnazisták olaszországi, tragikus buszbalesetéről is. Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő beszédében a jelenlévőket Kölcsey szavaival biztatta: „Az élet fő célja - tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy!” A magyar kultúra napja alkalmából az iskola tanulói ünnepi műsort adtak, majd kihirdették a helyesírási verseny eredményeit és jutalmazták a helyezetteket. A megmérettetésen 8 iskola összesen 84 felső tagozatos tanulója mérte össze tudását. A feladatokat magas színvonalon oldották meg a versenyzők. GULYÁS JÁNOSNÉ, NYÍRBOGÁT Gyógyultan és elégedetten tértem haza December 8-án mentőt kellett hívni hozzám, mert rosszul lettem. Rövid időn belül meg is érkezett az autó, a mentőtiszt segített felöltözni, levitte a csomagjaimat, támogatott, nyugtatott. A nyíregyházi sürgősségin átadott az intézkedésre hivatott dolgozóknak a papírjaimmal együtt. Itt oxigénes előkezelést kaptam, majd átkerültem a III. bel-kardiológiai osztályra, ahol két mosolygós nővér a nevemen szólított, és elhelyezett a kórteremben. Utána dr. Mikó Márton a legnagyobb tisztelettel és figyelemmel hallgatott végig. Igaz, én ragaszkodtam volna a saját gyógyszereimhez, amiket már megszoktam, de ő megnyugtatott, hogy az osztályon ezek nélkül is megfelelő kezeléseket kapok. Később dr. Moisa Sunita érkezett a kórterembe, s közölte: ő lesz a kezelőorvosom, meg fog vizsgálni, ha kérdésem, problémám van, nyugodtan forduljak hozzá, segít megoldani. Mindezt mosolyogva, szép magyar kiejtéssel mondta! Nem lehet szó nélkül hagyni a nővérek áldozatos munkáját sem, például Katalin, Edit és Mariann szakápolókét, de ide sorolnám mindazokat, akik nagy elhivatottsággal végzik a munkájukat. A tanuló nővérek ebédidőben megetették az elesetteket, a beteghordók ügyesen szállították a pácienseket szakvizsgálatokra, és a tisztaságra, a takarításra sem lehet panasz. Megelégedéssel | és gyógyultan távoztam 8 nap | után, köszönet érte minden közreműködőnek! Kívánom, hogy 2017-ben is ilyen megbecsülésnek örvendjenek a betegek szemében, és további jól megérdemelt dicséreteket kapjanak munkájuk gyümölcseként! TAKÁCS FERENCÉ Vendégsorok Angyal Sándor Nagyinyugdíj Lassan eléri a kétszázezret azoknak a nőknek a száma, akik 4o évi igazolt munkaviszony után teljes összegű nyugdíjat kapnak. Sőt, az erről tájékoztató hír még azt is külön kiemeli, hogy a nők nagyobb megbecsülésére, a gyermekeket nevelők már 32 év után is élhetnek ezzel a lehetőséggel, amit sokan csak nagymamanyugdíjnak neveznek. Nyilván, hogy ezzel a lehetőséggel nem a húsz- vagy harminc-, esetleg negyvenéves anyukák élnek, hanem azok a nagyik, akik ledolgozták már az életük javát, s így több időt tudnak tölteni növekvő unokáikkal. Eközben az életerős, fiatal anyák elmehetnek dolgozni, már akiknek megvan még a korábbi munkahelyük, s ezzel is könnyítik a család megélhetését. Kevés olyan jó ötlet született az utóbbi időben, mint a „nagyinyugdíj”. Kicsi kivételtől eltekintve, a nők mindig, mindenütt kevesebb bért kaptak, még ha túlóráztak is. Vagy hogy meglegyen Még jobb gazdálko- a s1züjíségfs ^gáiatüdő, dással GS a SZÜkSé- éves korukban is elmentek ges közpénz spó- dolgozni takarítónőnek az rolásával a férfiakon toSepre““0”113 is lehetne segíteni vatampnnvit Manapság is sok helyütt a vcucli 1 lei fi iy ii. férfiaknál lényegesen kevesebbet kapnak azok a nők, akik pontosan úgy dolgoznak, mint a férfiak az üzemekben, áruházakban. Persze, egyre több helyről hallani azt is, hogy most meg a férfiakat nyomják el, merthogy ők negyvenévi szolgálat után nem mehetnek nagyapanyugdíjba. Ha végigpásztázzuk Európát és a világ más tájait, azt tapasztaljuk, hogy másutt egyre csak kitolódik a nyugdíjkorhatár, kiváltképp a férfiaknál, több helyütt a 70 évet is elhagyja! Még jobb gazdálkodással és a szükséges közpénz spórolásával a férfiakon is lehetne segíteni valamennyit, de abban nagy rizikó lenne, hiszen egyre erősödik a munkaerőhiány, különösen, hogy majdcsak félmillióan kivándoroltak nyugatra a jobb megélhetés reményében. Senki sem jószántából ment a golyózáporos frontra. NYÍREGYHÁZA. A lap egyik nemrégiben megjelent számában olvasottakhoz szeretnék pár gondolatot hozzáfűzni, az „Ők legalább hazajöttek!” című cikkhez. Amikor egy ország nagyjai, vezető politikusai hadat üzennek egy ellenséges országnak, általában a nép érdekében teszik azt. Ezt hitetik el a néppel, aki annak minden terhét, véráldozatát kénytelen elviselni a hazáért. Ez mindig így volt, és talán a jövőben is így lesz. Éljen a háború! - skandálták Azt soha nem propagálják, hogy a vesztett csata után nincs dicséret, anyagi elismerés a résztvevőknek, illetve a hősök családtagjainak. Az első világháború kitörésekor zengzetes szavakkal hadba hívták az ország hadköteles férfi tagjait, sok obsitos is jelentkezett a haza védelmében. A férfiak a felhívásnak eleget tettek, tömegével érkeztek a gyülekezőhelyekre fellobogózott szekereken, „Éljen a háború!” jelszót skandálva. Nem tudta igazolni a múltját Apám nem értette... „Ilyen jó dolog a háború?” - morfondírozott, aztán ő is bevonult. Fogságba esett és hat évet töltött Szibériában, mínusz 40 fokos hidegben - vasutat épített, sokadmagával. Hazatérte után a 75 százalékos egészségromlása miatt - ami a 6 év következménye volt - soha többé nem tudott munkát vállalni, családjáról anyagilag gondoskodni. Az igazoló papírjai a határ- ellenőrzés alkalmával eltűntek. Ezeket soha nem tudta pótolni, így a fogságban töltött hat évet senki nehi akarta tudomásul venni. Keze, lába ép volt, de érdemleges munkát már nem tudott végezni. Amikor az illetékesekhez segélyért folyamodott, azzal utasították el, hogy „maga Nyomorékok, földönfutók lettek, munkatáborokban kötöttek ki. HUCZIK LAJOS lehet, még katona sem volt soha”. A sorsa ezzel örökre megpecsételődött, értelmüket veszítették a hadba hívó, | hangzatos szavak. Kevesen tértek haza A második világháború is rengeteg véráldozatot követelt, úgy katonákat, mint civileket, a békés lakosságot. Sajnos ezeknek a történéseknek a teljes anyagi vonzatát a magyar kormányok nem hajlandóak felvállalni, pedig senki sem jószántából ment a golyózáporos frontra! Sokan a hátországi bombatámadások miatt elveszítették szeretteiket, nyomorékok, földönfutók lettek, munkatáborokban kötöttek ki, ahonnan csak kevesen tértek haza. HUCZIK LAJOS ■> Farkaslakán farsangoltak az ajakiak Ajak testvértelepülése, az erdélyi Farkaslaka az idén is megrendezte - immár harmadszor - a Farkaslaki farsangot. A rendezvényen tízfős delegáció képviselte Ajakot Kerekes Miklós polgármester és Takács Károlyné alpolgármester vezetésével. Reggel 6 órától különféle disznótoros finomságokat készítettek a helyi szokásoknak megfelelően. Az ilyen és ehhez hasonló programok kiváló alkalmak a tapasztalatcserékre, a kapcsolatépítésre és a csapatmunka erősítésére. Értelmetlen véráldozat volt az övék FOTÓ: ÖNKORMÁNYZAT sandor.angyal@kelet.hu
