Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-04 / 3. szám

2017. JANUÁR 4.. SZERDA KELET Tartós lesz az árcsökkenés? Az áfa mérsékléséből fakadó kedvezményt az áruházak továbbadják a vásárlóknak. nyIbegyháza. A kormányza­ti élelmiszer-áfacsökkentés hírének hallatán több élelmi­szerlánc is bejelentette: ol­csóbban adja a tejet, a tojást és a baromfihúst az új eszten­dőtől. Már január első munka­napján csábító akciókkal vár­ták a vásárlókat, akik örömmel fogadták a „több marad a zse­bében” ajánlatokat.- A múlt hónapban sokat sütöttem-főztem a család­nak, útravaló csomagokat is készítettem a Budapestről hazalátogató unokáimnak, így szinte teljesen kiürült a fa­gyasztószekrényem. Az új év hajnalán leolvasztottam a hű­tőt, délelőtt kitakarítottam, most pedig, élve a nem min­dennapi akciókkal, újra feltöl­töm a húskészletet - mutatott a kosarában libasorban sora­kozó csirkecombokra a nyír­egyházi Molnár Ferencné. - A lehető legjobbkor időzítették ezt az áfacsökkentést - mo­solygott elégedetten a nyug­díjas asszony -, hiszen koráb­ban sehol nem lehetett 300 forint alatt friss faros-csirke­combot, kevesebb, mint 500 forintért pedig egész csirkét kapni. Kivéve persze a még éppen fogyasztható, illetve fagyasztható sárga címkés árukat, de azokkal már meg­jártam párszor... - tette hozzá Erzsiké néni. A nyíregyházi áruház, amelynek előterében szót váltottam a beszédes hölgy­gyei, hatalmas plakátokon és szórólapján is felhívja a vásár­lóközönség figyelmét az ak­tuális árszenzációkra, vagyis, Korábban sehol nem lehetett ennyiért csirkehúst kapni. MOLNÁRFERENCNÉ A tudatos vásárlók nem csak az árra, hanem a minőségre is figyelnek hogy az áfacsökkentés révén immár alacsonyabb áron jut­hatunk változatlanul jó minő­ségű baromfihúsokhoz. Valóban csökkentek az árak A pár száz méterre található másik üzlet ennél is előrelá­tóbb volt: már a decemberi kiadványában jelezte a szil­veszterre készülődőknek, hogy garantáltan továbbadják nekik a januártól hatályba lépő élelmiszer-áfacsökkentésen nyert forintokat, így több pénz maradhat a zsebükben. Hogy mennyire komolyan gondol­ták mindezt, arról személye­sen is meggyőződtem, amikor a nagyító alá vett csirkehúsok és tojások címkéin a tavalyinál jóval szerényebb árakkal talál­koztam.- Mi főleg tartós élelmisze­reket és háztartási holmikat szoktunk itt venni, na meg a páromnak sört, a gyerek­nek jégkrémet. A tojást in­kább termelőktől, a húst pe­dig hentestől szerezzük be- mesélte a Tasoly-házaspár.- Remélem, az áfacsökkentés hatása nem tiszavirág-életű, hanem tartós lesz, és „begyű­rűzik” az őstermelőkhöz is, vagyis a házi tojás és a házi tej is alkuképesebb lesz a pi­acokon - tette hozzá a napi bevásárlásokat intéző Tasoly Izabella. Nem vonatkozik mindenre! A következő nagyáruház, ahol megfordultam, azzal vívta ki az elismerésemet, hogy nem árul zsákbamacskát. Kiadvá­nyában örömmel adja hírül, hogy 2017. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a nyers, friss és a fagyasztott baromfihús (csirke, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk), va­1LLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHlV lamint a nyers tojás áfája, 18- ról pedig 5 százalékra zuhant a tej adókulcsa is, ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy az áfacsökkentés nem vonatko­zik a galamb, vadkacsa, vad­liba, fácán, fogoly, fürj szár­nyasokra, valamint a pácolt, fűszerezett nyers baromfi ter­mékekre, illetve az ESL és az UHT tejekre sem. Sőt, a korrekt tájékoztatás keretében, a „tej-kisokos” ro­vatból azt is megtudhatjuk: az ESL-technológiával hőke­zelt termékek a 14-21 napig, az UHT-s módszerrel előállí­tottak a 3-6 hónapig eltartha­tó tejeket jelentik. A 1,5 száza­lékos friss, dobozos tejért 159 forintot, az L-es méretű tojás darabjáért 37,9 forintot, a csir­keszárny kilójáért 399 forin­tot kérnek itt jelenleg. PALICZ ISTVÁN istvan.palicz@kelet.hu A piaci kofákat „nem hatotta meg” az áfacsökkentés Felkerestem a Búza téri piaccsarnokban árusítókat is, hogy megtudjam, ha másért nem, hát a konkurenciaharc okán, olcsóbban kínálják-e a tojást, a szárnyashúst és a „macska­benzint” vásárlóiknak. A háznál nevelt tyúkoktól származó, méretes tojásokat 37-40 forintért, a tej literjét 170 forintért árulták. Mint mondták: nem terveznek árcsökkentést, mert e tekintetben is versenyképesek a multikkal, minőségben, ízvilágban pedig le is pipálják őket. Puszta kíváncsiságból, néhány tejautomatánál is megnéztem az aktuális árakat: a gépek üzemeltetői 140-170 forintot kérnek a naponta frissülő, ellenőrzött minőségű házi tej liter­jéért. A nyíregyházán több tejautomatát is üzemeltető Bakai Lászlóné úgy nyilatkozott: termelőként igyekszik a fogyasztói elvárásokhoz igazítani az árakat, esetében ez 140-150 forint. A tehéntartás és az automaták üzemeltetési költségei nem változtak, így a jelenlegi árakon sem fog módosítani. Megkérdeztük: Önt érinti az áfacsökkentés? KATONÁNÉ DANKÓ TEODÓRA Gyakran fogyasztunk csirkét. GÁLNÉ IMRE IBOLYA: Húst és tojást édes­anyámtól kapunk. SZABÓ JUDIT: Szinte mindennap eszem csirkehúst. NAGYSÁNDOR: Úgy olvastam, az áfacsök­kentés áremeléssel jár. HADI MIKLÓS: Rend­szeresen iszom tejet, főként esténként. COSMA PATRÍCIA: Szeretem a csirkehúst és a tejet.- Természetesen igen, hiszen szinte minden étel alapanyaga a tojás, így viszonylag gyakran fogyasztjuk, ahogy a tejet és a csirkét is. Utóbbinak a mellét és a combját szeretjük a leg­jobban - árulta el a Felsősimán élő Katonáné Dankó Teodóra. A nagyhalászi Gálné Imre Ibolya hetente kétszer-háromszor fo­gyasztja az említett terméke­ket. - Húst és tojást soha nem vásárolok, mert édesanyám nevel otthon baromfit, viszont tejet csak boltban veszek, mert a házinak nem szeretem sem az ízét, sem a szagát. Az ibrányi Szabó Judit étrendjé­nek egyik alapja a csirkehús, így azt szinte mindennap fo­gyaszt. - A sertéshúsból ki­indulva nem hiszem, hogy az áfacsökkenéssel tartósan alacsony marad az érintett termékek ára. - Úgy olvas­tam, hogy az áfacsökkentés­sel együtt jár az áremelés is - osztotta meg lapunkkal Nagy Sándor, s hozzátette: bár tojást és tejet nem, csirkét gyakran vásárol. - Tejet főleg estén­ként iszom, napközben csak a kávét bolondítom meg vele, de csirkét rendszeresen eszem sütve, főzve, rántva - mond­ta el kérdésünkre Hadi Miklós. A Kántorjánosiban élő Cosma Patrícia szereti a csirkét és a tojást, utóbbit gyakran háztól szerzik be. km-csa Kelet kvíz 18704916-ig egy tanító volt a községben. Majd 1916-tól kát tanerősre emelték és épült egy két tantermes iskola. 1952-ben négy, 1957-ben öt tanerős lett az intézmény. a) Győrében b) Kislétán c) Jármiban d) Paposon A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Nézőpont Nyéki Zsolt Kukásautóktól remélt biztonság Nem volt épp megnyugtató, ahogy az óévtől búcsúztunk: a szilveszteri malac és pezsgő kínálatát nyomasztó képsorok szorították le az első helyről a hírekben. A tereket, ahová ünneplők tömegét várták, betontömbökkel, biztonsági kerítésekkel vették körbe, páncélozott járművek, helikop­terek cirkáltak. Az óceán túlpartján egészen furcsa sáncokat emeltek, homokkal megrakott tehergépkocsikból és - kukásautók­ból. Azt tudjuk, hogy háborús helyzetben fegyverré válhat minden - Eger várának hős védői kezében például a forró gulyásleves, de egészen eddig abban a hitben ringathattuk magunkat: minket már nem kényszerít a sors ilyen lele­ményre. A történelem most szembesít: az új esztendő kö­szöntése állig felfegyverzett katonákról, robbanóanyag után szimatoló kutyákról és a " kk '11 kamionokkal szembeállított AZ erOSeDD aiiam- kukásautókról szól. Addig polgár illúziója a játszottunk volna a transz­gyengülő közösség- «5?j goi, a Védekezésre kell futni a végzettel, s nem képtelen Európával -“2*. szembesít. nek a munkába vagy ünnepre indulók, s csak idő kérdése, hogy mikor zárul szorosabbra a betontömbök gyűrűje, hisz ahol egy teherautó fennakad, ott egy robogó könnyedén átszlalomozik. Amikor pedig már teljesen elbarikádoztuk magunkat, kezdhetünk félni a boltokban kapható, egy­szerű drónoktól...? Ezek a kis repülő szerkezetek most csodálatos fotókat, filmeket készítenek, de már képesek csomagok szállítására is - s hogy mit kézbesítenek, az a közeli jövőben épp olyan kétséges lehet, mint hogy most kinek a lába van a kamion gázpedálján. Nem lehet a végtelenségig visszahúzódni, bezárkózni, fokozatosan feladni a szabadságunkat, az öltözködéstől az étkezésen át a szokásaink, hagyományaink megtagadásáig. Az sem megoldás, amit a cseheknél fontolgatnak a fegyver- viselés liberalizálásával, mert az erősebb állampolgár illúzi­ója a gyengülő közösséggel, a védekezésre képtelen Európá­val szembesít. Márpedig ahogy az államnak, úgy az európai államok alkotta közösségnek is kötelessége megvédeni polgárait. Természetesen nyitnia kell a válságövezetekben élők felé, de nem önpusztító módon. Sokkal inkább kéksi­sakos békefenntartókkal, akik az ENSZ, és nem valamelyik önjelölt rendcsináló nagyhatalom zászlója alatt vonulnak be. Helyben épített kórházakkal, iskolákkal, a termelés és gazdaság megszervezésével, az önrendelkezés feltételei­nek megteremtésével. A háború sújtotta térségek lakóin és magunkon is így tudunk segíteni. Na de hát mikor legyen az ember hittel teli, ha nem az év első napjaiban? Bízzunk benne, hogy a nyugalmat nálunk nem betontömbök hozzák el, s a biztonságunkat nem kukásautóktól kell remélni. zsolt.nyeki@kelet.hu Braille-írás: helye lenne a tantervben Ma már egyre több helyen találkozunk pontírással, de kevesen tudjuk elolvasni. NYÍREGYHÁZA. - Nekünk, akik ragaszkodunk a Braille-írás- hoz, az a feladatunk, hogy továbbörökítsük az utókor számára. Használata több szempontból is megköny- nyíti az életünket, gondolok itt az akadálymentesítésre, a kulturális és ismeretterjesz­tő kiadványokra, az olyan, mindennapokat segítő esz­közökre, mint a Braille-óra vagy a pontírógép. Ma már a legtöbb helyen, kórházban, hivatalokban, de a gyógysze­res dobozokon és a liftben is találkozhatunk ezekkel a je­lekkel, csak sajnos kevesen tudják elolvasni - mutatott rá Nemes-Nagy Tünde. A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesületének elnöke hozzátette: ezen szeretnének változtatni azzal, hogy egye­dül a megyében Braille-tan- folyamokat szerveznek. A kurzus keretében - amire nem csupán látássérülteket várnak - a résztvevők megismerhetik a pontírás történetét, a Brail- le-írás és -olvasás eszközeit.- Nem minden látássérült ember képes arra, hogy el­sajátítsa a pontírást. Ennek egészségügyi okai is lehetnek, például mivel a cukorbetegek egy nap többször is megszúr­ják az ujjúkat a vércukorszint- mérések miatt, a tapintásuk megváltozik. De azoknak sem könnyű ezt megtanulni, akik nem születésük óta gyengén látók, vakok. Szemléletformálás Dankó Pál, az egyesület iroda­vezetője szerint jó jel, hogy a kistelepülések patikáitól a megyeszékhely központjá­ig - ahol néhány évvel ezelőtt avatták fel a belváros tapintha­tó plasztikáját - találkozhatnak az ép emberek a Braille-írással, azonban úgy véli, helye lenne az iskolai tantervben. Nemes-Nagy Tünde egyesületi elnök bemutatta a pontírógép használatát és szívesen olvasott fel nekünk egy Braille-kiadványból fotó: sipeki Péter- Tanulmányaim során alig látóként is megtapasztaltam, mennyivel könnyebb vizuáli­san elsajátítani a tananyagot, mint hallás alapján. Ha kis­gyermekként megismerked­hettünk volna a pontírás alap­jaival, egyszerűbb lett volna a tanulás, mert a kitapintható karaktereket olvasva az in­formációk sokkal gyorsabban megragadnak. Ma már azok a látássérültek sem ütköznek akadályba, akik idegen nyel­veket szeretnének tanulni, sőt, léteznek Braille-kották is. *■ A szemléletformáló, ér- zékenyítő foglalkozások al­kalmával ellátogatunk a me­gyei oktatási intézményekbe, és bemutatjuk a diákoknak azokat a Braille-eszközöket, amiket a hétköznapok so­rán használunk. Szemtaka­rót kapnak a gyerekek, akik alkalmi vakként kipróbál­hatják, hogyan élünk, moz­gunk, tapintunk, használunk különböző tárgyakat. Az így szerzett tapasztalatok nyitot­tabbá, empatikusabbá, fel­nőttként pedig befogadóvá teszik őket. km-csa Háttér 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents