Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-19 / 16. szám
2017. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Horgász, va< HBHMHHHMOHHHHHHMHHHOBHMOBOHOHHHBBOHH Jegyzet M. Magyar László Szócsaták a területekért Megy a harc a színfalak mögött a vadászterületek megszerzéséért, pontosabban a vadászati jog elnyeréséért megyénk vadásztársaságai között. Ezen nincs mit csodálkozni, ugyanis a tét nem kicsi: akik elnyerik most a földtulajdonosok kegyét, akik megkapják a gazdáktól a vadászat jogát, azok húsz évre köthetik meg a szerződést. Éppen ezért egyre élesebb ez a küzdelem. A csata hevességét jelzi, hogy az elmúlt hetekben olyan kifejezések is röpködtek az , ügyek intézése során, mint közokirat-hamisítás, rendőrségi feljelentés, orvvadászat. Megyénkben vannak olyan vadásztársaságok, amelyek már kényelmesen hátradőlhetnek, mert nincs veszélyben a vadászterületük, de ahol jelentkezett egy új társaság vagy egy új földtulajdonosi közösség, ott bizony osztozkodni, egyezkedni kellett a korábbi vadász- területen. Még azok jártak jobban, akiknek volt lehetőségük egyezkedésre, ugyanis egy-két vadásztársaságnál már siralomházi hangulat van, mert elveszni látszik az eddigi összes területük. Igaz, sokan úgy vélekednek, a hátralévő hetekben még bármi megtörténhet, ugyanis számos földtulajdonosi gyűlést ezekben a napokban rendeznek meg. Ebben a mostani történetben a földtulajdonosok ugyanis a kulcsfigurák, hiszen ők mondják ki a végső szót, hogy kinek is adják bérbe a vadászati jogot. A döntésükben több szempont is szerepet játszhat, de ezekért nem lehet őket hibáztatni. Ők is emberek, s így azoknak mondanak igent, akikkel érdekeltségi kapcsolatban vannak, akik a számukra szóban különböző kedvezményeket és gazdasági előnyöket ígérgetnek... Lejár tehát a korábbi szerződés február végén, s március elsejével megkezdődhet egy új korszak megyénk vadgazdálkodásában is. Addigra remélhetőleg minden vitás ügy végére pont kerül, s egyértelműen kiderül majd, mely vadásztársaságok érzik magukat vesztesnek, s melyek nyertesnek. laszlo.magyar@kelet.hu A vadnak is jár a végtisztesség A egész vadászatnak - a kezdetektől a befejezésig - ünnepélyes jellege van. nyíregyháza. „A vadászatok után készült képeken gyakran látni, hogy az elejtett állatokat leveles ágak, gallyak veszik körül. Miért van ez a szokás, mi ennek a jelentése?” - kérdezte telefonon az egyik olvasónk. Fazekas Gergely vadgazda mérnököt, a megyei vadászszövetség munkatársát kértük meg arra, hogy avasson be bennünket a vadászat írott és íratlan szabályaiba, hogy megértsük a vadászatnak ezt a szép és nemes hagyományát. Öltözék, viselkedés- Hogy milyen szokások voltak a honfoglaláskor és a középkorban, azt nemigen tudjuk, az azonban egyértelmű, hogy a mostani magyar vadászati hagyományok német, illetve bajor eredetűek, s ezeket az Osztrák-Magyar Monarchia idején vettük át. A német-bajor hagyomány szerint az egész vadászatnak- a kezdetektől a befejezésig- ünnepélyes jellege van, ünnepi ceremóniák határozzák meg, legyen szó az öltözékről, a viselkedésről, a felhasznált vadászati eszközökről - magyarázta a szakember. - Az a Amelyik vadász tiszteli a vadat, nem lövi meg hátulról. FAZEKAS GERGELY Terítéken a dámvadak. A felvételünk a jándi vadászháznál készült az őszi trófeamustrán precizitás, amit megszoktunk a németektől, vonatkozik a vadászatra is, s amiről még nem szóltam, az a vad feltétlen tisztelete. Tisztelni kell az elejtéskor, s meg kell adni neki a végtisztességet is. dász inkább elengedi a vadat, mert nem akar neki szenvedést okozni azzal, hogy nem jól találja el. Ha rosszul találjuk el, a vad kínlódik, szenved, elhagyja a helyszínt, s előfordul, hogy a vadász meg sem találja, vagyis a rossz lövés etikailag és gazdaságilag is káros. A hátulról meglőtt állatok szenvednek ilyen fájdalmas sérülést. Az a vadász, amelyik tiszteli a vadat, soha nem lövi meg hátulról. Sokan Csak megfelelő helyzetben- Bármelyik vadról is legyen szó, úgy kell elejteni, hogy a legkisebb, legrövidebb szenvedést okozzuk az állatnak. Nagyon sok vadász, amint meglátja a vadat, már el is süti a lőfegyvert, holott az igazi vadász addig vár, amíg megfelelő helyzetbe nem fordul a vad, és csak akkor lő. Ha nincs meg a megfelelő helyzet, ha nincs a célkeresztben a mellkas, a szív, akkor a vaKedves emlék az avatás Amikor a vadászat végén elkészül a teríték, összegzik az eredményeket, az ünnepi szertartás részeként olyankor szokták felavatni azt a vadászt is, aki élete első őzbakját, szarvasát, fácánját vagy éppen nyulát ejtette el azon a vadászaton.- Kiteszik a tér közepére a vadat, amit lőtt, négykézlábra ereszkedik, s a rangidős vadász vagy az általa választott keresztapa egy pálcával finoman megpaskolja a fenekét, miközben jókívánságokat mond és életre szóló tanácsokkal látja el. Ezt az avatására használt pálcát aztán a vadász szép emlékként meg is őrzi otthon - tette hozzá Fazekas Gergely. hangoztatják, hogy milyen bravúros lövéssel ejtettek el vadat 300-400 méterről. A mai technika már valóban lehetővé teszi, azonban ilyen messziről pici a vad, eltalálni szerencse dolga. Az etikus távolság 80-100-150 méter. Az utolsó falat jelképe Mint Fazekas Gergely már utalt rá, a vadászetika szerint meg kell adni az elejtett vadnak a végtisztességet. Általában az elejtés helyszínén nincs lehetőség tisztességes terítéket készíteni, ezért a vadászat után szokták ezt kialakítani.- Az elejtett vadat a jobb oldalára fektetik, ugyanis a hiedelem szerint, ha a bal oldalára fektetik, a lelke a pokolra jut. A szertartáshoz tartozik, hogy a lövés helyére egy letört leveles ágat, sebtö- retet tesz a vadász, hogy eltakarja a lövedék nyomát. A vad szájába utolsó falatként olyan növényt tesz, amit szívesen fogyasztott. A vadat körbeterítik leveles ágakkal, mintha ravatal lenne - folytatta a szakember. - Ha a vadász egyedül volt, egy kis gallyat megmárt a vérben, a kalapjára tűzi. Ezt a töretét a vadász estig őrzi, az első vad elejtésekor sokan ezt el is teszik örök emlékbe. Ha a vadász kísérővel volt, akkor a kísérő adja oda neki a töretét. A végtisztességhez hozzátartozik, hogy a vadak tiszteletére máglyát gyújtanak a vadászok. Mindegyik vadhoz tartozik egy dallam, s amilyen állatok vannak a terítéken, azoknak a zenéje csendül fel vadászkürtön. km-mml Lékeket vágnak amorotvajegén RAKAMAZ. A hét végén beindul a „szellőztetőrendszer” a rakamazi Nagy-Morotván is, ugyanis a holtágért felelős Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület tagjai szombaton megkezdik a lékvágást. Mint Borbély Mihály, az egyesület elnöke elmondta, a kezelésükben lévő összes vízen vágnak lékeket, így a Nagy-Morotva mellett friss oxigénhez jut a Kis-Mo- rotva és az Aranyos-árok vize is. Fényfolyosókat is kialakítanak, hogy a napfény lejusson a mélybe. A szabályoknak megfelelően jól láthatóan megjelölik a lékeket, s folyamatosan ellenőrzik is majd azokat. Ennek ellenére a szabályokat tartsák be a horgászok, vagyis napkeltétől napnyugtáig tartózkodhatnak a jégen, s legalább ketten legyenek. km Oobai Péter megtéríti kukoricával az etetőt fotók: a szerző A hó miatt már kevés az ennivaló Gondoskodnak az erdő-mező A gondoskodás eredménye, hogy az agancsok barkás állapotukban is reményt keltőek. jármi. Folyamatosan tölti fel a vadetetőket a jármi Sólyom Vadásztársaság a vadászterületén. Bálint Péter vadászmestert és Dobai Péter hivatásos vadászt kedd reggel kísértem el egy körútra. A terménytároló közelében található bokrok mellett fácánok várták a szemes takarmányt, amit meg is kaptak. A terepjáróval a paposi határ felé haladtunk. Az akácerdőkben a fekvő őzek nem szívesen hagyták el helyüket, a mozgó csordák (rudlik) pedig az etetők közelében mozogtak. Az etetőket Dobai Péter akkor is feltöltötte, ha volt még csöves kukorica a hótól védett helyen. Mint a szakemberek elmondták, a vadászterület számos pontján találnak állatairól úgynevezett vadföldeket is az őzek és a területre tévedő vaddisznók, mert minden vadásznak kötelező a vadföld létesítése. A vadetetés és szakszerű gondoskodás eredménye, hogy a bakok agancsai barkás állapotukban is reményt keltőek. ZSOLDOS BARNABÁS Mulatsággal zárják a szezont Encsencsen A legjobban pergetni szeret encsencs. Jól bírják az encsen- csi vadászok is ezt a mostani kutya hideget. Eredményes évet és vadászati szezont zártak, s mindebben sikeresen közreműködött Böszörményi Viktor hivatásos vadász a vizsláival együtt. A vadászat mellett az Encsencsi Gazdák Földtulajdonosi Közössége tagjai folyamatosan etetik az erdők-mezők vadjait is, hiszen a hótakaró miatt nagyon kevés ennivalót találnak. A vadászok az év lezárásaként január 21-én vadászbállal, vidám mulatsággal toldják meg a sikereket. km Böszörményi Viktor és vizslái FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Ludas László kedvenc vize gyermekkora óta a rakamazi morotva. RAKAMAZ. Akkor még nem volt befagyva a rakamazi Nagy-Morotva vize, amikor a partján éppen pergető Ludas Lászlóval összetalálkoztunk és beszélgettünk december elején. Az Aranyos-árokhoz készült, de annak vizét már vékony jéghártya borította, így kénytelen volt átjönni a holtághoz, hiszen a nagyobb vízfelületre még nem tette rá kezét a fagy.- Gyermekkorom óta a morotva a kedvenc vizem, amikor van egy kis szabadidőm, mindig itt vagyok. Néha az élő Tiszával is próbálkozom, de az igazi ez a holtág - mesélte a tősgyökeres rakamazi horgász. Pufira jött a süllő- A legjobban pergetni szeretek. Szívesen megyek le az Aranyos-árokhoz is villan- tózni, bár a legnagyobb halat, amit pergetve fogtam, egy 2,80 kilogrammos csukát itt akasztottam meg a holtágon.- A legnagyobb halamat szintén a morotvában fogtam, az egy 6 kg-os süllő volt. Érdekessége, hogy pufira és kukoricára jött. Szeretem a lékhorgászatot is, de a hideg, viharos időjárás visszariaszt. Számomra sokszor nem is annyira a hal a lényeg, hanem a nyugalom, a csend, a kikapcsolódás. Nem mindig horgászik egyedül, gyakran a felesége is elkíséri, akinek szintén van horgászengedélye. Sőt, a Tiszanagyfaluban élő idősebbik lánya, Melinda szintén rendelkezik engedéllyel, de ő most inkább a 14 hónapos Kristóffal foglalkozik. A másik unoka, a Virányoson lakó Bence 7 esztendős, ő gyakran December elején még pergetett Ludas László fotó: a szerző elkíséri már a nagyszülőket pecázni. km-mml
