Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-09 / 7. szám

2017. JANUÁR 9., HÉTFŐ KELET Hissza! b A Barzó-tégláktól eljutva a Korona Hotelig NYÍREGYHÁZA. Kéry Péter több mint 30 éve dolgozik a tele­víziós szakmában, s az egyik városi televíziónak is alapí­tó tagja. Kedvenc témakörei a helytörténet, a néprajz, a történelem, s természetesen természetfilmeket is szívesen készít. Régi terve volt, hogy filmre viszi a megyeszékhely nagy építőmestereinek a mun­káit, bemutatva az alkotók életútját is. így született meg az Épül a város című mozgó­képes dokumentum, amely Alpár Ignácnak, Barzó Mihály­nak, s dédnagyapjának, Kéry Józsefnek állít emléket.- Készítettem egy filmet a Bencs családról, s ez az idő­szak, a Bencs polgármesterek kora annyi érdekes adalékkal szolgál, hogy a kutatások so­rán rábukkantam a város nagy építőmestereinek a történeté­re is - tudtuk meg az alkotótól a novemberi bemutatón.- A dédnagyapámról pe­dig dr. Margócsi Józsefnek köszönhetően hallottam elő­ször. A nagynénémék a Nyír­víz-palotában laktak, s peda­gógusként nagyon jó viszonyt ápoltak a nagyszerű iroda­lomtörténésszel, mindenki Jocó bácsijával. Ők kérték fel, hogy nézzen utána a családfá­nak. Egyébként a filmemmel - ami egy merevlemezhiba mi­att majdnem megsemmisült - üzenni is akartam. Nap mint nap elhaladunk ugyanis ezek mellett az épületek mellett, s nem vesszük észre a gyönyö­rű díszítőelemeket, azt a sok szépséget, amelyek a polgári életforma léptékét és milyen­ségét is érzékeltetik. km im Timi Kár lett volna az alkotásért. Kéry Péter a filmmel fotó: sipeki Péter Egy női passió jelene­teit vették fel a megye- székhely skanzenjének kulisszái között. NYÍREGYHÁZA. A múzeumfa­lu református templomának még a környékén sem volt szabad zajt csapni október kö­zepén, ugyanis éppen filmet forgattak az épületben, s a főhősnő lépteinek zaját is fel­vették az öreg harangláb mel­lett. Egy kárpátaljai író, Nagy Zoltán Mihály. A sátán fattya című művét vitték filmre. Egy női passió A történet a málenkij robot idején játszódik Kárpátalján, a magyarok kivonulása és az oroszok bejövetele után.- Ez egy fiatal lány torokszo­rító története, egy női passió, s egy olyan földön játszódik, ami a történelem gonosz tré­fájának köszönhetően sok-sok nemzethez tartozott - mutat­ta be a történelmi kulisszákat a film rendezője, Zsigmond Dezső, aki fontosnak tartotta, Nagyon sze­retem ezt a vidéket, két házam is van a környéken. ZSIGMOND DEZSŐ Zsigmond Dezső Tarpai Viktória egyeztet a forgatás előtt fotó: racskó tibor hogy mindenképpen odavalósi emberek játsszanak a filmben. Több film forgott itt- A színészeim - Trill Zsolt, Szűcs Nelli - Kárpátaljáról származnak, ahová a történet visz bennünket. Beregszász környéki emberek, s Zsolt családja például érintett is volt a málenkij robotban. A főszereplőnk, Tarpai Viktória szintén onnan való, s biztos vagyok benne, óriási felfede­zettje lesz a magyar filmnek. A skanzen csodálatos helyszín, ilyen falukörnyezetet ma már Kárpátalján sem találnánk. Forgatunk még Szatmárban is, csak a határ másik oldalán. Nagyon szeretem ezt a vidé­ket, két parasztházam is van a környéken, s szívesen nya­ralunk itt a húgomékkal. De számos filmet forgattunk er­refelé, ez az én alkotóműhe­A rendező Jászter Beáta dra­maturggal már tíz éve várta, hogy csattanjon a csapó. Az utolsó forgatási napra Zsig­mond Dezső elmondása alap­ján valamikor júniusban ké­lyem, itt készült a Rózsa vére, a Rekviem a szatmári csordá­kért, és sorolhatnám. A mos­tani film is itt fogant, egy régi, kedves alkotótársam, Balogh Géza újságíró közreműködé­sével - mondta el lapunknak a direktor. km-mj szülnek, mivel van a filmben egy aratási jelenet. S bár köz­ben is vágnak, a végső vágás és az utómunka lezárultával, azaz egy-másfél év múlva le­het a bemutató. Másfél év a bemutatóig Hollywood egy „magyar falu” Bokor Balázs nagykövet lobbról a harmadik fotó: magánarchívum Dokumentumfilm az élet s a halál meccséről A világfilm amerikai történelemkönyvébe mi, magyarok is sikerrel írtuk be a nevünket. kisvárda, tárcái. Szeptem­berben megalakult a Magyar- országról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező holly­woodi filmes világhírességek emlékét megőrizni hivatott Magyar Hollywood Tanács Egyesület (MHT). Mindezt a Magyar Hollywood Túra utol­só két észak-magyarországi állomásán, Kisvárdán, illetve Tarcalon jelentették be. Első­ként Kisvárdán, a városháza dísztermében gyűltek össze az érdeklődők, hogy részleteket tudjanak meg a város szülötte, Várkonyi Mihály életéből. Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, a Magyar Hollywood Túra ötletgazdája aláhúzta: - A sok magyar vonatkozás okán méltán lehet „magyar Hol­lywoodról” beszélni. Be kí­vánjuk mutatni Hollywood történelmének és sikereinek minden jelentős magyar vo­natkozását, ráadásul ezt mi­nél szélesebb körben - azaz országos és nemzetközi vi­szonylatban - szeretnénk megtenni, magasra emelve a fiatal nemzedékek előtt is történelmünk ide kapcsoló­dó szeleteit. Rendezvényeket szervezünk majd, ahol méltó­képpen megemlékezhetünk az érintett személyiségekkel kapcsolatos évfordulókról. Mindemellett folyamatos kapcsolatot tartunk a jelen­legi hollywoodi magyar fil­mesekkel, s igyekszünk a tevékenységüket a lehető leg­szélesebb körben népszerűvé tenni - fogalmazott a nagykö­vet. Az MHT az alakuló közgyű­lésén megválasztotta héttagú elnökségét: Bokor Balázs lett a szervezet elnöke, Rófusz Ferenc rajzfilmrendező pedig az alelnöke. km-mj BAKTALÓRÁNTHÁZA. Színültig telt kultúrteremben vetítet­ték le novemberben a bakta- lórántházi városi művelődési házban Drimmer László film­rendező Búzaszem című do­kumentumfilmjét. Az élet: szentség A másfél órás filmet nagy ér­deklődéssel kísérték végig fiatalok, akik egy történeten keresztül szembesülhettek a ténnyel: az élet a foganta­tástól számít, és minden, a magzat ellen elkövetett tett bűnnek számít. Az alkotás nem kerüli meg a művi vetélés, az abortusz problémáját sem, amelynek súlyos következményeként 6 millió meg nem született gyer­mek terheli a magyar társada­lom lelkiismeretét. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének célja a film­vetítés megszervezésével, hogy a fiatal generáció fele­lősségérzetét és lelkiismere­tét felébressze a személyes, magán- és párkapcsolataik, valamint a már megfogant élet iránt, s felhívja a figyel­met a közös felelősségre. A Búzaszem című doku­mentumfilm tulajdonképpen egy felemelő vallomás a mag­zati életről, az élet szentsé­géről - tájékoztatta lapunkat Némethné Csuhák Éva. km A film egyik meghatározó pillanata fotó: internet Tiszta és koromfekete szívű gengszterek NYÍREGYHÁZA. A Tiszta szív­vel című új magyar film két főszereplője, Thuróczy Sza­bolcs és Fenyvesi Zoltán is jelen volt azon a díszbemuta­tón, amelyet május 5-én szer­veztek a Krúdy Art Moziban, Nyíregyházán. Sokan várták már Till Attila legújabb opusát, mivel a tele­vízióból is közismert rendező és médiaszemélyiség ezúttal egy nem mindennapi tör­ténetet álmodott vászonra, kerekesszékeseket helyezve egy gengsztertörténet közép­pontjába. Ráadásul a hivatá­sos színészek mellé egy me­rész húzással két amatőrnek számító mozgássérültet is beválogatott főszereplőnek: Fenyvesi Zoltánt és Fekete Ádámot. A vetítés utáni közönség- találkozón a sport és a divat világában sem ismeretlen, a filmbeli egyik kerekesszékes hőst alakító Fenyvesi Zoltán lelkesen válaszolgatott a kér­désekre. A pályáját a Móricz Zsigmond Színházban kezdő, nyíregyházi származású mű­vész, Thuróczy Szabolcs pe­dig - aki a felkészülés egy-egy kulisszatitkáról lebbentette fel a kedvünkért a fátylat - vége­zetül azt javasolta a nézőknek, menjenek oda bátran a moz­gássérültekhez, s kommuni­káljanak, beszélgessenek ve­lük. Megéri, mert imádni való emberek. km Felragyogott a csillagunk A filmbarátokat öröm­mel tölti el a Saul fia sikere. NYÍREGYHÁZA. Bizonyossá vált, amire annyian vártunk: harmincnégy év után végre ismét magasan ragyog a ma­gyar film csillaga. Az amerikai filmakadémia a legjobb ide­gen nyelvű filmnek válasz­totta február 3l-én hajnalban Nemes Jeles László alkotását, a Saul fiát. A fővárosban több nyilvános vetítésen is léleg­zetvisszafojtva várták a borí­ték felnyitását, és óriási volt az ováció, amikor megnevez­ték a nyertest.- A Saul fia szerintem meg­érdemelten kapta meg az aranyszobrot, bár a vele ver­sengő filmekből csupán egyet láttam - mondta el lapunk­nak Dr. Csobó Péter docens, a Nyíregyházi Egyetem Filo­zófiai Intézeti Tanszékének tanára.- A Saul úgy tud izgalmat teremteni, hogy nem látunk erőszakot, és nem válik egy pillanatra sem érzelgőssé a film. Eredeti a koncepció, rá­adásul egy elsőfilmes mun­kája, meglepődtem volna, ha nem nyer - fogalmazott. KM Nemes Jeles László az Oscar-szo- borral fotó: internet A gehek jól vették a magyar humort A cseh fesztiválközön­ség nagyon szerette Till Attila akcióvígjátékát. Thuróczy Szabolcs és Fenyvesi Zoltán Nyíregyházán FOTÓ: SIPEKI PÉTER NYÍREGYHÁZA. Júliusban két magyar film is versenybe száll­hatott Európa egyik legnép­szerűbb A-kategóriás filmfesz­tiválján a cseh fürdővárosban, Karlovy Varyban. A mintegy 150 filmalkotást felvonultató seregszemlén Hajdú Szabolcs családtörténete volt az egyik, amely elindult magyarként a Kristály Glóbuszért, az „East of the West” elnevezésű ver­senyprogramot pedig Till At­tila Tiszta szívvel című akció- vígjátéka nyitotta meg. Az utóbbi filmet a stáb több tagja elkísérte, közöt­tük a főszereplők, Thuróczy Szabolcs, Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám is. Lapunknak a nyíregyházi születésű mű­vész, Thuróczy Szabolcs adott exkluzív beszámolót a feszti­válélményeiről.- Két vetítést tartottunk, amiből az egyikre be is ültünk, s hála istennek, a közönség nagyokat derült a poénokon, ami igazán kellemes megle­petést szerzett. Az ilyenkor szokásos fotózások szintén remek hangulatban teltek. Ta­valy ugyancsak az „East of the West” szekcióban versenyez­tünk a „Szerdai gyerek”-kel, nyertünk is, éppen ezért nem nagyon számítottam az idén többre. A 150 alkotás között sokáig versenyben voltunk a „legjobb közönségfilm” cí­mért, végül a Tiszta szívvel az ötödik lett, ami így is szép eredmény - tudtuk meg a si­keres művésztől. km

Next

/
Thumbnails
Contents