Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-10 / 290. szám
2016. DECEMBER 10., SZOMBAT 2 Mindenfelől Antikorrupciós csomagot nyújt be az MSZP Budapest. Elkészült az MSZP antikorrupciós törvényjavaslat-csomagja, amelyet pénteken benyújtanak az Országgyűlésnek - közölte Tóth Bertalan, az MSZP frakció- vezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt átalakítaná a vagyon- nyilatkozati rendszert, és a legfőbb ügyész kinevezési gyakorlatát is megváltoztatnák, a pozíciót egyszer lehetne betölteni. mti Parlamenti választások Romániában Bukarest. Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 sze- nátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezenfelül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt. Az országot 43 választó- kerületre osztották fel. MTI Szijjártó Péter fotó: mti 10 milliárdért 350 munkahely Budapest. Csaknem tízmilli- árd forintos beruházással 350 új munkahelyet hoz létre a Le Bélier francia autó- és repülőgépipari beszállítóvállalat ajkai, szolnoki és mohácsi gyáraiban. A beruházáshoz a magyar állam 2,2 milliárd forint támogatást ad. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a beruházás főként azért jön létre, mert a Le Bélier elnyert egy óriási megbízást a BMW-től, fékrendszerekhez gyárt majd alkatrészeket. mti Megerősíti a hadsereget FOTÓ: AFP Szakértő: Trump növelni fogja az amerikai védelmi kiadásokat. Budapest. Fontos kampányígérete volt Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, hogy megerősíti a hadsereget és leszámol az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, ezért várhatóan megnőnek majd az ország védelmi kiadásai - mondta Nagy Sándor András Amerika-szak- értő az Ml aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Stratégiai érdekek A szakértő azt mondta: biztosra vehető, hogy az elkövetkező években számos olyan konfliktus lesz, amelyben Donald Trump a fegyveres erőket fogja használni. Kétségtelen, hogy a fegyveripari befektetők nagyon örülnek a republikánus Trump győzelmének - fűzte hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a leendő elnök még nem választott külügyminisztert, Nagy Sándor András elmondta: Trump eddig tíz olyan emberrel tárgyalt a pozícióról, akik egymástól nagyon különböző nézeteket vallanak például Oroszországról vagy Iránról. Ez arra utal, hogy Donald Trump vagy nem tudja még, mit is szeretne, vagy az a célja, hogy az ő elképzelései legyenek a mérvadóak, nem pedig az, hogy kit nevez ki - fogalmazott. Donald Trump külpolitikájának várható kiszámíthatatlanságával kapcsolatban a szakértő megjegyezte: a megválasztott elnöknek sem belpolitikai, sem külpolitikai tapasztalata nincs, vannak viszont külföldi üzleti érdekeltségei. Hozzátette: ha ő maga nem kiszámítható is, az Egyesült Államok stratégiai gazdasági érdekei azok, ennek megfelelően Trump eddigi miniszterjelöltjei a hagyományos republikánus értékrendet képviselik. Számolnak, nem számolnak Michigan államban egy bíró elrendelte, hogy állítsák le és fejezzék is be a múlt havi amerikai elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását. Mark Goldsmith szövetségi bíró helyt adott a helyi republikánusok érvelésének, és úgy döntött, hogy csütörtöktől állítsák le a voksok újraszámlálását. Az érvelés szerint - amelyet a michigani fellebbviteli bírósághoz benyújtott keresetében fogalmazott meg a Republikánus Párt - az újraszámlálást szorgalmazó és fizető Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje az államban a negyedik helyen végzett, s mivel az újraszámlálással sincs semmi esélye a győzelemre, indokolatlan annak folytatása. A döntés véglegesíti, hogy Michigan államban is Donald Trump megválasztott elnök végzett az élen a demokrata párti Hillary Clinton előtt. Pennsylvaniában a választási bizottság kérésére bírósági meghallgatás lesz, hogy eldöntsék: folytassák-e a voksok újraszámlálását. Wisconsinban, ahol a múlt héten kezdődött meg a mintegy hárommillió szavazat újraszámlálása, még tart az összesítés, és az eddigi eredmények nemcsak igazolták Donald Trump győzelmét, hanem a rá leadott szavazatok számának növekedését mutatják. mti A bankkártyát ajánlják MÁV: december közepétől szünetel a mobi- los jegyvásárlás. Budapest. Jogszabályi előírások miatt december 15-én éjféltől szünetel a mobilos vasúti menetjegyváltás - közölte a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) pénteken az MTI-vel. Értesítik a vásárlókat A vasúttársaság a bankkártyás fizetést ajánlja azoknak, akik december közepétől az interneten vásárolnak vonatjegyet. Elővételes jegyet a mobilegyenleg terhére 15 napos elővétellel is lehet vásárolni a határidőig. A változásról a mobiltársaságok SMS-ben értesítik azokat, akik a szolgáltatást az elmúlt 3 hónapban igénybe vették, a MÁV pedig elektronikus hírlevélben küld tájékoztatást. Hozzátették: november óta minden belföldi vonaton nyomtatás nélkül - okostelefonon, táblagépen vagy laptopon is - bemutathatok az elektronikusan megváltott vasúti jegyek, amelyek továbbra is 3 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók. 2012 óta Mobilegyenleggel 2012 májusa óta lehet jegyet venni a MÁV-nál: a szolgáltatást az utóbbi 1 évben havonta 2500-3500 felhasználó vette igénybe. A mobilegyenleges vásárlás várhatóan 2017 nyarán indul újra a nemzeti mobilfizetési rendszeren keresztül - olvasható a vasúttársaság közleményében. MTI Emelkedéssel számolnak Budapest. Rövid és középtávon is az infláció emelkedésével számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a fogyasztói árak emelkedését a kiskereskedelmi forgalom élénkülése és a béremelések is befolyásolhatják - mondta Várhegyi Judit, az MNB főosztályvezetője. A jegybank főosztály- vezetője felidézte az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) termeléscsökkentésre vonatkozó döntését, amelynek hatására emelkedett az olaj ára, ami az üzemanyagárakon keresztül az infláció emelkedésének az irányába hat. mti « Orbán Viktor Krakkóban A kétnapos látogatáson Krakkóban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt a Közép-Európa - egy térség sorsa a történelem sodrában című, Waclaw Felczak professzor születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. fotó: mti Vendégkommentár Drótos Rlchárd Az emberi jogok vívmánya Az emberi jogok első génjeit kutatva régre nyúlhatunk vissza, a magyar jogtörténetben az Aranybullát, nemzetközi szinten a Magna Chartát szokták emlegetni mint előképet. Azonban a középkor óta jelentősen megváltozott Európa, és vele együtt a világ kulturális klímája, a létezést hierarchikus kategóriákba sűrítő feudalizmust más eszmei áramlatok váltották föl, amelyek az egyén szabadságára és jogainak gyakorlására sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek, és sokkal szélesebb tömegek számára tették hozzáférhetővé a szabadságjogokat. Előbb a francia forradalom, majd a felvilágosodásként ismert szellemi mozgalom „szoftverjével” indult amerikai függetlenségi háború, és az Egyesült Államok megalapítása szülte meg azokat a dokumentumokat (az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát Franciaországban és a Függetlenségi Nyilatkozatot Amerikában), amelyekről mint az emberi jogok ősdokumentumairól szokás beszélni. A második világháború után a nemzetközi jogban kifejlődő emberi jogok koncepciója másik gyökerének a természetjogi iskola tanításait tartják, pl. a jogot a természetes erkölcs megnyilvánulásának tekintő nézetet. Az ekkor keletkezett és később nemzetközi elismerést nyert jogokat, pl. az élethez, a testi épséghez, a kínzás és embertelen bánásmód tilalmához, a vallási, lelkiismereti szabadsághoz és a szólásszabadsághoz, a magántulajdonhoz fűződő jogokat szokták hagyományosan az emberi jogok első generációjába sorolni. Az 1946. december 10-én, az Egyesült Nemzetek Szövetségének közgyűlésén elfogadott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata talán eddig az egyik legjelentősebb mérföldkő az embereket születésüktől, emberi lény mivoltuk alapján megillető jogok kodifikációjának történetében. A XX. század két világháborúja során elkövetett népirtások és a humánum, a természetes emberi erkölcs semmibevételének, az erkölcstelen állami jog könyörtelen végrehajtásának keserű tapasztalata a háborúk előtt és alatt arra sarkallta a világ New Yorkban tanácskozó államainak küldötteit, hogy közösen keljenek a minden embert születésétől fogva megillető jogok védelmére. Az eredeti elképzelés alapján az emberi jogok hárompilléres védelme lett volna a cél. Az első pillér maga az elfogadott nyilatkozat, a második az államokat jogilag is kötelező multilaterális nemzetközi szerződés, a harmadik pedig a számonkérés lehetőségének vállalása lett volna, de az ENSZ közgyűlése nem fogadta el egyhangúan a tervet. A Szovjetunió és néhány szövetségese az állami szuverenitást abszolutizáló politikai felfogásuk okán a politikai jogok megfogalmazását bírálták, és kevesellték a szociális jogokra való hivatkozást, hiányolták a kisebbségvédelmi elemeket és a kulturális jogokat. (Ezeket, pl. az oktatáshoz, a munkához való jogot, a művelődéshez és önműveléshez, egészséges lakókörnyezethez való jogot szokták az emberi jogok második generációjába sorolni.) Bár így jócskán elhúzódott az ENSZ- ben az emberi jogok védelmének nemzetközi szintű kodifi- kációja, de 1966-ra létrejött és tíz éven belül hatályba lépett a rendszer, mesterségesen elválasztva a polgári és politikai jogokat a szociális és gazdasági jogoktól. A témában két külön nemzetközi szerződés született, külön-külön is biztosítva Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglalt jogok érvényesülését biztosító kötelezettségeket és az ezek megszegése esetén életbe léptethető szankciórendszert. A fenti szovjet mintájú tiltakozáshoz hasonló játszódott le a késő nyolcvanas években is, ezúttal az iszlám országok tartották a nyugati típusú szerves társadalomfejlődés vívmányát, az emberi jogokat államaik jogától idegennek, s ezért a judeo-keresztény kultúrkör helyett a szerintük az iszlámhoz jobban igazodó szövegezésű, de lényegében azonos értelmű nyilatkozatot fogadtak el 1990-ben Kairóban. Az emberi jogok harmadik generációjáról is szokás beszélni körülbelül az ezredforduló óta. Ezek a jogok már jóval kevésbé konkrétak, mint az első két generációba tartozók. Harmadik generációs emberi jogként emlegetik az emberi közösségek zavartalan fejlődéshez való jogát, a jövő generációk egészséges környezethez való jogát, a társadalmi békéhez való jogot és más hasonlókat. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata azért annyira fontos, hogy megemlékezzünk róla, mert vele első ízben vált nyilvánvalóvá, hogy nem csupán az államok belső joga szabja meg az egyes emberek jogait és kötelezettségeit, de ugyanúgy jogokat élveznek az emberek a nemzetek közötti jogban is. Nem lehet a korrumpált állami jog védelmébe bújva az emberiességet és a humánus erkölcsöt megcsúfoló cselekedeteteket büntetlenül elkövetni, illetve a mégis elkövetett ilyen cselekmények esetén a nemzetközi közösség kényszerítheti ki az alapvető jogok betartását. A szerzó' tanár és jogász kelet@kelet.hu Az emberi jogok harmadik generációjáról is szokás beszélni körülbelül az ezredforduló óta. v KELET Devizaárfolyam (2016.12.09.) PÉNZNEM ____árfolyam változás Euró 314,40 +0,80 USA dollár 295,88 +5,59 Svájcifrank 291,28 +2,35 Angolfont 373,25 +5,13 Román lej 69,84 +0,16 Ukrán hrivnya 11,44 +0,18 Horvátkuna 41,73 +0,13 Lengyel zloty 70,83 +0,18 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB
