Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-05 / 260. szám
2 Mindenfelől 2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök ellép a díszzászlóalj előtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján, november 4-én. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon maradt. FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI „Forradalmunk új irányt adott a történelem menetének” Áder János: 1956 után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett. Budapest. Áder János köztársasági elnök erről pénteken, a nemzeti gyásznapon a főváros XVIII. kerületében lévő Hargita téren tartott megemlékezésen beszélt. Alapjaiban rengetve meg „Forradalmunk új irányt adott a történelem menetének, alapjaiban rengetve meg az addig rendíthetetlennek hitt szovjet birodalmat” - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, hogy ’56 erkölcsi ereje, a magyar emberek példája emberek millióiban erősítette meg a reményt Európa-szerte. Nem véletlen - folytatta az államfő -, hogy a magyar forradalom tizenkét napját tizenkét évente újabb és újabb felkelés követte a birodalomban: előbb a csehszlovák, majd a lengyel hazafiak lázadtak fel az elnyomó rendszer ellen, mígnem harmincnégy év múlva a fal leomlott, a vasfüggöny szétszakadt, a kommunista birodalom pedig szétesett. A forradalom utáni megtorlásról Áder János úgy fogalmazott: azok, akik Szabó Jánost, Dudás Józsefet, Iván Kovács Lászlót, Tóth Ilonkát, Mansfeld Pétert, Angyal Istvánt, Nagy Imrét, Maiéter Pált, Gimes Miklóst és velük együtt magyarok százait küldték a vesztőhelyre, egytől egyig elárulták Magyarországot és a magyar szabadságot. Kádárék azzal a szándékkal küldték hóhérkézre honfitársainkat, hogy elvegyék a magyaroktól a legdrágábbat, szabadságukat, függetlenségüket - hangoztatta a köz- társasági elnök, aki szerint Kádárék nem akarták megérteni: 1956-ra az embereknek elegük lett abból, hogy a kommunista diktatúra csak elvenni tudott, házat, vagyont, jószágot, közösségeket, nemzeti ünnepeket, lelkipásztorokat, a szabad választás lehetőségét. A kommunista diktatúra elvette a szabadságot. ÁDERJÁNOS Utóbbit azzal példázta, hogy a hatalom hazugságait megfellebbezhetetlen igazságként kellett hallgatni, hogy aztán a választásokon kötelezően az egyetlen jelöltre szavazzanak, ahogyan az áruházakban is csak egyfajta kabátból lehetett „választani”. A kommunista diktatúra elvette a szabadságot: Kádárék nem akarták megérteni, hogy a forradalom legfőbb hajtóereje az emberekből kiirtha- tatlan szabadságvágy volt - mondta. Pedig a szabadság iránti vágy évszázadok óta kódolva van a magyarok lel- j kébe - hangsúlyozta -, Rákóczi, Kossuth és az 1956-os forradalmárok örököseiként „a szabadság nemzetének nevezhetjük magunkat”. MTI Ezért maradt el a múlt feltárása a Jobbik szerint A párt az állambiztonsági múlt feltárását szorgalmazza. Budapest. A Jobbik ismét az állambiztonsági múlt feltárása és az ügynöklisták teljes nyilvánosságra hozatala mellett foglalt állást. Fidesz, MSZP Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője a pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelte: a Fidesz csak látszatra hazafi, egyébként pedig ugyanazt teszi, mint az MSZP, egymással karöltve bojkottálják 26 éve az állambiztonsági múlt feltárását. Bírálta, hogy a kormánypártok leszavazták az október 23-a előtt benyújtott határozatijavaslatukat, és több mint szégyennek nevezte, hogy a hatvanadik évfordulón előléptettek egy volt III/II-es operatív tisztet. A jobbikos politikus hozzátette, az MSZP-nek pedig „annyira jól sikerült a megújulás”, hogy továbbra is politikusa a gyalázatos mondatokat mondó Havas Szófia, az országos választmányuk egyik alelnöke pedig az a Ba-‘ rabás János, aki az MSZMP KB egyik utolsó titkára volt. „Csak gratulálni tudunk hozzá” - fogalmazott. Felvetette, a feltárás azért maradt el, mert a pártok és holdudvaruk ma is tele van a diktatúrát kiszolgáló emberekkel, vagy arra várnak, hogy mind az áldozatok, mind pedig a tettesek meghaljanak. Az állambiztonsági múlt csak akkor lesz feltárva, ha a Jobbik fogja irányítani az országot - vélekedett. mti „A diktatúra nem csak a jogainkat korlátozza” Devizaárfolyam (2016.11.04.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 306,81 -1,24 USA dollár 276,41 -1,21 Svájci frank 283,76 -1,68 Angol font 344,85 +1,66 Román lej 68,14 -0,32 Ukrán hrivnya 10,81 -0,03 Horvátkuna 40,84 -0,17 Lengyel zloty 71,11 -0,14 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Budapest. Ne egymást vétózzuk, hanem az elnyomást! Ne egymás ellen harcoljunk, hanem a szabadságért és egyenlőségért! - mondta a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, aki az 1956-os forradalom leverésének 60. évfordulóján koszorút helyezett el Angyal István és a Tűzoltó utcai ellenállók emlékművénél pénteken, Budapesten. Erőss Gábor november 4. üzenetének a pesti munkáskerületek felől nézve azt nevezte: egy diktatúra nemcsak a jogainkat korlátozza vagy a szabadságunkat tiporja el, hanem létrehozza a maga uralkodó osztályát, amely az emberek miihóit dönti rabszolgaságba. A politikus hozzátette: szeretnék, ha az elnyomottak hangja legalább bekapcsolódhatna „az ünnepi kórusba”. Az üzenetet a Párbeszéd ma is aktuálisnak tartja, ezért javasolja az alapjövedelem vagy a négynapos munkahét bevezetését, a munkavállalói jogok radikális kiterjesztését és a tandíj eltörlését - mondta. mti ■ Emlékezés Kövér László, az Ország- gyűlés elnöke koszo- rúz a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájában, a nemzeti emlékhelyen, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon, november 4-én. FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI Vendégkommentár Csikász Árpád Téli dicsfény A tél zord „leheletének” érintésével, Jézus Krisztus születésnapjának közeledtével hirtelen egyre fokozódó figyelem, dicsfény vetül mind a médiában, mind a jóakaratú emberek szívében az éjjeli menedékhelyen alvó, átmeneti szállón lakó, de leginkább az utcán élő hajléktalanokra. Akiknek a téli zimankós napok elhozzák a fedél nélküli éjszakák didergéseit, a fagyoskodást, a végtagfagyás veszélyét, a „gyűjtögetés” során talált fagyott élelmet és a hideg innivalót. De a hóvirágos ablakok, a feldíszített fenyőfák majd magukkal hozzák az ételosztásokat, ahol gulyáslevest, töltött káposztát, pörköltöt eszünk, adományokban részesülünk, a templomok mellett állva, valamint forgalmas helyekre ülve ekkor több kenyérrevalót kapunk. A segélyszervezetek kiemelten foglalkoznak velünk, ilyenkor az újságok címoldalán szerepelünk, tévében főműsoridőben mutatnak, a hírekben mindig említenek, ekkor a hideg ellenére dicsfény övez minket. Szállóra, ó, oda nem megyünk. ...azt hallottam, hogy ott lopnak, igaz, még nem voltam, de ezt hallottam, meg van ott mindenféle ember, meg egyébként sem szeretek alkalmazkodni, jó itt nekem... Bemenni... talán majd, ha hidegebb lesz. Bár nem lehet rossz annak, aki igénybe veszi az éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt, főleg, ha van valamilyen jövedelme, füröd- het, moshat, melegedhet, tévét nézhet, intemetezhet, a népkonyhán egy tál meleg ételt ehet, pályázati forrásból még reggeli is akad, mindez teljesen ingyenesen, így a kis pénzből talán takarékoskodni is lehetne. Ugyan, takarékoskodni! Mire? Lakásra? Az abból nem jön össze. Albérletre? Ennyiből egyedül úgysem tudom fenntartani, meg egyébként is van egy kis szenvedélybetegségem, meg már nem érdekel semmi... Mit tegyek? Mit tehetek? Legyek motivált, dolgozzak mint közfoglalkoztatott, lesz nagyobb jövedelmem, tudom fizetni az átmeneti szállást, tudok takarékoskodni, albérletbe kerülhetek, esetleg támogatott lakhatásba pár évre? Azért vannak félelmeim, mi lesz, ha megbetegszem vagy újra rám tör a szenvedélybetegségem, pszichés zavarom, és még ott a háztartás vezetése, mi lesz, ha valami elromlik, mi lesz, ha már nem támogatnak? Akkor hát szakmát kell tanulnom. Ilyen korban tanulni? Sosem voltam az a színjeles. Kell ez nekem? Több pénzem marad, ha bent maradok a szállón. Mióta is vagyok ilyen helyzetben? Ó, igen, a rendszerváltoztatás óta. Azóta kormányok jöttek-mentek, számunk hol nőtt, hol talán csökkent, hol stagnált, de a kitalált hajléktalanrendszer azóta is fennáll. A szakma szakértői hol itt, hol ott gondoltak változtatni, olykor ellentétesen, de az alap maradt, ebbe is, abba is, no de ők biztosan tudják, csak hát a kormányok azok nem teljesítik. És mi lenne, ha lenne olyan intézmény, amelynek kapuján belépett hajléktalannak - aki akar is változtatni sorsán -, először az alapproblémáját kezelnék (szenvedélybetegségek, pszichés betegségek stb.) egyénre szabottan, hisz minden ember más. Életkor, iskolai végzettség szerint, új, piacképes szakmát szerezhetne, állást kapna, újra megtanítanák az önálló életvitelre és az intézmény kivezetőkapuján kilépve egy új, emberibb életet kezdhetne. Hogy ez sokba kerül, egyébként szakember sincs hozzá, az lehet, de talán több eredményt hozna. És mi van a motiválatlanokkal, a nem akarókkal? Nekik maradna a csupán fizikai szükségleteket kielégítő ellátás, de ott van számukra a másik út is... Ó, de csak most ébredek, ez csak egy karácsonyi álom, mondja egy képzelgő utcai szociális munkás. Szerzőnk a Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. megyei Szervezete Hajléktalanokat Gondozó Központja utcai szociális munkás koordinátora Mióta is vagyok ilyen helyzetben? Ó, igen, a rendszerváltoztatás óta. Azóta kormányok jöttek-mentek... Gszerk@eszak.hu Sérti az uniós szabályt a magyar reklámadó Brüsszel A magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak - írta közleményében az Európai Bizottság pénteken. A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. Az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadótörvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. mti
