Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-26 / 278. szám

2 Mindenfelől 2016. NOVEMBER 26., SZOMBAT KELET „Izgalmas idők jönnek” Donald Trump fotó: afp/don emmert Orbán Viktor Szijjártó Péter: Donald Trump nagy tisztelője Magyarországnak. BUDAPEST. Donald Trump megválasztott amerikai el­nök Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése során köszönetét fejezte ki az ame­rikai magyarok támogatásá­ért, és elmondta azt is, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy pén­teki, budapesti rendezvényen újságírói kérdésre válaszolva. Találkozóra hívta Orbán Viktort A külügyminiszter a Thys- senKrupp Presta Hunga­ry Kft.-vel aláírt stratégiai partnerségi megállapodás után kérdésre válaszolva be­szélt Orbán Viktor és Donald Trump szerdai telefonbeszél­getésének részleteiről. A külügyminiszter ismer­tetése szerint Donald Trump azzal kezdte a beszélgetést, hogy megköszönte Orbán Viktornak az amerikai magyar közösség támogatását. Jelez­te, nagyon sokat jelentett szá­mára, hogy az amerikai ma­gyarok nagy számban álltak mellé, és ennek komoly jelen­tősége volt a győzelmében is. „I’m a big fan of Hungary” - Szijjártó Péter elmondása szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke a te­lefonbeszélgetés során szó szerint így fejezte ki, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak. A külügyminiszter hozzá­tette: Donald Trump elmond­ta azt is, hogy respektálja a magyar miniszterelnök, Magyarország és a magyar gazdaság teljesítményét, va­lamint arról is beszélt, hogy izgalmas idők jönnek most a világban, ezért érdeklődéssel és várakozással tekint a közös munka elé a magyar minisz­terelnökkel és Magyarország­gal. Szijjártó Péter megerő­sítette, hogy Donald Trump találkozóra hívta a magyar miniszterelnököt, amelynek konkrét időpontjáról és rész­leteiről szóló egyeztetés az új elnök januári hivatalba lépése után kezdődhet meg. Szijjártó Péter szerint a te­lefonbeszélgetésből világo­san kiderült, hogy két olyan politikusról van szó, akik egészen újfajta megközelí­téssel állnak a világ kihívásai elé. Úgy vélte: az az új típusú megközelítés figyelhető meg Donald Trump kampányban elmondott beszédeiből, illet­FOTÓ: AFP/KIS BENEDEK ATTILA ve gazdaságpolitikára és kül­politikára vonatkozó terve­iből, mint amilyen új típusú megoldásokkal Magyarország nemcsak túlélt 20l0-ben, ha­nem a „megoldás részévé vált Európában és a világban is”. Úgy vélte: a telefonbeszél­getés megerősítette, hogy Magyarország és Európa szá­mára is kedvező választói döntés született az Egyesült Államokban. Magyarország számára jó hír, hogy végül Donald Trump nyerte el az amerikai emberek bizalmát - tette hozzá. MTI Tavasszal jelentéssel zárnak Devizaárfolyam (2016.11.25.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,65 -0,75 USA dollár 292,23 -1,49 Svájci frank 288,34 -0,81 Angolfont 364,50 -1,36 Román lej 68,62 -0,24 Ukrán hrivnya 11,37 -0,11 Horvátkuna 41,11 -0,11 Lengyel zloty 70,20 +0,06 <9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Megkezdte munkáját a letelepedési kötvénye­ket vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság. Budapest. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyet­tese az ülést követő sajtó- tájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP-Fidesz paktumnak köszönhető. Ismertette, hogy a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretnék zárni munkájukat, addig pedig a hatóságok, köt­vénykibocsátó cégek képvi­selőit, politikai szereplőket hallgatnának meg. Kormánypártok nélkül Az árnyékbizottságot rotációs rendszerben elnökük, a de­cember közepére tervezettet az LMP vállalta, s azon a Be­vándorlási és Állampolgár- sági Hivatal illetékeseit sze­retnék meghallgatni a sajtó nyilvánossága előtt. Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője azt hangoztatta: munkájuk bizo­nyítja, hogy kormánypártok nélkül is van népképviselet. Szóvá tette, hogy a Fidesz 2010 előtt az offshore üzle­tek ellen volt, a kötvények esetében azonban azok meg­maradtak, mert - mondta - ez volt a kormánypárt érdeke. Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa, független országgyűlési képviselő egy­szerű lopásnak minősítette azt, ami a kötvényekkel törté­nik. Elmondta azt is: vállalta annak megszervezését, hogy gazdasági szakértőkkel, nem­zetközi jogászokkal tekintsék át a rendszer hátterét. mti Röviden Fidesz. A Fidesz parlamenti frakciója gyerekes színjáték­nak tartja, amit a Jobbik és a baloldal művel a letelepedési kötvényeket vizsgáló árnyék­bizottság működtetésével. LMP. Az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozá­sainak kiderítése érdekében kezdeményezi eseti vizsgáló- bizottság felállítását az LMP, jelentette be Szél Bernadett társelnök. MSZP. Négypontos csomagot dolgozott ki az MSZP a biztos megélhetésért. Javaslataik között szerepel a minimálbér nettó összegének százezer forintra emelése úgy, hogy közben a kis- és közepes vál­lalkozások (kkv) adó- és járu- lékterhe csökkenjen. elemző. Galló Béla politoló­gus szerint nehezen látha­tó olyan téma, amelyet az ellenzék kihasználhatna. A szakértő tévéműsorban azt mondta: a nagy témákat egyelőre „elviszi” a Fidesz. Szerinte Orbán Viktor „jó pár dologra ráérzett”, s nem csak Magyarországot, hanem Eu­rópát, a világot érintő kérdé­sekben is. Egymilliónál több áldozat Indul a 16 Akciónap a nők elleni erőszakkal szemben. Budapest. Pénteken vette kezdetét a 16 Akciónap, a vi­lág sok pontján egyidejűleg rendezett kampánysorozat zéró toleranciát hirdet a nők elleni erőszakkal szemben - közölte a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület. Hangsúlyozták: emberi jog és állami kötelezettség a véde­lem a bántalmazástól. A szervezők célja, hogy fel­hívják a nyilvánosság figyel­mét a helyzet súlyosságára, buzdítsanak a szolidaritás kifejezésére az áldozatokkal, valamint emlékeztessék a döntéshozókat a felelőssé­gükre. Magyar adatok, tények A16 Akciónapot 1991 óta ren­dezik meg világszerte civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek csatlako­zásával. A kezdeményezés kiemeli: a nők elleni erőszak súlyos emberi jogi jogsértés, amely veszélyezteti az áldo­zatok életét, méltóságát, testi épségét, egészségét és biz­tonságát. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2014-ben publikált reprezentatív kuta­tása szerint Magyarországon milliós nagyságrendű azon nők száma, akik ellen nap mint nap erőszakot követnek el. A 15 éves koruk óta a fizi­kai és/vagy szexuális bántal­mazás valamely formájának áldozatává vált magyar nők aránya 28 százalék a válasza­dó 18-74 éves korosztályban, ez mintegy 1,1 millió áldoza­tot jelent - olvasható a közle­ményben. A kormány elkötelezett A kormány elkötelezett a nők elleni erőszak felszámolása mellett, ezért csaknem há- rommilliárd forintnyi fejlesz­tési forrás bevonásával folya­matosan bővíti az áldozatokat támogató szolgáltatási for­mákat, az ifjúságot megcélzó prevenciós programokat, és a társadalmi szemléletformá­lásra is jelentős hangsúlyt he­lyez - közölte az Emberi Erő­források Minisztériumának családügyi államtitkársága pénteken az MTI-vel. mti Vendégkommentár L. Ritók Nóra tanodák kerültek Az oktatási rendszer, úgy tűnik, egyre kevésbé képes betöl­teni esélykiegyenlítő funkcióját. Nehéz ma már antiszegre- gációról vagy deszegregációról beszélni a közoktatásban, a szegregáció, úgy tűnik, megállíthatatlanul tör előre. Ahol legalább két iskola van, ott szinte mindenhol érzékelhető az elkülönülés a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekektől. Sajnálatos jelenség lett az is, hogy a szegregá- lóhatás leginkább az egyházi iskolákhoz kötődik, ott a legtöbb helyen nagyságrendileg kevesebb a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerek. A folyamat persze nem most kezdődött, de az utóbbi években vitathatatlanul felerősödött. Ezért is indult nemrég kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. A probléma orvoslására épült ki a tanodarendszer, ami az iskolarendszer mellett többnyire civilek által mű­ködtetett délutáni fejlesztési formája lett a lemorzsolódás­nak leginkább kitetteknek. Persze, jobb lenne az oktatási rendszert esélykiegyenlítővé tenni, ám ez, ha nem is logi- kusabb, de kényelmesebb megoldásnak tűnik. A forrását uniós támogatások adják, tehát pályázati rendszerben működik, ennek összes negatív hozadékával. Az egyik a szakaszosság, a pályázatok közti szünet éve­kig is eltart, ott, ahol a folyamatosság a siker egyik feltétele lenne. A másik az elbírálások furcsasága, ami itt is, mint lassan mindenhol érzékelhetően átpolitizálódik, felbukkan benne a korrupció is, és ez, mivel a célcsoportot a szegény­ségben élő gyerekek jelentik, csak fokozza az egésznek az abszurditását. Alig néhány hete rázta meg az esélyegyenlőség civil rendszerét a tanodapályázatok eredményhirdetése. Sok, évek óta működő tanoda kapott elutasítást, olyan indok­lásokkal, amelyeknek szakmaisága erősen megkérdőjelez­hető. Támogatás nélkül maradtak a települések életébe be­épült, sikeres módszertannal, bizonyítható eredményekkel rendelkező szervezetek. Az elutasított tanodák névsora is sokkoló volt, de a nyerteseké nem kevésbé. Mi, akik az esélyteremtés terén dolgozunk, hálózatoknak vagyunk tagjai, szakmai fórumokon vagyunk jelen, publikálunk, tapasztalatot cserélünk, rálátásunk van az egész ország területén az esélyegyenlőségre, érthetetlenül néztük az ismeretlen nyerteseket, némelyik tíznél több nyertes tanodapályázattal. Néztük a neveket, és nem értettük. De nem volt érthető az eredmény településenként sem. Mert olyan pályázók is nyertek, akik eddig nem a szegény gyerekek felé forduló oktatásuk miatt, hanem épp a szegregáló hatásukkal tűn­tek fel. így volt ez például az egyik hajdú-bihari település esetében, ahol a református egyház által fenntartott isko­lában nagyságrendileg kevesebb halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma gyermek tanul, mint ugyanitt az államiban, ahol ez az arány sokkolóan magas. Épp az egyházi iskola és a szabad iskolaválasztás eredményezte a településen az állami intézmény szegregálódását. Az Igaz­gyöngy pályázatát az állami iskolába járó toldi gyerekek tanodájával elutasították, míg az egyház pályázata nyertes lett. Ők nyertek, akiknek eddig nem is volt tanodája, mi­nek is lett volna, mikor a célcsoport a másik iskolában van? Ráadásul az EMMI közleményben tájékoztatott: csak a leg­jobb tanodák nyerhettek. De mitől jobb az, aki eddig nem is működött, mint az, akinek szakmaisága már bizonyított? Mindenféle hír kering most: listákról, akiknek nyernie kellett, és olyanokról, akiket el kellett utasítani. A szakmai értékelés hiányáról, kézi vezérlésű rendszerekről. Cégek­ről, akik megírták a pályázatot, tuti nyeréssel, hogy aztán mindenféle torz programmal szippantsák vissza a nekik járó pénzeket, például ÍOO ezer forintos tornaórával vagy milliós minőségbiztosítási tanulmányokkal. Hogy mi ezekben az igazság és mi a csúsztatás, ki tudja? Egy biztos: a vesztesei ennek az egésznek újra azok, akik­nek a legnagyobb segítségre lenne szüksége. Az esélyte­lenségben élő gyerekek. Szerzőnk az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kelet@kelet.hu A tanodarendszer az iskolarendszer mellett többnyire civilek által működ­tetett délutáni fej­lesztési formája lett a lemorzsolódásnak leginkább kitettek­nek. A nők elleni erőszakra hívta fel a figyelmet egy pénteki flashmob a fővá­rosban FOTÓ: MTI/BAL0GH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents