Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-24 / 276. szám
2016. NOVEMBER 24.. CSÜTÖRTÖK Horgász, vadász 7 A csonti feltűzését is gyakorolhatták a diákok fotó: magánarchIvum Akváriumban láthatták a körforgó működését RAKAMAZ. A tanév nemcsak tantárgyi órákat jelent a nebulóknak, hanem szakköri foglalkozásokat is. A raka- mazi általános iskolában a horgász szakkör is megkezdte működését Biri Imre, a Horgász-suli programvezetője irányításával. A második foglalkozását a napokban tartotta meg a szakkör, amelynek tagjai megismerkedtek a különböző horgászmódszerekkel. A terembe bevitt akvárium a sok szép hallal már önmagában is óriási sikert aratott, amelyet csak fokoztak a bemutatóra készült miniatűr horgászkészségek. Az apró körforgó és twister mozgása megmutatta, hogyan csapható be a ragadozóhal. A tiszavirág utánzatú rovar bizony még a gyermekeket is megtévesztette. A kicsiny fenekezős és az úszós készségek jól bemutatták a horgászat változatos világát. Mindenki személyesen is kipróbálhatta az eszközöket, a gyermekek kézbe vehették a csontit és a földi- gilisztát. Mint Biri Imre lapunknak elmondta, a diákok érdeklődését és lelkesedését látva joggal lehet remélni, hogy a jövő felkészült, a vizeket és a természetet szerető, a természetvédelem iránt elkötelezett kis horgászok vettek részt a foglalkozáson. KM Jelentős érdemei voltak abban, hogy Bockerek a dámvadak otthona lett. VÁSÁROSNAMÉNY, VÁMOSATYA. Különleges helyzeteket tud teremteni olykor a kiszámíthatatlan sors. Mikor tavaly az egyik vadászélményéről faggattuk a Vásárosnaményban élő Bittner Józsefet, elárulta, hogy elejtette élete legnagyobb dámbikáját. Mikor pár napja arról kérdeztük, mi volt ebben az évben a legemlékezetesebb lövése, szinte szóról szóra a tavalyi mondatot hallottuk vissza: elejtette élete legnagyobb dámbikáját. Az erdő bűvöletében- Nem gondoltam volna, hogy az idei trófea súlyban legyőzi a tavalyit. Az látható volt, hogy a dámvad szépen kifejlett bika, lőhető, de az agancs súlyát mindenki kevesebbre taksálta, mint az volt valójában - magyarázta Bittner József, s meg is mondta a két trófea súlyát: a tavalyi agancs 5,75 kilogrammot, az idei 6,02 kilogrammot nyomott. Az agancs súlyát mindenki kevesebbre taksálta. BITTNER JÓZSEF Bittner József az idén elejtett dámvad agancsát megtekinthették a közelmúltban a jándi trófeamustra látogatói is fotó: a szerző Mielőtt azonban felidéznénk október 16-át, hadd mutassuk be a Bockereki Vadásztársaság tagját, aki már Többször is megleste S hogy mi történt azon az esős októberi napon?- A dámvad vadászati szezonja október elsejével kezdődött. Minden nap az erdőt jártam, figyeltem a főbb bar- cogó helyeket. Kinéztem már magamnak egy bikát, de aztán végül egy vendég vadásznak átengedtem. Szintén egy vendéget kísértem, amikor felfigyeltem az én dámvadamra. Utána több alkalommal is meglestem a szép kiállású bikát, de soha nem gondoltam volna, hogy az agancsa súlyosabb a tavalyinál - elevenítette fel élményeit Bittner József. - Október 16-án is egy vendéget kísértem éppen. Miután elejtette a dámbikáját, arra mentünk, amerről az én dámvadam barcogása hallatszott. Becserkeltem, sikerült megközelítenem 100-130 méterre és terítékre hoztam. gyermekkorában egy életre szóló barátságot kötött az erdővel. Vámosatyán élt ugyanis, közel az erdőhöz. Amikor csak tehette, mindig a rengeteget járta. Az egyik nagybátyja vadász volt, akit gyermekként gyakran elkísért a körvadászatokra, így hamar „megfertőződött” a természet szépsége mellett a vadászat szenvedélyével is. Bár végül Vásárosnaményban telepedett le, mind a mai napig erős szálak kötik Vámosatyához, amikor csak teheti, a községben tölti szabadidejét a családjával együtt. A térségben élő dámvadak egyre jobban viszik a nagyvilágba Vámosatya hírnevét, ám azt ma már kevesen tuják, hogy harminc évvel ezelőtt Bittner Józsefnek jelentős érdemei voltak abban, hogy a bockereki erdő a dámszarvasok otthona lett. Meggyőzte az akkori vadásztársaság fővadászát és vezetőit, hogy érdemes élni a pályázati lehetőséggel, dámvadakat kell telepíteni a környékre, s az elmúlt harminc év őt igazolta. Bockerek lett tehát a dámszarvasok élőhelye, azonban a beregi és a szatmári erdőtelepítéseknek köszönhetően megyénkben több területen is elterjedtek. M. MAGYAR LÁSZLÓ laszlo.magyar@kelet.hu Csónakból pergetve várják a ragadozókat levelek. Pergetőversenyt rendez a Leveleki-víztározón a tó halgazdálkodási jogával rendelkező Nyírségi Hal és Vad Kft. november 27-én, vasárnap. A megmérettetés iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy a pénzdíjas verseny minden helye betelt. A kétfős csapatok csónakból pergetve próbálkozhatnak a ragadozók megfogásával. Reggel 6 órakor a Sirály presszóban lesz a sorsolás, maga a verseny 8 órától 14 óráig tart. A szervezők díjazzák az első három csapatot, valamint a legnagyobb halat fogó versenyzőt. Természetesen az érdeklődők a partról figyelhetik, milyen szerencsével járnak a csapatok. KM <§> Csuka a Tiszából Ezt a 74 centiméter hosszú csukát a Tiszában pergetős módszerrel fogta a napokban Marjay Károly, a nyíregyházi Bujtos Horgász Egyesület tagja. fotó: magánarchIvum Szakkört indítottak a nyírteleki iskolában is Megváltozott az utóbbi 10-15 évben az áradások időpontja és időtartama FOTÓ: A SZERZŐ NYÍRTELEK. A Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület a helyi általános iskolával kötött megállapodás alapján horgász szakkört indított az intézményben a napokban. A Horgász-suli szervezésében a több mint 15 gyermek már a téli hónapokban sem marad horgászprogramok nélkül. A foglalkozásokon lehetőségük lesz a növendékeknek - szakemberek irányítása mellett - megismerkedni a halfajokkal, a horgászat alapjaival, az eszközökkel, a különböző módszerekkel. A gyerekek az elméleti tudásukat a tavasszal majd a gyakorlatban a vízparton is kipróbálhatják. KM Regebben a hóolvadás után jött a tavaszi-kora nyári zöldár, ami éppen egybeesett az ívási idővel. szabolcs-szatmár-bereg. Felhívásunkra nagyon sokan ragadtak tollat, illetve hívták telefonon szerkesztőségünket, hogy elmondják gondolataikat a Tiszáról. Kárókatonák, rapsicok A Nyíregyházán élő Nánási Sándor ősei gátőrök voltak a folyó mellett, ő maga is gátőrházban nőtt fel Gulács és Tivadar között az 1960/1970-es években, van tehát összehasonlítási alapja, hogy milyen volt akkor a Tisza halállománya és milyen most. Napjainkban azért is van tisztában a Tisza és holtágai helyzetével, mert a nyíregyházi Nyírvízterv Kft. ügyvezetője. Nánási Sándor szerint azért fognak mostanában kevesebb halat a horgászok a folyóban, mert A legfontosabb ok: megváltoz- /***% tak a vízrajzi *4 viszonyok. NÁNÁSI SÁNDOR ftkaaxS ti jóval kevesebb pikkelyes él a vízben, s ennek több oka is van. Az első és a legfontosabb ok az időjárási tényezők és a vízrajzi viszonyok megváltozásában keresendő.- Régebben a hóolvadás után jött a tavaszi-kora nyári zöldár, ami elöntötte a hullámtereket, feltöltötte a ku- bikgödröket, s ráadásul tartós is volt, eltartott vagy 15-20 napig. Ez az áradás éppen egybeesett az ívási idővel, így az árhullámmal kivonuló halak a kubikgödrökben lerakták az ikrákat, amik a sekély vízben a meleg hatására hamar kikeltek, majd a következő tavaszi árhullámmal visszajutottak a főmederbe - magyarázta Nánási Sándor. - Tizenöt-húsz éve azonban megváltozott a határainkon túli vízgyűjtő területen a tájgazdálkodás, továbbá a kismértékű felmelegedés miatt megváltozott a vízrajzi helyzet, eltolódott a zöldár ideje is, korábban érkezik. Kevés alkalommal lép ki a mederből ívási időszakban a tiszai árhullám, s ha ki is lép, Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lehet a megoldás.- Újabb vizes élőhelyeket kellene létrehozni a hullámtéren belül, például a ku- bikgödröket alkalmassá kellene tenni ismét ívóhelyekké. A holtágak alsó végét a Tiszával csupán rövid ideig van kint, vagyis nincs arra lehetőség, hogy áradáskor a kubikgödrökben leívjanak a halak. Ha esetleg mégis kikelnek kishalak, a gyors apadás, a gödrök, holtágak kiszáradása miatt nem jutnak vissza a folyóba. Ha nincs áradás íváskor, a halak nemigen tudnak szaporodni: a főmeder sebes, nincs hol megtapadnia az ikrának, de a tej sem tudja követni az ikrát. Ugyanakkor a főmederben nincs meg az a mikro élővilág, ami kellene a kishalaknak a táplálkozáshoz. Nánási Sándor a másik problémát a kárókatonákban látja: egyrészt rengeteg halat elfogyasztanak, másrészt horgas csőreikkel súlyos sérüléseket okoznak a már elvermelt halaknak. A harmadik gondként a rapsicokat említette Nánási Sándor, igaz, mint hozzátette, azt nem tudhatja, hogy menynyien is lehetnek. km-mml össze kellene kötni egy csatornával. Jó példa a balsai Já- nos-tó: áradáskor a Tiszából a csatornán át beúsznak a tóba a halak, mert ott megtalálják a biztos ívóhelyet, a csendes vizet és a táplálékot - mondta a szakember. A fiatalok érdeklődve lapozgatták a szaklapokat fotó: magán archívum Az oldal szerkesztője: M. Magyar László Ha a Horgász, vadász oldal anyagaival kapcsolatban észrevétele, megjegyzése, kiegészítése van, keresse szerkesztőségünk munkatársát, M. Magyar Lászlót a 06-20/480-1693-as telefonszámon, vagy írhat levelet a laszlo.magyar@kelet. hu címre is. A horgászattal és a vadászattal kapcsolatos híreket, tudósításokat, fényképes beszámolókat is erre a címre küldhetik el olvasóink. Kiváló példa a János-tó Évente megdönti rekordját KELET <§> Emlékezés az elhunyt sporttársakra A Máriapócsi Horgász Egyesület immár tíz éve minden ősszel megemlékezik az elhunyt tagjairól is. fotó: az egyesület Milyen vajon a Tisza? így látják a horgászok! Újabb vizes élőhelyek kellenek a folvónál!
