Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-23 / 275. szám

aaaatiB VSM eggs .$888 W$L &F&Kt Zj WllllllfSllIClOl 2016. NOVEMBER 23-, SZERDA Jegyzet Bednárik Mónika A munka szünete Van abban valami meglepő, esetlegességétől vagy inkább esetlenségétől pedig mulat­ságos, ahogy röpködnek a javaslatok, mikor is legyen az esztendőben egy-egy nap munkától mentes. Akár min­denkinek, vagy csak egy-egy szakterület dolgozóinak. A szakszervezetek évek óta tolják a papírosukat a kormány(ok) orra alá, hogy ugyan, tessenek már decem­ber 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítani, mert például a kereskedelemben dolgozók (és sokan mások) szeretnének a szentestére úgy felkészülni, hogy nem délután kettőkor esnek ki az üzlet, bolt ajtaján. Talán épp a szeretet ünnepe miatt, ezt még a munkaadók is támogatják. Ehhez képest azt javasolta a kormányfő, hogy legyen a húsvét előtti nagy­péntek munkaszüneti nap. Nem is értette senki, hogyan és honnan jött a hirtelen ötlet, ám a betlehemi csillaggal és háromkirályokkal érkező kará­csonyt megelőző napról már megint nem esett szó. Győzött végre a szociális munka, hiszen elismerése nemcsak a béremelésben, hanem a hivatásuk napját munkamentessé tevő javas­latban is megmutatkozott. Ugyanakkor a sztrájkra készü­lő köztisztviselők kaptak egy maflást, mert tőlük elvennék a július i-jei ünnepüknek azt a részét bizonyosan, hogy e napon ne lépjék át a hivatalok ajtaját. Tipikusan az az eset, amikor jár(na), de nem jut, még a szenteste sem... monika.bednarik@kelet.hu Versenyképes vállalkozások BUDAPEST. A most elfogadott adócsomag a bürokráciacsök­kentést segíti elő, egyben a vállalkozások versenyképes­ségét erősíti, ületve a fekete- gazdaság további visszaszorí­tását is eredményezi - mondta Tállai András államtitkár, miu­tán az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomag­ját. Kiemelte: a változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójá­nak (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészség- ügyi hozzájárulás (eho) szabá­lyai. MTI Megállapodott a jövő évi berekről a kormány a szociális partnerekkel Jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garan­tált bérminimum 25 százalékkal nő. BUDAPEST. Megállapodott kedden a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbér-emeléséről és járulékcsökkentéséről; a nemzetgazdasági miniszter a megállapodásnak köszön­hetően gyorsabb gazdasági bővülést vár, a 2,3 százalékos GDP-arányos jövő évi hiány­számon szerinte nem kell vál­toztatni, de ha szükséges, a kormány márciusban módo­síthatja a költségvetést. A tények Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter a Versenyszfé­„Nagy nap ez a mai...” Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, „nagy nap ez a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Si­került elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum ér­tékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyoz­ta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést béresí- teni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a ga­rantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább két számjegyű béremelés le­gyen - jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mos­tani, kiindulópontot jelentő megállapodás - tette hozzá. ra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Bu­dapesten bejelentette, jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalék- ponttal csökkennek. 20l8-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bér­minimum 12 százalékkal nő, és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a brut­tó bérnövekedés meghaladja a ll százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további Eleget tettünk a miniszter­elnöki elvárásnak a megállapodással. VARGA MIHÁLY * 0,5 százalékponttal csökken­jenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok. Egységesen 9 százalék A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nye­reségadó egységesen 9 száza­lékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról - mondta. Ezzel szavai szerint eleget tett a mi­niszterelnöki elvárásnak, „el­ment a falig”, és megjegyez­te, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára. A nemzetgazdasági minisz­ter szerint mérföldkőhöz ér­kezett a magyar gazdaság az­zal’, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vél­te, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy Ez hozzájárul a szakképzett munkaerő meg­tartásához. FUTÓ PÉTER magasabb növekedési tarto­mányba kerüljön. „Mi vállaltuk a legtöbbet" Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet­sége (MGyOSz) elnöke a mun­kaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. „Mi vál­laltuk a legtöbbet” - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimál­bér- és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyő­ződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességé­nek jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához. mti Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság négy új tagját A testület új elnöke Sulyok Tamás alkot­mánybíró lett. Budapest. Az elnökké vá­lasztott Sulyok Tamás alkot­mánybíró, az Ab eddigi elnök- helyettese a titkos szavazáson 137 igen és l nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbí­zatása az alkotmánybírói hi­vatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart. Ismét teljes a testület Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Il­dikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem alkotmány- jogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemze­dékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Mar­cel kivételével mindannyi­an 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt. Áz új elnök és a bírák meg­választásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab. Az alkotmánybíró-jelölés­ről múlt csütörtökön számolt be Kosa Lajos, a Fidesz frak­A megválasztott új alkotmánybírók letették az esküt cióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának tá­mogató szavazatát. Az Ab tagjainak száma ta­vasszal csökkent 11-re - amely- lyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szin­tén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Len- kovics Barnabás mandátuma. A Fidesz szerint törvényes Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás jelentette ki Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ked­di, budapesti sajtótájékoz­tatóján. Ezt arra reagálva is mondta, hogy a szocialisták szerint az alkotmánybíró-vá­lasztás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjai­nak száma - a szocialista de­legált lemondása után - nem érte el a törvényileg előírt mi­nimum létszámot. A Jobbik az alkotmánybí­rókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat azon­ban alkalmasnak tartja a fela­datra - közölte Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes bu­dapesti sajtótájékoztatóján. A DK politikusa kollabo- ránsnak nevezte az LMP-t az alkotmánybírák megválasz­tása miatt. Varjú László, a DK alelnöke keddi, budapesti saj­tótájékoztatóján azt mondta: a szavazással tovább nő a kor­FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR mány hatalma, ami ellentétes az ország érdekeivel és azo- kéval, akik le akarják váltani. Értékelése szerint az LMP „ki­iratkozott az ellenzéki pártok soraiból”. Az LMP visszaszólt Az LMP-s Hadházy Ákos, aki jelen volt a DK tájékoztató­ján, azt mondta: ha lesz olyan tény, ami megkérdőjelezi a független ítélethozatalt, ak­kor elgondolkodik, azonban most védelmére kel a bírák­nak. Kifejtette: a DK az elmúlt napokban csak a bírák és a párt elleni hangulatkeltéssel foglalkozott. Szerinte az el­lenzékkel ma az a baj, hogy egymástól szeretne elvinni szavazatokat és nem a kor­mánytól. MTI Röviden LMP. Az LMP szerint a minimál­bér 15 százalékos emelése, a munkáltatói járulék 5 száza­lékpontos csökkentése és a 9 százalékos, egységes társasági adó jövőre sem emeli a létmi­nimum fölé a legkisebb bért, nem biztosít garantált bér­emelést a minimálbér fölött keresőknek, ráadásul növeli a külföldi nagyvállalatok erőfö­lényét a kis- és közepes vállal­kozásokkal szemben. MSZP. Az MSZP szerint nem a multik adóját kellene csökken­teni, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások terheit kell mérsékelni, mert így lehet­ne érdemi fizetésemelést adni a dolgozó embereknek. Az el­lenzéki párt nyomatékosította: a dolgozó emberek, a nyugdí­jasok és a nők pártján állnak. adószakértők. Kedvezőnek tartják az MTI által megkérde­zett adószakértők a munka­adói járulék csökkentését, de arra is figyelmeztettek, a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimál­bér emeléséből fakadó többlet­terheket. elemzők. Jövőre a járulékcsök­kentési és béremelési meg­egyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése két számjegyű százalékú is lehet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Ide tartozik: 7,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban 2016 első kilenc hónapjában a közfoglal­koztatás hatását beszámítva. <§> Értékelés: „sikeres” Sikeres a köznevelési kerék­asztal elmúlt kilenc hónapban végzett munkája - értékelt az oktatási államtitkár a kerekasztal keddi, budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. Palkovics László kifejtette: amit elhatároztak és elkezd­tek megvalósítani, jó irányba mutat. Hozzátette: azokon a területeken, ahol gyors döntésekre volt szükség, mint például a fenntartói rendszer, a finanszírozás átalakítása, a gyerekek terhelésének csök­kentése, ezek megszülettek. Az államtitkár reményei sze­rint az eredmények hamaro­san láthatóak lesznek. FOTÓ: MTI/MARJAI JANOS A Klik 58 tankerületi központra bomlik November 30-ától létrejöhetnek a tanke­rületi központok. BUDAPEST. A változást az ok­tatási tárgyú törvények mó­dosítása teszi lehetővé. Erről keddi ülésén döntött az Or­szággyűlés. A képviselőház 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogad­ta el a jogszabályt. A változtatás értelmében megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szétválása 58 tankerü­leti központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intéz­ményeknél végre lehessen hajtani. A módosítást indokolják a települési önkormányzati működtetési feladatok meg­szűnésével együtt járó felada­tok is. Pontosítják a fegyelmi el­járással kapcsolatos szabá­lyokat, hogy a tanköteles tanulót az iskolából kizárása esetén az új intézményben mielőbb elhelyezhessék. MTI Devizaárfolyam (2016.11.22.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,21 -0,97 USA dollár 289,45 -1,35 Svájci frank 286,93 -1,05 Angol font 361,20 +2,50 Román lej 68,33 -0,23 Ukrán hrivnya 11,28 0,00 Horvátkuna 40,89 -0,14 Lengyel zloty 69,74 +0,08 © http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB KELET

Next

/
Thumbnails
Contents