Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
2016. NOVEMBER 2., SZERDA Lehet-e bárkiből gimnazista? ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV A középfokú intézmények vezetői óvatosan kezelik a központi gimnáziumi felvételiről szóló bejelentést. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Azt mondom, várjuk meg, amíg ebből valóban rendelet lesz - hűtötte le a kedélyeket mindjárt Lukács Bertalan, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium igazgatója, amikor a legújabb közoktatást érintő hírrel felkerestük. Némiképp felborzolta ugyanis a kedélyeket nemrég, amikor Rétvári Bence minisztériumi államtitkár azt találta mondani, hogy a minőség biztosítéka lenne, ha bevezetnék a gimnáziumokban a központi felvételit. Az így kiválasztott legjobb gimnáziumi tanulók vélhetően a felsőoktatásból se morzsolódnának le könnyen, vélte a kormánypolitikus. Betöltötték a helyeket Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak minderről az érintett középfokú oktatási intézmények vezetői, megtudakolva azt is, egyáltalán új helyzetet teremtene-e egy ilyen intézkedés az életükben.- A mi gyakorlatunk eddig az volt, hogy a hozott tanulmányi eredmények alapján vettünk fel a tanulókat egy meghatározott keretlétszám erejéig, természetesen meghúzva egy alsó határt, amit megkövetelünk - fűzte tovább a gondolatot Lukács Bertalan mátészalkai intézményvezető. A kémia tantárgy átlaga például nem lehet rosszabb 4,5-nél. A feltölthető keretlétszámot egyébként - többféle gazdasági szempontot figyelembe véve - mindig a fenntartó szabta meg, de eddig minden helyet be tudtunk tölteni. Előre semmiképpen sem alakítanék ki véleményt a bejelentésről, mert még az is lehet, hogy egy ilyen új rendszer jótékony hatással lesz a Központi felvételit fró fiatalok színvonalra. Abban azért bízunk, hogy ha bevezetnék, alapvetően nem fogja sem a tanulólétszámunkat, sem pedig a képzési színvonalunkat befolyásolni. Chriszt Gyula igazgató mindjárt azzal kezdte, hogy a Krúdy Gyula Gimnáziumban ősidők óta van felvételi, s az utóbbi időben már a központi feladatsort használják, írásbeli vizsgát ugyanis csak ez alapján tehetnek a diákok. A jelenlegi rendszerben az iskola még eldöntheti, hogy megíratja a központilag előírt felvételit, vagy eláll ettől.- Mi a túljelentkezés miatt felvételi nélkül nem tudnánk egy értékelhető, pontszámokra épülő rangsort produkálni. Jelenleg is egy kompetenciaalapú feladatsort kell a tanulóknak anyanyelvből és matematikából megírniuk. Az idegennyelvi kompetenciák mérésével kapcsolatos feladatsor esetleg bővülhet, de nem igazán hiszem, hogy sok értelme lenne. S szerintem annak sem volna realitása, hogy mást - mondjuk valamit, ami a művészetoktatáshoz kell - is felmérjenek a speciális általános iskolai készségeken kívül. Egy központi rendszer bevezetésekor egyedül abból lehetne gond, ha törvénybe foglalnák, hogy bizonyos teljesítményszínt, például 40 százalék alatt nem vehető fel diák. Ez nyilván sokak számára elfogadhatatlan volna. Amennyiben viszont a meglévő helyek egységesítése a cél, sok újat aligha várhatunk az új rendszertől - fogalmazott Chriszt Gyula. Hitéleti kritériumok- Bennünket nem, inkább azokat érintheti negatívan egy ilyen változás, akik a gyengébb tanulókat is fel kívánják venni - tudtuk meg Megyesi Máriától, a Szent Imre Katoli- | kus Gimnázium igazgatójától, j- Mi már most is központi | felvételit íratunk, s ehhez jön az elbeszélgetés, a lelkészi ajánlás, ami ronthat vagy javíthat az eredményeken. Biológiából, kémiából és idegen nyelvből saját szóbelink van, de az sem lenne baj, ha a jövőben központi lenne. Egyedül ahhoz ragaszkodunk, amit ) egyébként a jogszabály is lehetővé tesz, hogy a hitélettel j kapcsolatos kritériumokat - tájékozódás, tudás, beállítódás - felállíthassunk a felvételi során - sorolta. A szakgimnáziumokban kialakult álláspont is érdekelte volna szerkesztőségünket, ám Béres Jánosné, a Kisvárdai Szakképzési centrum főigazgatója elzárkózott a válasza- | dástól. KM-MJ A központi írásbeli évek óta létezik- Rétvári államtitkár úr vagy tájékozatlan, vagy manipulál. Tudnia kellene ugyanis, hogy a központi írásbeli rendszere évek óta létezik - nyilatkozta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. - Ez tehát nem újdonság, de akkor az lesz, ha egy szigorú felvételi rendszert akarnak életbe léptetni. Márpedig ha így van, annak egyetlen célja lehet, hogy minél több gyereket, illetve szülőt tereljenek a szakképzés felé, mivel az ilyen típusú intézmények konganak az ürességtől. Szándékosan vettem ide a szülőket is, mivel 100 gyerekből 98 nem tudja még, mi is szeretne lenni. Egyébként a magam részéről azt remélem, hogy ebből a kijelentésből semmi nem valósul meg, mivel január 20-a után ezeket a központi felvételiket meg kell írni, s az idő addig már nagyon rövid. Mi az egyenlő esélyekben hiszünk, s az ilyen terveket semmiképen nem támogatjuk. Ebben a korban eldönteni egy tanuló életpályáját szakmaiatlan és embertelen. Emlékezés az első parancsnokra Sztárek Ferenc irányításával kezdte meg a működését a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet. NYÍREGYHÁZA Az első nyíregyházi tűzoltóparancsnok, Sztárek Ferenc emlékhelyét koszorúzták meg a tűzoltók az elmúlt pénteken. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság nyíregyházi kirendeltsége, a megyei tűzoltószövetség, valamint a Nyíregyháza Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága mindenszentek alkalmából közösen emlékezett meg az egykori tűzoltóparancsnok sírjánál. Beosztott állomány Az eseményen Gerebenics Károly tűzoltó alezredes, a Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, Dombrády László nyugállományú tűzoltó ezredes, a megyei tűzoltószövetség elnöke, valamint Toldi András tűzoltó őrnagy, nyíregyházi tűzoltóparancsnok is részt vett a beosztott állomány mellett. FOTÓ:KATASZTRÓFAVÉDELEM A koszorúzás egy pillanata Sztárek Ferenc parancsnok irányításával kezdte meg a működését 132 évvel ezelőtt a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet. Az akkori polgármester, Krasznay Gábor 1883. szeptember 23-án jelentette be, hogy szervezett tűzoltóságot létesít, majd az 1884. március 9-én tartott alakuló közgyűlésen mondták ki ténylegesen a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet működését, melynek főparancsnoka Sztárek Ferenc lett. KM Megkérdeztük Hogyan telik az őszi szünet? Zöldi-Tóth Maja Az őszi szünetet főként pihenéssel töltöm, de azért a tanulásra is szakítok egy kis időt. A tanárok matekból és töriből adtak fel nekünk tanulnivalót. A temetőt kedden látogattuk meg a családtagokkal. Takács Dóra Szombattól hétfőig voltam a keresztanyukámnál, ahol sokat játszottam a lányával. Nagyon jól éreztem ott magam. A szünetben a tanulást sem szabad elhanyagolni, matekból elég sok házi feladatom van. Takács Nikoletta Az unokatestvéremmel csavargók sokat, sétálunk, beszélgetünk, kerékpározga- tunk. Úgy jött most ki a lépés, hogy tanulnom nem igazán kell, így a pihenésen van a hangsúly az őszi szünetben. Petróczy Viktória Nagymamámnál voltam egy éjszakát Bálintbokorban. így, hogy itt van az őszi szünet, több időt tudok tölteni a kiskutyámmal, nagyokat sétálok majd vele, de szeretek biciklizni is, szerencsére alkalmas is rá az idő. Nézőpont Nyéki Zsolt Töltőtollkoptató szegénylegény? Ahol egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerő- hiány, ott tenni kell valamit a képzéssel, a foglalkoztatással és a szociális ellátással. Talán ez az első és egyben utolsó pont, amit egyetértés övez, aztán máris összecsapnak a különböző nézetek, szekértáborokba rendeződnek a szakértők és a laikusok egyaránt. A rendszerváltást követő években, amikor megyénkre és településeinkre is lesújtott a piacgazdaság, s leginkább saját erőből kellett gondoskodni megélhetési lehetőségről az itt élő emberek számára, a közgyűlési elnökök és polgármesterek legfontosabb feladata a befektetők megnyerése volt. Jól emlékszem, milyen ügyesen kezelték azt a tényt, hogy itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta: a tőkecsábításban ezt úgy tálalták, hogy itt a van a legtöbb a rendelkezésre álló szabad munkaerőből. Arra is emlékszem, hamar kikopott ez az érv, mert kiderült: a képzett szakemberek nagy számban vándoroltak el fővárosi, dunántúli cégekhez, idővel nyugat-európai országokba, s bár még mindig maradt egy népes regisztrált munkanélküli kör, részben nem volt piacképes szakmája, részben meg berendezkedett olyan túlélési technikára, mint a megélhetési gyermekvállalás vagy a szociális ellátórendszer megcsapolása. így jutottunk el oda, hogy bár papíron van munkaerő-tartalék (gondoljunk csak a közfoglalkoztatással megmozgatott ezrekre), ha egy nagyvállalat gyárat épít megyénkben, ma már száz kilométeres körzetből kell összegyűjtenie saját buszain a dolgozókat, és száz új munkatárs megtalálása is lassan megoldhatatlan kihívást jelent. A munkamorál és hajlam sürgető vizsgálata, átértékelése mellette itt jön képbe a piacképes tudás, szakma kérdése. Az, hogy a kétkezi, fizikai munka társadalmi presztízse még mindig alacsony, mert tartja magát az a szocializmusból fennmaradt beidegződés, hogy a szellemi elithez kell tartozni mindenáron, mert az rang és több pénz. Mindkét tézis megdőlt már: egy-egy jó szakma valóban mesteri szintű művelőjének kegyeiért vetekednek a megrendelők, a munkaadók (itthon és külföldön), és legalább annyit, sőt többet kereshet, mint némely szellemi munkakör betöltője. Beidegződésekkel felvenni a küzdelmet mindig hálátlan, népszerűtlen feladat, valami ilyesmi körvonalazódik az oktatásban is, ám a reálképzés korlátozásának tabudöntöge- téssel felérő küldetése csak akkor lehet esélyes a sikerre, ha a legszélesebb szakmai kört bevonó konzultációra támaszkodik. A gimnáziumi tanulmányok magasabb elvárásokhoz kötésének már a terve is sok kérdést vet fel, amelyekre össztársadalmi érdekektől vezérelt válaszokat kell adni. Nem lesz könnyű, mert ütköznek, sérülnek érdekek, és erre rárabolnak olyanok is, akiknek a szakmai egyeztetéstől fontosabb a pillanatnyi pozíció védése vagy épp a politikai haszonszerzés. Az önös szándékok mindig megtorpedózzák a közösség hajóját, eltakarják a közös célt, történetesen azt, hogy a magasan képzett szellemi (tanári, mérnöki, orvosi, jogi, gazdasági, államigazgatási) elit mellett a termelésben szükséges szakemberekről is gondoskodnunk kell, méghozzá saját erőből, saját forrásból. Már ha igaz, hogy ezt a feladatot nem szeretnénk ismeretlen külföldiekkel, idegen kultúrából érkezőkkel megoldani. Ha egy vállalat gyárat épít megyénkben, ma már száz kilométeres körzetből kell összegyűjtenie a dolgozókat. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet kvíz A község 1884-ben nagy tűzvészt szenvedett, majd 1890-ben újból nagy tűz pusztított itt. a) Sonkád b)Pátroha c)llk d) Jéke A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el ■ Diószedők Boró és Benedek, miután elseperték a leveleket, tovább keresgéltek termés után a diófa alatt. fotó: sipeki Péter KELET Háttér 3
