Kelet-Magyarország, 2016. november (73. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-09 / 263. szám

2016. NOVEMBER 9., SZERDA KELET Magyar képzőművészet: Botrágyi Károly Végigrajzolta az életét Botrágyi Károly fotó: racskó tibor Magyar sport: Rácz Sándor Élvonalba vitte a csapatait Botrágyi Károly nem adja el a képeit, viszont annál szívesebben ajándékozza oda őket. nyíregyháza. Botrágyi Károly már négy-öt éves korában is rajzolgatott, iskolásként Be- recz András szakkörébe járt. A kezdőlökést is a festőművész­től kapta, egy szűkmarkúan mért dicséret formájában: „Úgy látom, hogy tűrhetően rajzolsz”. Később a helyi do­hánygyárban működő, Soltész Albert vezette körben gyarapí­totta ismereteit, azután belé­pett a Nyíregyházi Képzőmű­vészeti Egyesületbe, melynek hat éven át vezetője volt. A vasútépítési technikum évei alatt háttérbe szorult a ceruza - kivéve persze a mű­szaki rajzokat, ám művészete ezalatt is fejlődött, Botrágyi Károly ekkor tanulta meg a dimenziókra bontást. A vas­úti tiszti iskola elvégzése után a MÁV-nál dolgozott. A vasútnál kivette a részét a vil­lamosításból éppúgy, mint az árvízi védekezésből, közben a felettesei megbízására már ekkor is készített bélyegzőter­veket, oktatókönyv-illusztrá­ciókat, meghívófedeleket. Névjegy Születési hely. Idő: Nyíregyháza, 1944. szeptember 2. Elismerések: Holló László-díj (2012), Nyíregyháza Megyei Jogú Város Köz­gyűlésének díja (2014) Munkásságáról 2010-ben Alkotóén címmel készült portréfilm. Család: Nős, két gyermek édesapja. Lánya, Mónika rajz-földrajz-néprajz szakos tanár Tiszadadán. Fia, Károly trombitaművész, a Gödöllői Szimfoni­kus Zenekar tagja. Két unokája van. A nyugdíjazása után, 58 évesen lett hivatásos művész, ekkor választotta tagjai közé a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Szövetsége is. Egyéni és csoportos kiállításaival 46 éve szerves része Nyíregyhá­za képzőművészeti életének. A művészetbarátok az ország más részein is megismerhet­ték a nevét, sőt alkotásai - töb­bek között - eljutottak Angliá­ba, Mexikóba és Madeirára is. Meseképek ezek... Botrágyi Károly akvarell- vagy pasztelltechnikával színezi a rajzait. Védjegye a részletes, aprólékos, gazdagon díszített munka, legyen szó tusrajz­ról, linómetszetről vagy réz­karcról. Ez utóbbi a kedvenc technikája, de készít érméket, plaketteket, sőt bankjegyeket is tervezett már. Ami pedig a témáit illeti: a vasút az egyik kedvence, sok képén megje­lennek például a régi kisvasúti mozdonyok. Gyakori motívu­ma az erdő, a nap, és persze a szülőváros - Nyíregyháza és Sóstó régi épületeit, utca- és városrészleteit rajzolja le leg­többször. H. Németh Katalin grafikus- művész így ír a munkásságá­ról A szemmagasság a jó című könyvében: „Meseképek ezek. Sétálhatunk gondolatban kas­télyok, paloták, díszkutak kö­zött, találkozhatunk fehéren hagyott kontúremberekkel egy végtelennek tűnő ponter­dőben, elmúló ágligetek, me­sésen burjánzó erdők, ligetek csendjében...” km-hp Azon vette észre ma­gát, hogy a felnőttcsa­pat edzője lett Nyíregy­házán és elindult egy sikeres pályafutás. nyíregyháza. Hajdúbö­szörményi születésű, de hivatása és sportsikerei is Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyéhez kötik - idestova négy évtizede. A kézilabdaedző­ként ismert pedagógus, Rácz Sándor a középiskolás évek alatt a sport terén mindene­vő volt, a nagy szerelem, a kézilabdázás is Böszörmény­ben nyílott ki előtte. Érettségi után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola testnevelés-biológia szakán folytatta tanulmányait. Már a főiskolás évek alatt bekapcso­lódott az edzői tevékenység­be, aktívan kézilabdázott is. A főiskola után az akkor test­nevelés tagozatos 9-es számú Általános Iskolába került, ahol addigra már komoly gyökerei voltak szeretett sportágának. Emlékezetes mérkőzések- Rövid időn belül megérkez­tek az eredmények, sikere­ket értünk el az akkor még úttörőolimpiák versenyein, a TTT-kupán - emlékezett az első sikerekre Rácz Sándor.- Ezt követően azon vettem észre magam, hogy vezető­edzője vagyok a nyíregyházi férficsapatnak. Tőlem idősebb játékosok és lelkes fiatalok al­kották az NB Il-es együttest, amellyel szépszámú közön­ség előtt a Városi Stadion sza­badtéri pályáján emlékezetes mérkőzéseket játszottunk. Nagy léptékkel haladt előre, az akkor még NYVSC, későbbi NYKC 1990-ben a megye törté­netében először az élvonalba, az NB I-be jutott. Rácz Sándor a mai napig nem feledi az oda vezető utat, a Bujtosi Szaba­didőcsarnokban a rangos kül­földi ellenfelekkel szemben vívott felkészülési tornákat, a telt házas mérkőzéseket. Az edzők sorsa kifürkészhetetlen, így Hódmezővásárhelyen, Bé­késcsabán, Kisvárdán és újra Nyíregyházán is dolgozott. Pedagógus hivatását sosem adta fel, a munka mellett el­végezte a négyéves kézilab­da-szakedzői képesítést, jeles eredménnyel. - Megyén belül és kívül is volt rá példa, hogy nehéz helyzetbe került csa­patok a segítségemet kérték- tette hozzá Rácz Sándor.- így sikerült Tiszavasvári- ban,Nyírbátorban, Balmazúj­városban, Kisvárdán előrébb lépni, magasabb osztályban folytatni a versenyeztetést. A harmadik éve a kisvárdai Szent László Gimnáziumban tanító Rácz Sándor legutóbb éppen a kisvárdai női csapat­tal nyerte meg a másodosz­tályú bajnokságot, így el­mondhatja azt magáról, amit kevesen: labdasportágban két különböző csapatot is az élvo­nalba juttatott. Igazán príma teljesítmény! km-bt Névjegy Születési hely, idő: Hajdúböször­mény, 1958. január 9. Iskolai végzettség: Nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola, biológia-testnevelés szakos tanár, Semmelweis Testnevelési Egyetem, kézilabda-szakedző Család: nős, két fiú, Attila és Róbert édesapja, ők is kézilabdáztak. Rácz Sándor edzőként is hasznosíthatja pedagógus végzettségét FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Magyar irodalom: Csabai László E késztetés mindennél erősebb A befektetett energia nem garancia a sikerre -véli Csabai László. nyíregyháza. Magyar iroda­lom kategóriában a Prima Díj jelöltje Csabai László, akit az olvasók leginkább a Szind- bád-történetekről ismerhet­nek, és aki egy lapunknak adott korábbi interjújában azt mondta, mindig is író akart lenni. Névjegy Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán. A Lippai János Mező- gazdasági Szakképző Iskola könyv­tárosaként dolgozik, Nyíregyházán él feleségével és két gyermekével. __ írásai (eddig mintegy 100 novella, valamint versek és drámai művek) számos folyóiratban megjelentek. __ A legyőzött című elbeszélésének adaptációját Reviczky Gábor fősze­replésével a Magyar Rádió mutatta- Pontosabban először költő, aztán úgy húszéves koromtól kezdve inkább prózaíró. Szá­momra az írás egy olyan kész­tetés, ami mindennél erősebb, és talán ez az egyetlen dolog, amit igazán jól csinálok. A pá­lyámban nyolc éve követke­zett be az áttörés, amikor írá­saimat sorra kezdték közölni az ország legjobb irodalmi lap­jai. 2010-ben pedig szerződ­tetett a Magvető Kiadó. Bár be. Műfordítással is foglalkozik. Művei: A hiéna reggelije (2006), Szindbád, a detektív (2010), Szindbád Szibériában (2013), Száraz évszak (2014) Megjele­nés előtt; Szindbád, a forradalmár. Díjai: A Magyar Rádió vígjátékpályá­zatának díja, a Tokaji Borbarátnők Társaságának díja, a Vörös Postakocsi folyóirat nívódíja, Békés Pál-díj, a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja. mindezt szinte csodaként él­tem és élem meg, nem tudom, mit kezdenék magammal, ha nem így történt volna. Nem az a célom, hogy meg­változtassam a világot, vagy hogy bírálatot mondjak az em­berekről, az arcukba vágva az igazságot. írás közben örömet akarok szerezni magamnak, s bízom abban, hogy a kész mű majd az olvasóknak is örömet okoz. Az írás nagy szabadság: ha akarok, létrehozok egy vá­rost, vagy megalkotok például egy olyan „történelmi” sze­mélyt, aki sohasem létezett. Fontos, hogy hihető legyen a történelmi, a néprajzi és a földrajzi háttér, noha maga a művészet mindig egyfajta il­lúzió, sohasem azonos a való­sággal. Műveimben egyrészt azokra az irodalmi élményekre építek, amelyek az olvasás­sal eltöltött negyven év alatt halmozódtak fel bennem, másrészt a világ sok részén szerzett tapasztalataim is lé­nyegesek. És persze kellenek az itthoni életem történései, és a családi legendárium is. Szerencsére is szükség van Az írói alkotófolyamatról úgy gondolja: nem teljesen racio­nális aktus. - Jó kérdés, hogy létezik-e valamiféle múzsa, és ha igen, akkor transzcendens eredetű-e, vagy az agynak egy különleges képességéről van szó. Egy regényt vagy no- velláskötetet megírni nagyon nagy munka, de a befektetett energia még nem garancia a si­kerre. Még a tehetség sem ga­rancia. Szerencse is kell. Vagy mondjuk inkább úgy: a Gond­viselés kegye? km-sza Magyar oktatás és köznevelés: Dr. lenemé Makrai Erika A minőség elkötelezettje A tanítás továbbra is a „szíve csücske”, a tanó­rák felüdülést jelente­nek a sok feszültséggel járó munkájában. tás és köznevelés kategóriá­ban Megyei Prima Díjra jelölt dr. Jeneiné Makrai Erika, aki 1987-től a jelenlegi NYSZC Zay Anna Egészségügyi, Informa­tikai Szakgimnáziuma és Kol­légiumában állt katedrára. nyíregyháza. Tanári pályája elején a nyíregyházi Egész­ségügyi Szakiskola Diákottho­nában kollégiumvezetőként és az intézmény iskolájában óraadóként dolgozott, majd a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolában biológiát, kémiát, anatómiát tanított és osztály- főnöki feladatokat látott el. - Ekkor még minden időmet és energiámat a tanításnak, a tehetség- gondo­zásnak, illetve az osztá­lyomnak szentel- h e 11 e m emlék­szik vissza jóleső nosz­talgiával a nyolcvanas (tan)évekre a Magyar okta­Dr. Jeneiné Makrai Erika Gyökeres változások- Az intézmény indulásakor a biológia-kémia munkaközös­ség vezetőjeként és osztály­főnökként dolgoztam, aztán a szakmai igazgatóhelyettesi feladatok ellátására kértek fel. Nagy kihívásként éltem meg ezt a megbízást, mivel ebben az időszakban kezdődött meg a szakképzés országos és isko­lai szintű szerkezetváltása. Az eltelt évtizedek alatt többször is gyöke­resen átalakult az egészségügyi szakmai képzés - tartalmában és struktúrájában egyaránt. Igaz­gatóhelyettes­ként mindmáig a színvonalas, mi­nőségi egészségügyi szakmai képzés opti­mális feltételeinek meg­teremtésére törekszem. A tanítás továbbra is a „szí­vem csücske”, a tanórák va­lóságos felüdülést jelen­tenek számomra a sok feladattal és feszültséggel áró munkám­ban - mondja a diákjai és kollégái köré­ben egyaránt elismert pe- fotó: magánarchívum dagógus. Dr. Jeneiné Makrai Erika a mindennapokban nem csak az egészségügyi szakmai munka- közösség tagjainak tevékeny­ségét szervezi, irányítja, napi munkakapcsolatban van a kül­ső (főleg orvos) előadókkal, a megye, a város egészségügyi és szociális intézményeivel, illetve más iskolák szakmai igazgatóhelyetteseivel is.- A nívós szakmai képzés­hez nemcsak kiváló oktatók, hanem korszerű tárgyi felté­telek is kellenek. A sikeres pá­lyázatoknak hála, a középfokú oktatásban a Zay büszkélked­het a megye legmodernebb egészségügyi demonstrációs szaktantermeivel - meséli a Zay-díjas, „Nyíregyháza Kivá­ló Pedagógusa” elismeréssel kitüntetett szakmai igazgató- helyettes. Hozzátette: továbbra is tö­rekedni fog arra, hogy a szak­képzés jelenleg is tartó válto­zásainak figyelembevételével, tovább fejlődjön az egészség- ügyi és szociális szakmai kép­zés minősége. km-pi Névjegy 1954-ben született Nyíregyházán. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségi­zett, a Kossuth Lajos Tudományegye­temen diplomázott biológia-kémia szakon. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás-vezető szakon szakvizsgát szerzett. ________ 1999-2011 között minőségfejlesz­tési vezetőként is tevékenykedett, nevéhez és munkásságához fűződik az iskolai minőségirányítási rendszer tanúsíttatása, a IIASA-SHIBA díj el­nyerése 2001-ben, majd az intézményi minőségirányítási program kidolgozása és működtetése a Zayban. Elnöke az iskolai alapítvány kuratóriumának, tagja az Első Nyíregyházi Lions Klubnak. Megyei Príma Dif 7 IMF w? JP Csabai László fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents