Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

2016. OKTÓBERI., SZOMBAT KELET Fókuszban a népszavazás 7 Mit kell tudnunk a népszavazásról? Országos népszavazás 2016. október 2. Részvételi arányok és eredményesség a magyarországi népszavazásokon 1989 óta Választópolgárok részvétele a népszavazásokon Q^eredményes (?) eredménytelen (a megjelenési arány országosan, %) 4 „igen" 1989.11.26.* 58,4% <sf köztársasági elnök 1990.07.29.* 13,98% NATO-tagság 1997.11.16.** <§f EU-tagság 2003.04.12.** <gf kórházprivatizáció, kettős állampolgárság 2004.12.05.** 37,49% 0 vizitdíj, kórházi napidíj, képzési hozzájárulás 2008.03.09.** (gf Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha... * az ország összes választópolgárának több mint fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott ** az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: NVI Vasárnap népszavazás lesz Magyarországon - összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdése­ket és válaszokat. népszavazás. Október 2-án népszavazást tartanak ha­zánkban, amelyet Magyaror­szág Kormánya nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság­hoz. A népszavazáson a kö­vetkező kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolnunk: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzá­járulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő köte­lező betelepítését?” A leggyakrabban előforduló kérdéseket vettük számba a Nemzeti Választási Iroda vá­laszaival. O Ki szavazhat az országos népszavazáson? Az országos népszavazáson az szavazhat, aki magyar ál­lampolgár, nagykorú, azaz 18. életévét betöltötte vagy 18. életévének betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált, és a bíróság nem zárta ki a választójogból. Milyen feltételekkel tudok szavazni a szavazás napján? Szavazni a szavazás napján, 2016. október 2-án (vasár­nap) 6 órától 19 óráig lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok a névjegyzékbe automatiku­san felkerülnek. A választó- polgárnak igazolnia kell sze­mélyazonosságát, lakcímét. Ml a szavazás menete? A szavazatszámláló bi­zottság (SZSZB) megállapítja a polgár személyazonosságát és személyi azonosítóját vagy lakcímét, valamint azt, hogy a névjegyzéken szerepel-e. Az SZSZB a szavazólapot a bal felső sarkán, a megjelölt he­lyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi. A választópolgár a névjegyzék aláírásával iga­zolja a szavazólap átvételét. Az SZSZB a szavazólapot a borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak. A boríté­kot kérés nélkül át kell adni a választópolgárnak! A szavazólap és a boríték átnyújtása után az SZSZB - ha ezt a választó polgár igényli- megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választó- polgár döntésének befolyáso­lására! Az SZSZB a szavazólap és a boríték átadásakor tájékoztat­ja a választópolgárt arról, hogy szavazófülke áll a rendelkezé­sére. Ha valamely választópol­gár a fülkén kívül szándékozik kitölteni a szavazólapokat, az SZSZB köteles felszólítani a szavazófülke igénybevételére. Ha a választópolgár a felszó­lítás ellenére sem használja a fülkét, nem kötelezhető annak használatára. A szava­zólap kitöltésének ideje alatt- az olvasni nem tudó, illetve a fogyatékossága miatt a sza­vazásban akadályozott válasz­tópolgár segítője kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülké­ben. A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. Kitöltés után a választópol­gár a szavazólapot a borítékba helyezheti, ezt követően az urnába dobja. O Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig sorban áll valaki? A törvény értelmében a 19 órakor sorban álló választó- polgárok még szavazhatnak. 19 óra után már nem lehet be­állni a sorba. Mikor érvényes és eredményes az országos népszavazás? Az országos népszavazás ér­vényes, ha az összes választó- polgár, azaz a magyarországi lakcímmel rendelkező válasz­tópolgárok és a magyarorszá­gi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált válasz­tópolgárok több mint fele ér­vényesen szavazott. Az orszá­gos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó vá­lasztópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség. O Kiadják-e a pártoknak a személyes adatokat? A népszavazási kezdeménye­zés szervezője, továbbá az Országgyűlésben képviselő- csoporttal rendelkező pártok a választópolgárok megkere­sése céljából térítés ellenében megkaphatják a választópol­gárok nevét és lakcímét. A választópolgárnak lehe­tősége van arra, hogy meg­tiltsa adatainak kampánycélú kiadását. Az adatkiadás meg­tiltása iránti kérelmet a vá­lasztópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi válasz­tási irodának nyújthatja be személyesen, levélben vagy a valasztas.hu oldalon. Aki korábban (például a 2014-es választásokat meg­előzően) már kérte az adatle­tiltást, annak a kérelme visz- szavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia. Mikor érvényes vagy érvénytelen a szavazat? A szavazatok érvényessé­ge kapcsán az Országos Vá­lasztási Iroda kiadott egy iránymutatást, ami minden kérdést nem tisztáz, de a leginkább lehetséges prob­lémákat felveti. Ha az egyik válasznál van két egymást keresztező vonal, a másikat pedig bekarikázzák például, az érvényes szavazatnak szá­mít. Ez pedig minden esetben igaz, ha van két egymást ke­resztező vonal a körön belül. Lehet több ilyen vonal is, de például a satírozás már nem számít az akarat kinyilvánítá­sának, ahogy az sem, ha pipát rak valaki a körbe, vagy egyéb olyan alakzatot, amiben nincs két egymást keresztező vo­nal. ÉKN Kik szavazhatnak? Mikorra lesz eredmény? NÉPSZAVAZÁS. Hétfőn 8 275 145 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, de ez a szám még a halálesetek miatt biztosan változni fog, nyilat­kozta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Elmondta, a népszavazás ér­vényességéhez az kell, hogy a névjegyzék zárásakor, szep­tember 30-án a névjegyzék­ben szereplő választópolgá­rok több mint fele érvényesen szavazzon. A névjegyzéket pénteken 16 órakor zárják le. Az NVI elnöke elmondta azt is, szombaton lezárult a külképviseleti névjegyzék­be vétel határideje, összesen több mint 11 ezren vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A legtöbben Londonban szavaznának, 1327-en, Münchenben pedig 761-én adnák le voksukat. Pálffy Ilona felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az át­jelentkezéssel szavazás határideje most pénteken, szeptember 30-án lejárt; 37 ezren már jelezték, hogy nem a lakóhelyükön, hanem más magyarországi településen szavaznának október 2-án. Pálffy Ilona arra számít, hogy este 10-11 óra körül már viszonylag magas lesz a feldol­gozottság állása. Hozzátette, ha nagyon szoros lesz az ered­mény, akkor a külföldről beér­kező szavazatok és a levélsza­vazatok, valamint az ezekben található érvényes szavazóla­pok száma még a jövő héten is befolyásolhatja a népszavazás érvényességét. mti A Nemzeti Választási Iroda elnöke Választás Iroda Nemzeti Választási iroda FOTÓ: MTI Ezt írták a külföldi sajtó a magyarországi népszavazásról Szavazás szerdán a kolozsvári fökonzulátuson fotó: mti mladá fronta ones. A cseh li­berális napilap Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövettel közölt beszélgetést, aki egye­bek között azt mondta, hogy a vasárnapi kvótanépszava­zás eredménye nem kérdéses, de a kötelező ötvenszázalékos részvétel bizonytalan. „Or­bán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz a referendum­mal saját pozícióját kívánja megerősíteni. Mandátumot akarnak az emberektől. Mert ahogy azt Orbán tudatosítja, komoly dologról van szó. Az európai intézmények hoztak egy döntést, és Magyarország ezzel szembemegy - igaz, nem csak Magyarország -, Budapest egyike a kvóták leg­nagyobb ellenzőinek” - jelen­tette ki a cseh diplomata az interjúban”. wsiECi. A konzervatív lengyel hetilap szerint amennyiben a vasárnapi kvótareferendu­mon a nemek győznek, ez a visegrádi csoport (V4) sikere­ként is elkönyvelhető lesz, hi­szen „a migrációs válság ügyé­ben a tagországok kormányai, ahogy Lengyelország, Szlová­kia és Csehország lakosságá­nak többsége is egy hangon beszél a magyarokkal” - véli a honlapon is közölt kommen­tárban Grzegorz Górny. Ma­gyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztő szerint a hétvégén „egész Európa Ma­gyarországra figyel”. A nemek győzelme ugyanis impulzust jelenthet mások számára is az Európai Unióban, akik Berlin és Brüsszel migrációs politi­káját ellenzik - írta Górny. FRANKFURTER ALL6EMEINE SONN­TAGSZEITUNG (FAS). A német lap A választ már ismerik című írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: Ma­gyarországon népszavazást rendeznek a menekültpoliti­káról, és „az eredmény biz­tos”, így felmerül a kérdés, hogy miért kell a szavazást megtartani. A riportban Ko­vács Zoltán kormányszóvi­vő a többi között elmondta, hogy a kormány várakozása szerint Szíria és Törökország felől erősödik majd a migrá­ciós nyomás, ezért a referen­dum politikailag és jogilag is segíti a kormány munkáját. A szerző megjegyezte: van egy „szírt, amelyen zátonyra fut­hat a vállalkozás”, mégpedig a részvételi arány, amely je­lenleg valamivel az érvényes­séghez szükséges szint alatt várható. BILO AM SONNTAG. A lap Utazás Európában című riportsoro­zatában Miért lettek hirtelen ennyire Orbánok a magyarok? címmel közölt összeállítást Magyarországról, amelyben a szerző, M. Schäfer kiemelte, hogy a lap egy olyan országot mutat be, amely „bezárkó­zik az idegenek előtt”. Hoz­zátette: amikor a németek a magyarokra gondolnak, az 1989-es határnyitás jut eszük­be, és az, hogy a német alap­törvény a mintája „1989 óta érvényes magyar alkotmány­nak”. A tavaly a budapesti Keleti pályaudvarnál rekedt menekültekről készült ké­pekre is emlékeznek, és arra is, hogy a magyarok szöges­drótkerítéssel védik a szerb és a horvát határt, hogy távol tartsák a menekülteket”. deutschlandfunk. A német or­szágos közszolgálati rádió Az Egy ország bezárkózik - Ma­gyarország a menekült-nép­szavazás előtt című összeál­lításban az adó szerkesztői, Clemens Verenkotte és Step­han Ozsváth kiemelték: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „mentális hadiállapotba” he­lyezte országát, „migrációs áradatokról beszél, meg akarja védeni a keresztény Magyar- országot a muzulmánoktól”. A kvótareferendumot felveze­tő kampánnyal kapcsolatban megállapították, hogy a par­lamenti választási kampányok között „már nincsen szünet”, ami „a populista rezsimek ti­pikusjelensége”. ILSOLE240RE. Az olasz gaz­dasági napilap sokkolónak, magyar szégyennek és ijesz­tőnek nevezte az Orbán Vik­tornak az illegálisan érkező migránsok Európán kívüli elhelyezésére vonatkozó, az olasz sajtóban begyűjtésként és deportálásként értelmezett javaslatát. A lap kommentárja szerint egy demokratikusan megválasztott európai veze­tő szavainak még ha „nacio­nalista és populista” is, mint Orbán Viktor magyar minisz­terelnök, mindig mértéktar­tónak kell lennie.

Next

/
Thumbnails
Contents