Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-31 / 256. szám

2016. OKTÓBER 31., HÉTFŐ KELET iram 4 HHHjj Üzenet Kolozsvári Zoltánná nagydobosi olvasónktól: A részvét az erkölcsösség alapja. ARTHURSCHOPENHAUER Események képekben Bajor táncos koreográfiájával „tovább táncolta magát” a kaposvári középdöntőbe az Alvégesi Tánccsoport az országos Népek tánca - Népek zenéje vetélkedő debreceni elődöntőjéből fotók: olvasóinktól Névadója születésének 105. és az 1956-os forradalom 60. évforduló­jára emlékezett az őri Bibó-iskola A háborús emlékművek mellett a tanítók kopjafáját is megkoszorúz­ták pénteken Győrieteken Hamarosan átadják a forgalomnak a második üteméhez érkezett nyíregy­házi Báthory lakóparkot. A Salamon Sándor vezette pénteki bejáráson mindent alaposan szemügyre vettek a szakhatóságok fotó: pusztai Sándor SALAMONI 8ANDÖ8 NAGYSAGA: 1000 - 15C ÜVESÍTETT TELKEK E 30/9-584-655 ITT É BÁTI la m II. ü Olvasóink írják Jót derültek az énekes paródián A Butykatelepi Kulturális és Szociális Egyesület a Nefelejcs Nyugdíjas Klubbal karöltve látta vendégül nemrégiben a település idős lakóit. Az őszi betakarítások miatt kénytele­nek voltunk kicsit később ün­nepelni az idősek világnapját. A vendégeket Hollik János, a butykai egyesület elnöke köszöntötte, majd szívet me­lengető műsort adtak a helyi óvodások. Pozsonyi Mónika szép énekével késztette tapsra a közönséget. Ankáné Szilágyi Bernadett verssel mondott kö­szönetét az időskorúaknak. Az egyesület tagjai énekes paró­diája hatalmas derűt váltott ki a vendégekből. Virággal és ok­levéllel köszöntöttük a kerek évfordulósokat, majd finom töltött káposztát szolgáltunk fel estebédként. Örülünk, hogy sikerült egy csöppnyi napfényt csempészni a szürke hétköznapok világába. GYURCSÁNNÉH. IBOLYA A szövetség és szabadságára Mint mindennek, az ’56- os forradalomnak is volt előzménye, volt előjele. A rendszerváltás első dolga az lett volna, hogy a tragikusan végződő forradalom sebeit kezelje, tisztítsa, és nem egy üszkösödést előidéző kötés­sel tovább mérgezze vele az ország lelkiállapotát. Sokkal előbbre jutottunk volna, ha a valós történelmet nem az éppen regnáló pártok szájíze szerint tálalják, hanem való­sághűen. Minden városban, községben nem kis meny- nyiségű iratanyagnak kell lennie országszerte, ezekből le lehet követni az eseményeket Nemsokára valamennyi öregdiák „hetvenkedni” fog FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Senki sem változott azóta Az 50 évvel ezelőtti balla­gási meghívónk hasonmása csábította találkozóra a csengeri gimnázium 4. a osztály hajdani tanulóit októberben. Tizenkilencen csodálkoztunk egymásra, örömmel megállapítva: senki sem változott. Három volt tanárunk társaságá­nak is örülhettünk ezen az emlékezetes estén: Balogh György és felesége, Éva néni, és elsős osztályfő­nökünk, Ópris Zsuzsanna tanárnő hozzánk fiatalodott, a „vén diákokhoz”. Ballag- tató osztályfőnökünk, Tóth László túl a 95- életévén már nem vállalta Budapest­ről a fárasztó utazást. Ot telefonon üdvözöltük. Hét osztálytársunk már csak a mennyei iskolapadokból nézhetett le az értük égő gyertyákra. A rendkívül ízletes vacsora elfogyasztá­sa után abban állapodtunk meg, hogy - mivel nemsoká­ra valamennyien „hetven­kedni” fogunk - igyekszünk gyakrabban találkozni. CSERNYI GYULA és szembenézni a gyászos múltunkkal. Tudnunk kell, hogy a szövetségeknek és a szabadságnak ára van, amit jobb, ha előre kialkudunk, mert ha nem, később az or­szág mozgásterének, szabad­ságának a rovására is mehet. Jó lenne már egyszer méltóan emlékezni a forradalmárok­ra, szabadságharcosokra, egyaránt mindkét oldalon, ugyanis sok egykori pártmun­kás, beosztott kiskatona esett áldozatul az ellenforradalmi lincselésnek. E. NAGY ISTVÁN, FEHÉRGYARMAT Mindenszentek: gyertya gyúl a szívünkben is Sok-sok év, évtized telt el azóta, amióta kegyelettel, megtörtén emlékezünk halot- tainkra. Gyertyákat gyújtunk, nemcsak a sírhalmokon, de szimbolikus értelemben a szívünkben is - értük. Akik egyedül maradnak, megfá­radtán, célok nélkül, életük vége felé jó kiírni magukból a gondolataikat, fájdalmainkat, ez enyhítheti a magányosság nyomasztó érzését. Van, aki már átélte, van, aki most éli át a keserűséget, ez mindenkor fájó. Ilyenkor talán még az idő is gyászol, nézzük csak meg, milyen szomorkás, borús az égbolt ezekben a napokban. Életünk kereke igen gyorsan forog, mint a túristvándi vízimalomé, ahonnan elköl­tözött már kedves barátunk, Bak bácsi, a vízimolnár is. Őt is gyászolja sok-sok barátja, családtagja. Csak az emlékei, írásai maradtak meg az utókor számára. TŐKÉSNÉ Kvízmegfejtés A település középkori eredetű, református műemlék templomát 1835 és 1865 között romantikus stílusban építették újjá, érdekessége, hogy ferde a tornya. Hol járunk? b) Szambssályi Vendégsorok Angyal Sándor Az én ötvenhatom Sebhelyek a testen és a lélekben is Sok fiatal elment kül­földre, őket disszidálók- nak nevezték. újfehértó. Én is szeretném megosztani emlékeimet az 1956-os forradalomról, a 60 éves évforduló alkalmából. Új- fehértón élek, itt is születtem. Ami akkor történt, arra most, 78 évesen is tisztán emlék­szem. Egyik reggel munkába men­tem, a volt szövőgyár helyén lévő állami gazdaság gyümöl­csösébe. A mostani 4-es főút akkor még nem volt megépít­ve, Újfehértó főútján keresz­tül közlekedtünk Debrecen irányába. Nyíregyháza felől nagy dübörgéssel jöttek a tan­Sebhelyei egész életen át emlékeztették erre az eseményre. TÓTHJÁNOSNÉ kok, teherautók kíséretében. A teherautókon orosz katonák ültek, háttal egymásnak, két oldalt, lövésre tartott puskák­kal. Azt a tanácsot kaptuk a mun­kahelyen, hogy feltartott, ösz- szekulcsolt kézzel menjünk az utcán, ha oroszokkal találko­zunk, mert ez azt jelenti, hogy „egyetértünk velük”. Egy tank becsúszott a mostani Szent Ist­ván út 137. számú kis ház elejé­be. A ház betonkerítésére nagy betűkkel ez volt felfestve: „K. U. K.”, ami azt jelentette, hogy „kár újra kezdeni”. Mellette ez a válasz állt: „M. U. K.”, vagy­is, „mi újra kezdjük”. Ez a betonkerítés egyébként a mai napig megvan, igaz, a feliratokat lemeszelték. Ebben az ingatlanban lakott az egyko­ri KP elnöke. Sok magyar fiatal elment külföldre akkoriban, őket disz- szidálóknak nevezték. Még dal is született, amelyet megta­nultunk, és ma is tudom. Ez is őrzi 1956 emlékét. Fiatalon elvesztettem A férjem Záhonyban volt akkor katona. Ő is menekült, közben megsebesült a homlokán és a térdén. Ahogy tudta, zseb­kendővel kötötte be sebeit. így vitték őket Ungvárra fogságba. Amikor onnan visszahozták, Miskolcra került, a kórházba. Felgyógyulása után Nagyatád­ra, majd Somogyudvarhelyre helyezték. Ott töltötte le a ka­tonaidejét. Sebhelyei egész életen át emlékeztették erre az ese­ményre. Amíg élt, minden évben mécsest gyújtott, úgy emlékezett a Záhonyban el­hunytakra. Ő sajnos fiatalon meghalt, 22 éve vagyok öz­vegy. Fájó emlékek ezek, hisz egész életünkben végigkísér­nek. TÓTH JÁNOSNÉ FORGÓ MÁRIA, ÚJFEHÉRTÓ <§> Filmstúdióban jártak a klubtagok Eddig sem szűkölködött pályázati és fellépési si­kerekben a 14 éve működő Nyírpazonyi Nők Klubja. A civil szervezet nemré­giben félmillió forintot nyert a szakmai programjai támogatására az EMMI-től. A klubtagok csodálatos, élménydús utazást tettek Budapestre, illetve az etye- ki „Korda” Filmstúdióba. FOTÓ: UNGVÁRI SÁNDORNÉ THE VENTUS EXPERIENCE Árellenőrzés Hallom az egyik tévében nyilatkozó szakembertől, hogy bár igaz volt a hír nemrég, miszerint drasztikusan csökken­tették a sertéshús áfáját, de hol van már ennek az érezhető hatása? A felvásárlási árak emelkedése automatikusan maga után húzta az értékesítését is, és ma ott vannak az árak, ahol a nagy dérrel-dúrral beharangozott áfacsökken­tés előtt voltak. Mindezt még csak-csak elviselné a kiszol­gáltatott vásárló, ha nem tapasztalná sok más terméken is az árfelhajtást, legyen az kávé, édesség, liszt, cukor, hogy a sokak által valaha spórolós ételként közismert virsliről már ne is beszéljünk. Érthető a kereskedők álláspontja: ha drágábban szerzik be az árut a termelőktől (akik szép támogatási summákhoz , is jutnak mellesleg), majd bolondok lesznek olcsón elkótyavetyélni, mígnem lehúzhatják a rolót! Vagy hogy mást ne mondjunk: alig győzzük kiszedni a postalá­dából a rengeteg reklámúj­ságot, melyek sokszázalékos árcsökkentéssel csalogatnak. A vásárló valójában sok termékhez ugyanannyiért jut így, „leszázalékolva”, mint amennyiért korábban, az áremelés előtt megvehette. Egy szó, mint száz: a piacon is él az aranyszabály, min­denki igyekszik minél több pénzt kapni az árujáért, amit mellesleg sokkal kevesebbért vett meg a nagybani piacon. Tudjuk, a kapitalizmusban verseny van, s nem sírjuk visz- sza a „létező” rendszer áruhiányos korszakát, egyvalami azért nem ártana. Helyes például, hogy az adóhatóság tá­volról is látja a pénztárgépek forgalmát, így az adótételeket is. Nem ártana viszont kitalálni, hogyan lehetne rajtakapni a kereskedelmet, ha az indokoltnál nagyobb bevételt sze­retne zsebre dugni. Régen ezt egyszerűen árellenőrzésnek nevezték. Hogyan lehetne rajtakapni a keres­kedelmet, ha az indokoltnál nagyobb bevételt szeretne zsebre dugni? sandor.angyal@kelet.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents