Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-18 / 245. szám

2016. OKTÓBER 18., KEDD REUT Háttér j Tető alá hozták a mestervizsgát A hétfői esőben - ki­vételesen - tető alatt dolgozhattak az ácsok. nagykálló. Mindig is büsz­ke lehetett az a kisiparos, aki kiírhatta a cégtáblájára, hogy szakmája mestere, és ma sincs ez másképp - a mester- vizsga: rang. Ezekben a he­tekben szinte minden napra jut egy gyakorlati mestervizs­ga a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében; hétfőn az ács-állványozók ke­rültek sorra. Életszerű feladatok- A szakképzési törvény elő­írása szerint a duális képzés feltétele, hogy a gyakorlati is­mereteket a tanulóknak csak mesterek oktathatják - szólt Somogyvári Jánosné arról, a rangon, ismeretbővítésen kí­vül miért fontos ez a vizsga.- Ebben az évben két, rész­ben támogatott és három fizető hallgató ad számot a tudásáról - mutatott körbe a NA-SZU Kft. nagykállói telep­helyén sürgölődő jelölteken a mestervizsga-bizottság elnö­ke. - A gyakorlati feladatokat- az életszerűség jegyében - többen oldják meg, hiszen az ácsok mindig így dolgoznak, már csak a munkavédelmi elő­írások miatt sem mehetnek fel a tetőre egyedül - tette hozzá. Csak meste­rek taníthatják a gyakorlati ismereteket. SOMOGYVÁRI JÁNOSNÉ a amk '- A szakmának ezen a szint­jén sikertelen vizsga csak elvét­ve fordul elő, hiszen legalább öt év gyakorlattal rendelkező ácsok frissítik fel a tudásukat. Húsz órában tanulnak vállal­kozásismeretet, hogy a pénz­ügyi, társadalombiztosítási, jogi és adóügyek se fogjanak ki rajtuk. Legalább ilyen fontos a hasonló óraszámban oktatott pedagógia, ami segíti az isme­retek átadását a tanulóknak, alkalmazottaknak. Ezenkívül munkavédelmi és hulladékke­zelési ismereteket is szereznek - részletezte az elnök a köve­telményeket. Elismerés a nyíregyházi óvodáért Ottjártunkkor a mesterje­lölt-csapatok már túl voltak az állványszerkezet-készítésen, a manzárdtető-csomóponton és az előlépcső-zsaluzáson dolgoztak. Nagy Sándort az utóbbi mellől szólítottuk el néhány percre. Építésztechnikusként kezdtem dolgozni 1979-ben, aztán művezető lettem. Húsz éve alapítottam a te­tőfedéssel, ácsmunkával, bádogozással foglalkozó vál­lalkozásomat - beszélt pálya­futásáról a majdnem mester, és - némi unszolásra - a sike­reiről is beszámolt: - Kaptam már néhány nemzetközi és hazai elismerést, például a Tetőfedő Szövetség szakmai különdíját a Szarvas utcai római katolikus óvoda tető- szerkezetéért, de büszke va­gyok az olyan látványos mun­káimra is, mint például az örökösföldi római katolikus templom. Fókuszban az utánpótlás- Igyekszem folyamatosan fejlődni, bővíteni a szakmai ismereteimet. Az utánpót­lásnak is szeretném átadni a tudásomat, és azt a szakmai hozzáállást, amit a régi kol­légák még őriznek - mond­ta Nagy Sándor arról, miért vágott bele a képzésbe an­nak ellenére is, hogy erre a munkára kevesebb ideje ju­tott. KM-HP Megéri ács­nak lenni, ha valaki tisz­tességesen dolgozik. GYIMESI ISTVÁN Nem hiány-, mégis keresett szakma Bár a kormányhivatal fog­lalkoztatási osztályának fel­mérése szerint 2016-ban az ács-állványozó nem számít hiányszakmának, munka- nélküliségtől nem kell tarta­nia annak, aki ezzel foglal­kozik.- Megéri ácsnak lenni, mert ha valaki tisztessége­sen dolgozik, a fizetése a diplomásokéval vetekszik- mondta Gyimesi István. A NA-SZU Kft. ügyvezetője két éve tett mestervizsgát, azóta folyamatosan képzi a tanon- cokat.- Egészséges, szép szakma a miénk. Maradandó dolgo­kat alkotunk, és külön öröm, ha egy régi, szép épület fel­újítását bízzák ránk, amilyen például a méhteleid vagy a nyírbátori templom, illetve a nyíregyházi Luther-ház te­tőfelújítása volt - említette a legkedvesebb munkáit Gyi­mesi István, akinek sokkal kevesebb mondanivalója volt a szakma árnyoldalairól:- Nem veszélyes, ha betart­juk a szabályokat. Személy szerint sokkal jobban tartok az úttól - ha messzire me­gyünk dolgozni -, mint a te­tőn végzett munkától. Kenyereket helyeztek a tenyerekbe Őrizetbe vették a gépkocsivezetőt besenyőd. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bakta- lórántházi Rendőrőrsének munkatársai október 16-án Besenyődön igazoltattak egy személygépkocsival közleke­dő 40 éves apagyi férfit. Az intézkedés közben a sofőrrel szemben alkalmazott alko­holszonda pozitív eredményt mutatott. A rendőrök előállították a férfit a rendőrőrsre, hogy to­vábbi mintákat vehessenek tőle. Járművezetés ittas álla­potban vétség megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak ellene. Az ellenőr­zés során a nyilvántartások adataiból az is kiderült, hogy a gépkocsivezetőt korábban eltiltották a járművezetéstől, ezért szabálysértési őrizetbe vették - tájékoztatta lapunkat a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóosztálya. KM A világnaphoz igazodva osztottak pékterméke­ket a Kossuth téren. nyíregyháza. Bár megnyíltak az égi csatornák, a péksü­teményeket nem zárták el: ápolták a hagyományokat a Kossuth téren. A város szívé­ben szívügyének érezte hat megyei pékség és a Magyar Vöröskereszt, hogy a rászo­rulóknak és az időseknek is kedveskedjenek. Tizenöt esztendeje A svájci székhelyű Pékek Világszövet­sége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16-a legyen a kenyér világnapja, melynek célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élel­mezési cikkének - az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak a kenyérnek a jelentőségét. Szívesen fogadták a felajánlást- A Nyírség-Hasso Kft., a gávavencsellői sütőüzem, a nagykállói Makár Pékség, a nyírbogdányi Bogdány Pék­ség, a nyírmadai sütőüzem és a Vela Pékség fogott össze ez­úttal a felhívásunkra. Össze­FOTÓ: RACSKÓ TIBOR sen 3 mázsa kenyeret és 3 ezer aprósüteményt kínáltunk fel ingyen a számunkra oly fon­tos napon - említette Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke, regionális elnöke. A folyamatosan szemerkélő esőben folyamatosan kígyóz­tak a sorban állók.- Volt, aki jókedvűen vet­te el a kenyeret, volt, aki nem - lesütött szemmel. Fél tizenkettőkor kezdtük az osztást, és megállás nélkül sürögtünk-forogtunk mind­addig, amíg a készlet kitar­tott. Hálásak voltak mindany- nyian, akiknek szebbé tettük a hétfőjét - köszönhetően a gáláns pékségeknek - jegyez­te meg Rocska Mariann, a Ma­gyar Vöröskereszt aktivistája. KM-LTL Volt, aki jó­kedvűen vette el a ke nyeret, volt, aki nem... ROCSKA MARIANN Nézőpont Mán László Hol vannak az igazi kenyerek? Egy ideig isteneltem ren­desen. Már hétvégén sem aludhat egy jót az emberfia? Aztán ahogy lépkedtem, úgy csitult a felháborodásom. A piachoz érve már jókedvű­en fütyörésztem, és büszke voltam, hogy siheder létemre ilyen fontos feladatot kap­tam. Aztán beálltam a Racskó pékség előtti sor végére, és elkezdtem szívni magamba a frissen sütött, igazi kenyér semmi másra nem hasonlí­tó illatát. Megvártam, míg sorra kerülök, a még meleg kenyereket beleraktam a cek- kerbe és indultam a hazaútra. Vágta a tenyereimet a cekker fogója, de rá se rántottam. Közben már nyomtam befelé az egyik kenyér farát, ami jussom volt. Hazaérve rövid ideig volt is respektem, hi­szen kenyeret vittem haza. Ettük csupaszon, zsírral ujjnyi vastagon megkenve, kétöklömnyi paradicsommal vagy lekvárral bevonva, ne­tán megcukrozva. Nagy karéjt kevéske kolbásszal, leveshez, húshoz. Volt, aki még a gö­rögdinnyéhez is. Nem is szól­va a főként ősszel vagy télvíz idején a sparhelten pirított, fokhagymával bevont szele­tekről. Mindennapi kenye­rünk volt. Nem foglalkoztunk szénhidráttal, kalóriával, ettük. Jóízűen, mert volt íze, illata. Egyet nem tettünk, az szentségtelenség lett volna: eldobni a maradékot. Ha véletlenül volt ilyen, akkor a darabka vagy a kenyérhéj (volt, aki nem szerette) ment továbbhasznosításra baromfi­nak, malacnak. Ma már van fehér, barna, félbarna, félfehér. Apró­magvas, nagyobb magvas, fogyókúrás, ilyen meg olyan mentes. Ám ezek számomra már nem igaziak, ahogy a műízű, mesterségesen ráérlelt gyümölcsök, zöldségek sem. laszlo.man@kelet.hu Kelet kvíz Itt született 1854. november 17-én Nyíri Sándor honvéd altábornagy, honvédelmi miniszter, a) Kemecsén b) Piricsén c) Kótajban d) Székelyben A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön milyen kenyeret fogyaszt szívesen? VIRÁGGYULÁNÉ: A HERCZEG GÁBOR: KEREKES JÓZSEFNÉ: rozscipót szeretem Régebben a félbarnára Általában pirítóssal leginkább. esküdtem. indítom a napot. HORVÁTH ISTVÁN: GYURCSÁNNÉ BALOGH BOTÁNÉ HADHÁZI E-mentesen sütnek JUDIT Áttértem a MÓNIKA: Főleg a fehér Oroson, ahová járunk, magvasra, a rozsosra, kenyeret vásároljuk. Magyarországon a legelter­jedtebb és legtöbbet vásárolt fajta a fehér és a félbarna kenyér. A néptáplálék világ­napja apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogy ki melyik típusát kedveli a minden­napok során. Virág Gyuláné a rozscipó híve. - A teljes kiőr­lésű és a magvas egyaránt a kedvencem. Megszerettem, mindennap ilyet eszek - em­lítette. Herczeg Gábor szerint is a rozs a kenyerek között a király. - Régebben a félbar­nára esküdtem, de most már a rozs a nyerő. Reggelente két-három szelet elég belő­le, azzal le is tudtam a napi kenyéradagomat - árulta el. Kerekes Józsefné bevallotta, hogy nagyon kevés kenyeret fogyaszt. - Általában pirítós­sal indítom a napot egy kis vajjal vagy sajttal és sok zöld­séggel. A teljes kiőrlésű a ked­vencem. Horváth Istvánéknál is ezt kedvelik. - E-mentesen sütnek Oroson, ahová já­runk. Én a fehérre szavazok, a párom a barnára, a gyere­kek erre is, arra is. Gyurcsánné Balogh Judit is magvas gondo­lattal reagált. - Néhány éve áttértem a magvas és a rozsos kenyérre. Jobb így, egészsé­gesebben élni! Botáné Hadházi Mónika családja sokféle pék­süteményt fogyaszt. - Főleg a fehér kenyeret vásároljuk, de sok magvas is kerül az aszta­lunkra. KM-LTL A jövő társulatának hagy üzenetet a színház NYÍREGYHÁZA. Hétfőn ün­nepelte a Móricz Zsigmond Színház, hogy pontosan harmincöt éve rendelkezik önálló társulattal. Ebből az alkalomból a teátrum készít egy időkapszulát, melynek segítségével üzenhet a jövő művészeinek, dolgozóinak. A kapszulába helyezett üzene­teket a félszázadik születés­napját ünneplő teátrumnak szánja a jelenlegi színházve­zetés.- Nagyon izgalmas lenne, ha most is elolvashatnánk a 15 évvel ezelőtti gondolato­kat, ezért jutott eszünkbe, hogy a jövő generációjának megpróbáljuk megadni ezt az élményt. A hengert a VIDOR Ligetben ássuk el az évad vé­gén, addig várjuk az üzenete­ket - tudatta lapunkkal Kirják Róbert, a teátrum ügyvezető igazgatója. A nézőket sem hagyják ki a kezdeményezésből: az ér­vényes bérlettel vagy az erre az évadra szóló jeggyel ren­delkezők a szervező- és jegy­irodában (Országzászló tér 6. szám) hagyhatnak egy rövid levelet lezárt borítékban. Eze­ket az üzeneteket majd csak 2031-ben nyitják fel. km

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents