Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-05 / 208. szám
2016. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ KELJEI 4 VIDOR Fesztivál 7 A XV. VIDOR Fesztivál díjazottjai Féligazságok négy hangra A Makk Károly vezette hattagú zsűri minden produkciót egyenként értékelt és tizenkét díjat ítélt oda. Dottore-díj- A legjobb nagyszínpadi előadás: Kvartett (Vígszínház. Budapest) + A Fidelio Fortissimo programjában való részvétel. Capitano-díj- A legjobb rendezés: Szente Vájk, A szőke ciklon (Játékszín, Budapest). Plerrot-dlj- A legjobb kamaraszínpadi előadás: Finito (Pinceszínház, Budapest). Artecchlno-dí)- A legjobb férfi alakítás: Szervét Tibor (A nagy kézrablás, (Thália Színház, Budapest). Colombina-díj- A legjobb női alakítás: Hernádi Judit (Mindent Éváról, Orlai Produkciós Iroda, Budapest). Brighelta-díj- A legjobb férfi epizódalakítás: Nagy Viktor (Boeing, Boeing, (Katona József Színház, Kecskemét). Smeraldlna-dlj- A legjobb női epizódalakítás: Györgyi Anna (Finito, Pinceszínház, Budapest). Pantalone-díj- A legjobb díszlet: Kálmán Eszter (A szerelem zsoldosai, a Dumaszínház és a FÜGE Produkció közös előadása, Budapest). Különös tekintettel a két szereplőre - Bata Éva, Vinnai András -, akik váratlan ritmuskezeléssel, az ebből kinövő társas élet problémáival eredeti stílusban jelentkeztek. Pulcinella-díj- A legjobb jelmez: Győri Gabi (Primadonnák, Nemzeti Színház, Győr), kinek női ruhái forradalmian izgalmasak voltak, Nagy Balázs és Járai Máté játékával párját ritkító vígjátékot hoztak létre. Hypolllt-díj- Életműdíj: Józsa Imre (A szőke ciklon, Játékszín, Budapest). Különdíj- A legjobb néma vígjáték, a test színháza: Andrássy Máté és Újvári Milán (Elhanyagolt férfiszépségek, FÜGE Produkció, Budapest). Különdíj- A legjobb esztrád: EztRád (A Nézőművészeti Kft. és a Szkéné előadása, Budapest). A Vígszínház előadása mesteri módon lebegett tragikum és komikum között. nyíregyháza. Nagy hatású előadással búcsúzott a VIDOR: a négyszólamú Kvartett eleven társadalmi problémákat exponált. Spiró György 1996-ban keletkezett műve azóta semmit nem avult. Az alakokat feszítő ellentmondásokban magunkra ismerhetünk, mondataik bennünk hangzanak el. Léleknyomorító panellét A Kvartett abszurd és szív- bemarkolóan valóságos egyszerre. Egy lepusztult panellakásban vegetáló koros házaspárhoz beállít egy öltönyös Vendég (Kern András), akiről később kiderül: 1957 elején Amerikába disszidált magyar. A játék jelenében, negyven évvel később, ott egyedül maradva, azért jön haza, hogy megköszönje, illetve meghálálja a mára megöregedett családfőnek (Hegedűs D. Géza) azt: akkor megmentette az életét. Megmentette azáltal, hogy szólt neki: meneküljön, mert nemsokára jön a kommunista számonkérés. Most azonban az Öreg nem ismeri meg, vagy nem akarja megismerni őt. Felesége (Börcsök Enikő) és lánya (Péter Kata)' is hordozzák a lélekdeformáló panellét nyomorát. A bennük saját családot kereső, jó szándékú Vendég végül rájön, hogy akciója lehetetlen. Végleg egyedül marad, s szomorúan távozik az újból bezárkózóktól. Mindenkinek a maga igazsága A Vígszínház előadásának egyik megkapó értéke az, hogy mesteri módon képes a tragikum és a komikum közötti lebegésre. Mindegyik figurának megvan a maga (fél) igazsága, még akkor is, ha azt nem képes artikulálni. Marton László rendező engedte érvényesülni a spirói „szövegszínház” intenzív monológjait, miközben sokat merített a kisrealista színjátszás hagyományából. Az összeszűkült lakásbelsőt, egy szétmálló lakótelepi konyha lepukkant bútorait, hűtőjét ábrázoló teret (díszlet: Bagossy Levente) használta fel a kudarcos életutak keretezéséhez. Kern András póztalan egyszerűFOTÓ: VIDOR.EU séggel megjelenített amerikás magyarja kitűnően ellenpontozta a Hegedűs D. Géza megrajzolta, a múlt szétporladt eszméihez görcsösen ragaszkodó egykori munkásőrt. Péter Kata markánsan formálta meg a pénz közelségétől megszédülő, elvált fiatalasszonyt. A sem a korábbi, sem a rendszerváltás utáni történelemből semmit nem értő, némileg szenilis anyát a zseniális Börcsök Enikő kivételes erővel állította elénk. KARÁDI ZSOLT Grecsó Krisztián: „két zenekart vittem már el a hátamon a teljes kudarcig” Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László fotó: janics attila Egy szülinapi buli után kezdte el a közös munkát az író és a zenész. NYÍREGYHÁZA. Akár bérletet is vehettek volna a rajongóid - mondta Grecsó Krisztián szerda délután a Művész Stúdióban Kollár-Klemencz Lászlónak, akinek a VTDOR-on háromszor is jelenése volt. Szombaton a Kistehénnel lépett színpadra, csütörtökön a Budapest Bárral zenélt, szerdán pedig itt volt a közös estjük. Egészen pontosan zenés kalandozás, amely azért volt különleges, mert Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozott. A népszerű írónak sem ismeretlen terep a fesztivál, igaz, jó régen, de járt már itt. Ismeri a bokortanyákat is, bár a találkozás végkimenetelére nem emlékszik szívesen ... - Az ÉS-ben megjelent egy összeállítás a bokortanyákról és a tirpák hangulatról. Én szerkesztettem, de azt, hogy mi kerül még az oldalra, nem tudtam. így amikor megjelent, felhívott Csabai Laci és megkérdezte: mégsem volt rendben a szöveg, amit küldött ...? Kiderült, hogy egy erősen pornográf karikatúra került a cikk mellé, így az eredetileg tervezett hatás elmaradt, any- nyira, hogy azt a lapszámot utána nem nagyon mutogattuk. Sajnos felvették videóra... Az író és a zenész barátsága hosszú évtizedekre nyúlik vissza, a közös dalszerzés pedig egy jól sikerült szülinapi buli következménye. - Az A38 hajón ünnepeltük Laci 50. születésnapját. Bölcsészként elmaradt mellőlem a gitár, és azon az estén úgy gondoltam, itt az ideje, hogy visszatérjen hozzám. Közösen zenéltünk, amivel csak egyetlen baj volt: valaki felvette videóra... Laci ugrált, én pedig úgy álltam mellette, mint egy cö- vek. Érdekes az agy, mert nekem úgy maradt meg az este az emlékezetemben, hogy én magam voltam a rock - egészen addig, amíg meg nem néztem a felvételt. Ennek ellenére elkezdtük a közös műhelymunkát. Laci újra elkezdett prózát írni, én pedig dalokat. A versek és én? Hát ... Évekkel ezelőtt bementem a Magvető kiadó akkori vezetőjéhez, Morcsányi Gézához, és boldogan újságoltam, hogy újra írok verseket - azt hiszem, soha nem láttam annyira szomorúnak. A vers nem nagy üzlet, rettegnek is tőle a kiadók, de én azt látom, hogy ha nem is kötet formájában, de mindenképpen megtalálja a maga útját: egy kiskocsmában vagy slam poet- ryként. Egyébként korábban írtam már dalszövegeket - két együttest vittem el a hátamon a teljes kudarcig ... Kollár-Klemencz László novellákat ír. Egyelőre két témában. Az egyik a nyári találkozások, a másik pedig a disznóvágás. - Várom, hogy felüsse a fejét valami más is, de addig maradnak ezek - mondta. km-sza Sediánszky Nóra és Makk Károly FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Csevej, viccek és sok utazás nyíregyháza. A fesztivál alatt teljes gőzzel működtek az irodalmi kávéházak. Volt nyárvégi csevej, időutazás, de egy különleges érettségi vizsgának is tanúi lehettek a Művész Stúdió vendégei. Felolvastak A Vörös Postakocsi szerzői, Sediánszky Nóra útirajzairól mesélt, Makk Károly pedig soha nem hallott történeteket is megosztott a közönséggel. Milyen a halvány lila dunszt? NYÍREGYHÁZA. Kiállítások is színesítették a fesztivált. A színház galériájában nem lé- J tező tárgyakból nyűt tárlat, a Pál Gyula teremben a nyíregy- I házi ösztöndíjasok munkáit láthatták az érdeklődők, a Városi Galériában a Hajdúnánási Ifjúsági Alkotótábor anyagát állították ki, a megyei könyvtárban pedig Karádi Zsolt és Karádi Nóra színházi fotóiból válogattak. km Karádi Nóra (j) fotó: sipeki Péter Vigyázz rám is! Szász Levente Vigyázzunk a gyerekekre! V @ Ovibuti Csütörtök délelőtt a Mustárházban ovibuli volt, ahol a Dió Trió együttes Muzsikáló természet című előadását közel 550 óvodás gyerek láthatta. fotó: mustárház A világhírű zenész majdnem focista lett A világsztár a fociról és természetesen a trombitáról is mesélt. nyíregyháza. A fesztivál egyik legnagyobb sztárját, Boban Markovicot az édesapja győzte meg arról, hogy trombitán játsszon, jóllehet, a kis Boban inkább focizni szeretett volna. A Mustár Fm önkéntesének, Antonelia Di Maurónak (a tolmács Varga Kitti volt) elmesélte, miért döntött mégis a zene mellett.- Nem fociztam olyan jól, mint ahogy a trombitáltam. Gyerekként nem igazán szerettem zenélni, de hála az égnek, az édesapám biztatott. Tudta, hogy minden kezdet nehéz, és azt is, hogy ha sokat gyakorlunk és kitartóak vagyunk, annak meg lesz az eredménye. Nem bántam meg, hogy ezt az utat választottam, hiszen híres zenész lettem, de a focit is szeretem, a kedvenc csapatom a Crvena zvezda. Boban Markovid életében nagyon fontos szerepet játszik a Guca, a Balkán leghíresebb rézfüvós fesztiválja, ahol többször is győzött, ám az idén „átállt a másik oldalra”.- A Guca a trombita ünnepe. Sok díjat nyertem ott, ebben az évben viszont újfajta élményben volt részem, hiszen amellett, hogy zsűritagként dolgoztam, én voltam a fesztivál nagykövete is. Hosszú éveken át vettem részt rajta, így Gucát a második otthonomnak tekintem - mondta a zenész, aki hozzátette: rengeteg fellépése van, és valamennyit nagyon szereti, de szombaton a nyíregyházi közönség volt számára a legfontosabb. KM Fantasztikus hangulatot teremtettek fotó: racskó tibor «
