Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-30 / 230. szám
2016. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK KELET Háttér 3 ■■■■■■■■■■Mi Nem mese: mindenki elnyeri a jutalmát A mesék befolyásolják a gyerekek lelki fejlődését fotó: sipeki Péter A mesék bővítik a szókincset, javítják a képzelőerőt, és nem mellesleg: kikapcsolnak, szórakoztatnak. nyíregyháza. A magyar népmese az elmúlt időben komoly konkurenciát kapott, ráadásul nem is egyet - hangzott el a megyei könyvtárban rendezett csütörtöki konferencián. A vasorrú bábát jó ideje ostromolja a televízióban Tom és Jerry, az utóbbi időben pedig a technológia is a mesék ellen dolgozik: amíg a gyerekek a tabletjeiket nyomogatják, addig a kicsiket ásó, kapa és nagyharang választja el a képzeletgazdag történetek világától. Hab a tortán Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke maguk ellen is beszélt, amikor azt mondta: a mesét nem olvasni, hanem mondani kell. Felmérések igazolják, hogy azok közül, akiknek annak idején olvastak mesét, kétszer annyian válnak olvasó- A népmesék az 1990-es évektől veszítettek a népszerűségükből, legalábbis a kisfiúk körében; ők az ismeretterjesztő kötetek iránt érdeklődnek. De még mindig kedvelt a műfaj, elkapkodják az efféle könyveket, most is alig néhánnyal szolgálhatok - mutatott körbe üzlete polcain Zvara István, az István Antikvárium tulajdonosa. - A népmese nem kizárólag gyerekeknek szóló műfaj, a felnőtté, mint azok közül, akik enélkül nőttek fel. Bizonyított, hogy az első hat év a gyerekek fejlődése szempontjából fontosabb, mint az általános iskola, és akit a szülei nem vezettek be a mesék birodalmába, belső képzelőerő híján nem tudja elképzelni, amit olvas vagy hall. Mesékkel lehet néprajzi érdeklődésű felnőttek is megtalálják a nekik való kiadványokat; ilyen a Fedics Mihály meséi című kötet, amelyben szabolcsi pásztorok, favágók történetei sorakoznak, de léteznek erotikus népmesékből álló gyűjtemények is. Benedek Elek a legnépszerűbb, de nagy az érdeklődés a Hetedhét Magyarország-soro- zat és a Mátyás királyról szóló népmesék iránt is. tanítani és gyógyítani, bővítik a szókincset, a szereplők tettei eligazítást adnak és segítenek a valós értékrend kialakításában. Sok-sok hatásáról beszélhetünk, de ez mind csak hab a tortán: a gyerekek azért szeretik, mert izgalmasak, érdekesek és szórakoztatóak. Egy másik világba visznek- A mesélés bensőséges viszonyt teremt és áthidalhatja azokat a problémákat, amelyek a hétköznapi kommunikáció eszközeivel nem megoldhatók - mondja Lévai Ágnes szakpszichológus, családterapeuta. - Ez egy meghitt esemény, amikor a hosszú nap után egymásra tud hangolódni a szülő és a gyerek, akit a mesék egy másik világba visznek- oda, ahol szárnyalhat a képzelete, ahol ő maga is hőssé válhat. A családi kapcsolatokat ebben a korban még nem A gyerekek azért kedvelik a mesét, mert szórakoztató. GOMBOS PÉTER a tudományosság viszi előre, hanem az egymásra fordított idő. A mesék bátorítást adnak, felelősségre nevelnek, feltárják a titkok eredetét és olyan élményt nyújtanak, amelyek nagyban meghatározzák a kicsik lelki fejlődését. Egy-egy ilyen alkalom sok gátat is felszabadíthat, nem egyszer a hallott történet hatására meri elmesélni a gyerek, hogy milyen akadályokat kellett aznap leküzdenie, vagy hogy - a főhőshöz hasonlóan - elnyerte méltó jutalmát. Szeretik a kicsik, amikor a saját életükről mesélnek nekik, hiszen olyankor egy másik nézőpontból láthatnak rá a mindennapjaikra, és az is gyakori, amikor ők találják ki a történet szereplőit - mondja a szakember, aki olyan családokkal is találkozik, ahol a mese a mindennapok része, és olyanokkal is, ahol nem. De az mindenképpen pozitívum, teszi hozzá, hogy ez utóbbiak, amikor elkezdenek mesélni a gyerekeiknek, rövid idő alatt megtapasztalják annak eredményeit, és nemcsak a kicsikről, de magukról is sok mindent megtanulnak. Ez most hogy jön Ide? A szakember szavait erősíti meg kollégánk, Racskó Tibor is. - Amikor még csak vártuk kisfiúnk születését, a jövőszö- vögetős beszélgetéseinknél előkerültek a mesék. Amíg a párom a szakirodalmat bújta, én vasárnaponként diafilmeket vásároltam. Regő első igazi nagy szerelme Pom-pom és Bartos Erika versei voltak, majd jöttek a magyar népmesék. A diákon a legváltozatosabb mesevilág tárult elé, ami megunhatatlan élményt nyújtott neki. Minden nap két mesét kellett mondanunk. Az egyiket könyvből, a másikat már az ágyban ösz- szebújva, fejből. Ő mondta a szereplőket, mi pedig rögtönöztünk. Ezeket a spontán meséket annyira élvezte, hogy sokszor, amikor már félálomban próbáltam tartani a mesefonalat, még rám is szólt: apa, ez most hogy jön ide? Már hat éves, imádja a könyveket, és még el sem tudom képzelni, hogy mikor mondja majd: ő szeretne magának mesét olvasni. KM A felnőttek is szeretik Egyszer volt, hol van most? Visszagondolva a kisgyermekkoromra, nem emlékszem olyan pillanatokra, amikor a szüleim meséket olvastak volna nekem. Arra viszont igen, ahogy együtt néztük a tévében a jó öreg magyar népmesék tanulságos történeteit. A videomagnók fénykorában már több tucat VHS kazettám volt, tele felvett vagy lopva átmásolt magyar és külföldi mesékkel. Nézőpont Palicz István Megkérdeztük kollégáinkat: Miért szeretik a népmeséket? Akkoriban fel sem tűnt, mekkora különbség van Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula ízes elbeszélései és az import fabulák sztorija között. Utóbbiakban sokkal több volt az erőszak, brutalitás, vérontás; pszichésen mintegy „megágyaztak” azoknak a tartalmaknak, amelyek később a felnőtteknek szánt filmekből köszöntek vissza. A tini nindzsa teknőcöknek, Batmannek és az egyéb szuperhősöknek másról sem szólt az életük, mint a szüntelen harcról, öldöklésről, de Tom és Jerry, illetve a Gyalogkakukk és a Prérifarkas is válogatott módszerekkel igyekeztek kinyírni egymást. Ezek a mesék azonban nem lépték át a jó ízlés határát, ellentétben azokkal, amelyekkel később és mindmáig a kereskedelmi tévék, tematikus mesecsatornák és az internet szórakoztatják a képernyőnemzedéket. Hogy a mesék iránti rajongás mennyire kortalan, mi sem bizonyítja jobban, hogy a felnőttek is szívesen néznek, hallgatnak hihetetlen történeteket. A mazochisták például olyan politikusi elbeszéléseket, amelyek eltűnt milliárdokról, elsikkasztott támogatásokról, mutyigyanús ingatlanokról, földekről szólnak, „Egyszer volt, hol van most?” felütéssel. Szomorú, hogy az ilyen felnőttmesék ritkán érnek véget megnyugtató lezárással, az igazság győzelmével. istvan.palicz@kelet.hu Györke László Matyasovszkl József Rejteki üzenetek Már a Grimm testvérek megérezték, a népmesékben több van, mint gyermekeket szórakoztató olvasmány. Elgondolkodott a kérdésről Arany János fia is, az antropozófia hívei pedig beavató szövegeket láttak bennük. Addig pedig már csak a legbátrabbak mertek elmenni, hogy meséink csillagmítoszi hagyományunkat, s annak tanulságait őrzik, nemzetünk sorsára is fontos útmutatásul szolgálva. Ékes bizonyíték erre a kedvencem, a Fehérlófia meséje. Aki pedig nem hiszi, járjon utána! Kelet kvíz A falu teljesen az Ecsedi láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. 1724-től 1800-ig puszta volt és lakatlan. a) Nagyar b) Bátorliget c) Ura d) Kölese A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el ■ Finomságoka vásáron A szüreti napok keretében csütörtökön Mihály-napi vásárt rendeztek a nyíregyházi Gyermekek Háza Déli Óvoda Kertvárosi Csicsergő Tagintézményében. Az „étlapról” nem hiányozhatott a kicsik és nagyok kedvence, a sajtos-tejfölös lángos sem. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Délelőtt két balesetben hatan sérültek meg Feszítővágóval kellett kiszabadítani a súlyos sérültet a mikrobusz- ból. nyíregyháza. - A Simái úton csütörtökön délelőtt ütközött össze egy kisteherautó és egy mikrobusz. A balesetben a busz vezetője könnyebb, míg utasa súlyos sérüléseket szenvedett. Ő a roncsok közé szorult, a tűzoltók feszítővágóval szabadították ki, majd a mentők kórházba szállították - tájékoztatta lapunkat Dóka Imre. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője a nap másik balesetéről elmondta: délelőtt Nyíregyházán a Szent István utcai buszmegállóban két, menetrend szerint közlekedő autóbusz koccant össze. A két járműben több mint negyvenen utaztak, közülük négyen könnyebben megsérültek, őket a mentők kórházba vitték. km Az a kőleves... A magyar népmesék világa korán elvarázsolt (ma is szívesen nézem, olvasom, hallgatom egy-egy gyöngyszemét), de a kőlevest főző szegény legény esete valamiért már párévesen megérintett. Talán mert megmutatta, hogyan érheti el a magára hagyott, okos ember egy ártatlan csellel a célját úgy, hogy közben az érteden külvilág orrára is koppint. Ma már úgy jön át az üzenet: a szenzációra éhes embereket nagyon könnyű becsapni. Naponta látom ennek bizonyítékát. Sipeki Péter Mesebirodalom Gyerekként sem az álommanó, sem a fogtündér kincsei nem tudtak alvásra csábítani. Ellenben lefekvés előtt szüleim kalauzolásával eljutni meseországba - annál vonzóbb volt. Ott ugyanis egy olyan világba érkeztem, ahol bármi megtörténhetett. Az élmény ma is elevenen él bennem. S mivel meggyőződésem, hogy a meséknek modern világunkban még fontosabb a szerepük, gyermekeimmel hétvégén még a déli alváskor is gyakran útra kelünk a mesék birodalmába. Bednárik Mónika Győz a józan ész Mert például A gulyás lánya című mese arra tanít, hogyan lehet igazságos, jó döntést hozni. A király szerint, ha a szegény ember csikaja a szomszéd ökréhez szegődött, akkor azé a csikó. A királyné, a gulyás lánya másképp gondolja, ezért kiküldi az szegény embert az erdőbe, hogy egy fatuskóra tegye ki a hálót, mintha halat fogna. „Hát hogy lehet a fatus- kónak hala?” - kérdezi a király, amire az öreg válasza: „úgy, mint az ökörnek csikaja”. A csikó hazakerült. Ilyen egyszerű. A józan ész diadala, a mesében. A népmese örök „Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,/ Köszönöm, hogy nagy bolygá- sodban mégis-mégis hozzám hajoltál.” Ha nem tudnám, hogy e szép sorokat Sárközi György írta, azt hinném, hogy népmese, hiszen ki ne ismerné azt az örök motívumot, amikor a szerelmeseket mély szakadék választja el, de a szerelem örök, találkoznak a másvilágon, s egymáséi lesznek összefonódott futóvirágként, vagy éppen „karós pa- szulyként”. Mert a népmese, akárcsak e motívum - örök.
