Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-21 / 222. szám

2016. SZEPTEMBER 21., SZERDA Háttér 3 KELET Különórák: csak mértékletesen! Nem lehet mindenkiből művész, élsportoló; fontosabb, hogy a gyerek élvezze, amit csinál fotó: pusztai Sándor A gyerekek több mint fele különórákra jár az iskola mellett. NYiREGYHÄZA. Nyelv, zene, sport: minden szülő a másik­nál kicsit többet, de legalább annyit akar felmutatni a gye­rekénél, rosszabb esetben pedig saját vágyait próbálja beteljesíteni a különórák se­gítségével - erre pedig milliár- dokat költenek évente. A Ma­gyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a gyerekek több mint fele jár különórák­ra: egyrészt az iskolában nem megfelelően fejlesztett kész­ségek javításáért, az oktatási rendszer hiányosságainak pótlásáért, másrészt, hogy javuljanak továbbtanulási esélyeik. Tudásalapú társadalom Vaskó Ilona 24 éve pedagó­gus, de szülőként is érintett a témában.- A gyerekeket óvodáskor­ban nem érdemes különórák­kal terhelni, a fejlődésüket ebben az időszakbem a csa­láddal együtt töltött idő, a be­szélgetés, közös kirándulás, a meseolvasás segíti leginkább - osztotta meg tapasztalatait lapunkkal az informatikata­nár. - Ezeknek köszönhetően fejlődik a gyerekek központi figyelme, ami nélkül a tehet­Kiss Dóra viselkedéselemző szerint a különórák esetében is a mérték és az arany középút megtalálása a legfontosabb.- A szülőknek figyelembe kell venniük, hogy a gyere­kük egész nap az iskolában ül, ahol folyamatosan új dolgo­kat tanul, információk töm­kelegé áramlik felé. Éppen ezért nem tanácsos a gyerek ség sem tud kibontakozni - mutatott rá Vaskó Ilona. A ta­nárnő szerint a nyelvtanulás és a sport is nagyon hasznos, de sokkal szerencsésebb, ha a gyerekek családi körben, szü­leik segítségével foglalkoznak ezekkel; fontos az is, hogy teljesítménykényszer nélkül, élvezetből mozogjanak.- Ma már minden szülő tisz­tában van azzal, hogy tudás­alapú társadalomban élünk, ezért mindenki félti a gyere­két a lemaradástól. Ráadásul a tantervek túlzottan általá­minden szabad percét betáb­lázni, és emiatt szerencsés az is, ha van beleszólásuk abba, milyen foglalkozásokra sze­retnének járni. A szülők egy része - nem rosszakaratból - hajlamos arra, hogy a hobbi­választásban rákényszerítse az akaratát a gyermekére. Ez adódhat abból, hogy szeret­nének minél többet adni a nosítanak, nem veszik figye­lembe a tanulók eltérő ké­pességeit, a tanároktól várják el a differenciálást, így nem csoda: egyre több gyerek jár különórákra, hogy behozza a lemaradását - mondta Vaskó Ilona, aki szerint mélyreható változásokra van szükség az oktatásmódszertan terén, ha el akarjuk kerülni az árnyék- iskola-rendszer kialakulását. A sport segít a nevelésben Szentjóbi Szilvia is hason­lóképpen vélekedik. A két­gyereküknek, ám az is lehet, hogy észre sem veszik, de iga­zából a saját vágyaikat szeret­nék megvalósítani: ha anyagi vagy tehetségbeli akadályok miatt nem volt lehetőségük foglalkozásokra járni, kibon­takozni, előfordulhat, hogy a gyereket az adott irányba noszogatva próbálják kárpó­tolni magukat. gyerekes édesanya szerint az iskolásokat annyi szellemi táplálékkal „etetik”, hogy hasznosabb, ha a szabadide­jüket inkább játékkal, pihe­néssel töltik - ráérnek még megismerkedni a stresszel.- A gyerekeim mindent kipróbálhattak, amihez ked­vük volt, de nem láttam sok értelmét az iskolán kívüli tanulásnak. Attila fiam 15 éves; eddig csak tanították az idegen nyelvre, most már tanul - gimnazistaként meg­értette, hogy miért van rá szükség. Ami a különórákat illeti, hetente háromszor jár kosárlabdaedzésre, nyolc­éves Bianka lányom pedig a ritmikus sportgimnasztikát választotta. Teljesítmény­kényszer egyiküknél sincs, a pozitív hatások ugyanakkor vitathatatlanok: a sport segít a nevelésben is, a gyerekek sokkal fegyelmezettebbek, kiegyensúlyozottabbak, ma­gabiztosabbak lettek tőle, a tanulmányi eredményeik pe­dig kiválóak. km-csa, hp Tehetséggondozás vagy túlterhelés? Szeptemberben is strandidő a Tiszán Ebben az évben rekor­dokat döntöget a Tisza vízhőmérséklete Vásá- rosnaménynál. VÁSÁROSNAMÉNY, NYÍREGYHÁ­ZA. Akik figyelemmel kísérik folyóvizeink hőmérsékletét, azoknak bizonyára feltűnt, hogy még szeptember máso­dik felében is 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket mér­tek a Felső-Tiszán. Még 19-én is 23 fokot mértek például Tokajnál, de feljebb is meleg volt. Lucza Zoltánt, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetőjét hívtuk segítségül, akitől megtudtuk, hogy 25 évre visszamenőleg megvizsgálták folyóvizek és a levegő szeptember 15-én mért hőmérsékletét.- Az adatok szerint 1989 és 2016 között ezen a napon soha nem érte el a Tisza vizé­nek hőmérséklete a 20 Celsi- us-fokot. Ezzel szemben az idén szeptember 15-én reggel 7 órakor a vásárosnaményi mérőállomásnál 22,8 fok volt a vízhő - tudtuk meg a víz­ügyi szakembertől. Alacsony a vízállás Lucza Zoltán azt is megvizs­gálta, hogy a levegő hőmér­séklete volt-e ennél mele­gebb. Az adatokból kiderült, hogy a fehérgyarmati mérőál­lomáson például tavaly ezen a napon délután egy órakor Szeptemberi strandolok Tivadarnál fotó: pusztai Sándor 35,7 fokot mértek, míg az idén az is, hogy rendkívül alacsony „csak” 27,1 fokot. Még a 2014- a vízállás a Felső-Tiszán és es csúcshőmérséklet (30,5) is mellékfolyóin ezekben a he- magasabb volt. Fontos adat tekben. km-gyl Megkérdeztük: Ön szerint jót tesznek a különórák a gyerekeknek? KÓCS LILLA: A tanórák KOVÁCS LÁSZLÓ: Az FÖLDEÁK ANNAMÁRIA: mellett matekra és unokáim tele vannak A kislányom minden­angolra járok. ambíciókkal. nap fáradtan jön haza. HORVÁTH NIKOLETTA: RÁDI CSABA: Apályán SZÉKELY BALÁZS: Jót tesz a gyerekeknek, vezetem le a felesleges Itthon nagyon leter- ha sportolnak. energiámat. heltek a diákok.- Az iskolában nem mindig készítenek fel minket kellő­képpen. A különóra a bizto­síték arra, hogy az érettségin és az egyetemi vizsgákon jól teljesítsünk. Én a tanórák mellett matekra és angolra járok - árulta el Kócs Lilla. A demecseri Kovács László uno­káiról mesélt. - Nagyon sok az iskolán kívüli elfoglaltságuk: zenét tanulnak, sportolnak, néptáncolnak. Tele vannak energiával és ambíciókkal, néha már mi nyaggatjuk őket, hogy pihenjenek egy kicsit. Földeák Annamária szerint a gyerekek így is túl sok időt töltenek az iskolában. - A kis­lányom mindennap fáradtan jön haza. Az a néhány szabad délutáni és esti óra legyen a kikapcsolódásé - tette hozzá az anyuka. - Jót tesz a gye­reknek, ha az iskolain kívül egy másik közösség tagja is, ha sportol vagy zenél - gon­dolkodott hangosan Horváth Nikoletta. Rádi Csaba tíz éve kézilabdázik. - Levezethetem a pályán a felesleges energiá­mat, a meccsek alatt új isme­rősöket szerezhetek és sokat utazhatok. Szerintem ez min­denkinek jót tenne. Székely Balázs és családja Dublinban él. - Itthon nagyon leterheltek a diákok, szinte nincs gyer­mekkoruk a tanulás mellett. Ezért nem szabad erőltetni a különórákat, csak akkor, ha kedvük van hozzá. km-csa Nézőpont Nyéki Zsolt Engedd játszani, tanítsd küzdeni! Teher alatt nő a pálma - de vajon a gyerek is? Ez tipikusan az a kérdés, amelyben soha nem volt, s nem is lesz össznépi egyetértés. Mindenki másra esküszik: a „hagyni kell a gye­reket” szabadságpártiak legalább annyian vannak, mint a „tanuljon, tudjon többet, mint a társai” poroszos fegyelem hívei. Az igazság pedig az, hogy nincs egyetlen igazság. Egyedüli üdvözítő módszer, neveléstan sem létezik. Bőven van muníciója annak, aki a lexikális tudás halmozá­sával szemben a képességek laza fejlesztésére esküszik, de a kemény munka csíráit korán elültetők is hosszasan sorol­hatják az eredményeket. Máris elmerülhetünk a végtelen és parttalan vitában, de inkább hallgassunk egy kis zenét. Itt van például egy idézet a legendás LGT-től e témában: „Amíg te játszottál a téren, én billentyűket gyúrtam egy zongorán...” Egy sokat dú­dolt sláger komoly üzenete vájtfülűeknek majd’ negyven év távlatából - mert melyik gyerek megy szívesebben zongoratanárhoz vagy szolfézsra, mint a játszótérre a barátokkal? Nem kérdés, ahogy az sem, kiből lesz jó zenész, sikeres ember, mire felnő. Mindig ez jut eszembe, ha zeneiskolába igyekvő törékeny kislányt látok hatalmas gordonkátokkal a hátán, és szurkolok, hogy egyszer az ő tiszteletére teljen meg zsúfolásig a leghíresebb koncertte­rem. Csodák a sportban sincsenek, csak csodálatos telje­sítmények, amelyek soha nem születnek önfelmentő lus­taságból, ráérős alibizésből. Mennyi csillogó szemű kisfiú és kislány néz fel a magyar világ- és olimpiai bajnokokra, s határozza el, hogy a nyomdokaikba lépnek... Nem a csodát várják: 8-10 évesen már reggel öt órakor kelnek, edzéseken gyötrik magukat, onnan esnek be az iskolába, és délután újra futópálya, medence, edzőterem. Nem napok, hetek, de hónapok és évek telnek ezzel az önsanyargató élettel, ám ez a íemondás, kitartás, áldozat kell ahhoz, hogy az ő tiszteletükre csendüljön fel egyszer a Himnusz. Nincs recept, hogy egy gyerekre mekkora teher rakható, mert két egyforma ember sincs, hisz eltérő képességek­kel, készségekkel, akaraterővel születünk - de nem árt emlékeztetni: ezek mindegyike fejleszthető és erősíthető. S nem feltétlenül a hírnévért. Vajon melyik gyerek lesz há- lásabb: akit „hagytak élni” és 23-24 évesen még keresi az utat, vagy akit a szülei két nyelvből is középfokú vizsgáig „toltak”, mire leérettségizett, és már az egyetemi évei alatt céget alapított? A szülő, a tanár és az egész társadalom fe­lelőssége olyan értékrendet kialakítani, amelyben a jobbra vágyó akarás az elfogadott. A vágyak és életcélok persze lehetnek eltérőek, de ha valaki arra panaszkodik, hogy nincs pénze, s nem kap munkát, de közben nem hajlandó elvégezni egy általános iskolát, megtanulni egy szakmát, akkor ott véget ér a társadalom felelőssége is. Az élet egy­szerű igazságai évezredek óta változatlanok, mondhatni úgy is: a fajfenntartás genetikailag kódolt törvénye, hogy az utódokat meg kell tanítani mindenre, amire építkez­het akkor, amikor a tanító már nem lesz mellette. Mert „egyszer felgördül a függöny” mindenkinek, s akkor ki-ki érdemei szerint kapja a tapsot, s pontosan akkora sikert él­vezhet, amekkoráért megdolgozott. Engedjük hát játszani a gyereket, de küzdeni is tanítsuk meg! Két egyforma ember sincs, hisz eltérő ké­pességekkel, készsé­gekkel akaraterővel születünk - de mind­egyik fejleszthető. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet kvíz A „Nyír” előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az ese­ményről a rendkívüli közgyűlés az említett napon felvett jegyzőkönyve ad számot. a) Nyírtass b) Nyírbéltek c) Nyírgyulaj d) Nyírtelek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Anikó szívesebben szerzi be a főzéshez szükséges zöldsége­ket a piacon, közvetlenül a termesztőktől. A tölgylevelű salá­tát legutóbb az egyik kedvenc eladója, Éva kínálta számára. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents