Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-17 / 219. szám

2016. SZEPTEMBERIT.,SZOMBAT KEHI Háttér 3 HMM Húsba vágó pont Tiszadobon A tiszadobi Tóth Miklós és Tóth Olga saját maguk vágják le a baromfit, lányuk, Melinda azonban már nem boldo­gulna vele FOTÓ: JANICS ATTILA A tizenkétmillió forint­ból megépített vágó­ponton négyen dolgoz­nak majd főállásban. TISZADOB. Négy esztendeje működik egy úgynevezett mintafarm Tiszadobon, ahol a közmunkaprogram kereté­ben a zöldségtermesztés mel­lett jó ideje már állattenyész­téssel is foglalkozik a helyi önkormányzat. Újabb funkció A mintafarm pénteken egy újabb funkcióval bővült: dr. Vinnai Győző fideszes or­szággyűlési képviselő és dr. Hosszú József járási hivatal- vezető jelenlétében egy vágó­pontot adtak át, mely hama­rosan lehetőséget kínál arra, hogy a helyi és a környékbeli lakosok az odahaza felnevelt baromfit bevigyék, majd a 12 millió forintból megépített vágóponton főállásban dolgo­zó négy alkalmazott valame­lyike kétszázötven forintért levágja a szárnyast.- Ez nem egy közpénzen működő hobbifarm, hanem egy olyan önkormányzati kézen lévő gazdaság, amely bevételt hoz a nagyközség konyhájára - fogalmazott Bán Az átadási ünnepség után fel­kerestük a mintafarmtól csak néhány háznyira élő Tóth csa­ládot, akiknek portája a tyú­kok kotkodácsolásától volt hangos. A ház ura, Miki bácsi lapunknak azt mondta: neki és feleségének a tyúk levá­gásának minden csínja-bínja György, Tiszadob polgármes­tere, aki állítását számokkal is alátámasztotta: a farm tavaly 8,1 millió forintos hasznot generált, az idén augusztusig pedig 5,2 millió forint nyere­séget realizáltak, amit vissza is forgattak a vágópont meg­építésébe.- Négy főt fogunk itt foglal­koztatni, de nem a közmunka a vérében van, de lányuk, a 33 éves Melinda már erősen ódzkodik attól, hogy elvágja a baromfi nyakát.- Szétbontani szét tudom a csirkét, azonban a nyakat elmetszeni nem tudom, pon­tosabban nem merem. Sze­rintem az én korosztályom keretében, hanem főállásban - tette hozzá Bán György, aki lapunk kérdésére elmondta: a vágópont létrehozására la­kossági igény mutatkozott, sőt a környékbeli települések is érdeklődnek, a településve­zető példaként Polgárt emlí­tette.- Büszkék lehetünk arra, hogy nálunk az országos átlag nagy része már így van ez­zel, éppen ezért nem tartom haszontalannak a vágópont létrehozását - fogalmazott Tóth Melinda, akinek család­ja a tyúkokon kívül kacsát, gyöngytyúkot, sőt két kecs­két is tart a takaros kis tisza­dobi portájukon. alatt van a munkanélküliség: az 1800 munkaképes tisza­dobi közül csak 4,2 százalék nem dolgozik - emelte ki a nagyközség első embere. Szorgos kezek Dr. Hosszú József, a Tiszavas- vári Járási Hivatal vezetője beszédében kiemelte: a min­tafarmon csupa-csupa szor­gos kézzel találkozott.- Öröm látni, hogy a közfog­lalkoztatás keretében müyen értékteremtő munka folyik Tiszadobon - mondta a hiva­talvezető. Dr. Vinnai Győző a helyi gazdaságfejlesztés fontossá­gáról beszélt.- Kis lépések ezek, de nagy dolgok eléréséhez vezetnek - utalt a mintafarm folyama­tos bővülésére és egyre ha­tékonyabb működésére az országgyűlési képviselő, aki úgy véli, aki tud, az dolgoz­zon.- A cél az elsődleges munka­erőpiac, de mivel megyénk­ben nincsen annyi cég, mint mondjuk Győr-Moson-Sop- ronban, így a közmunkap­rogram is remek lehetőséget kínál - fogalmazott vágópont átadásán dr. Vinnai Győző, aki azt is kiemelte, hogy Ti­szadob egy év alatt 212 millió forint állami támogatást ka­pott a közfoglalkoztatás mű­ködtetésére. Az ő generációja már nem A mintafarmon dolgozó Inán- csi Mónika is részt vett a pén­teki átadó ünnepségen. A huszonegy évés tiszado­bi lány szerint biztos sokan igénybe veszik majd a vágó­pontot, mert nem hiszi, hogy az ő generációjából bárki is képes volna elvágni egy csir­kének a nyakát.- Én még a szüleimmel lakom, bár nem tervezem, hogy Tiszadobon élem le az életemet. Anya profi módon vág le és dolgoz fel egy csir­két, így mi nem hiszem, hogy be fogjuk hozni a baromfit erre az egyébként tetszetős vágópontra - mondta el a Ke- let-Magyarország érdeklődé­sére Ináncsi Mónika. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Kis lépések ezek, de nagy dolgok eléréséhez vezetnek. DR. VINNAI GYŐZŐ Nem képes átvágni egy tyúk torkát Muri Enikő segíteni szeretne az ikreknek A fiatal énekesnő azon töpreng, hogyan tudná szebbé, jobbá tenni a nagy traumán átesett testvérpár életét fotó: szabó balázs/life.hu Tíz helyszínen is ellenőriztek SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A Disaster 2016. ADR II. elneve­zésű ellenőrzés-sorozat kere­tében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel kétszáz jár­művet ellenőriztek a napok­ban, összesen tíz helyszínen. Az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság iparbiz­tonsági főfelügyelőségének koordinálása mellett lefolyta­tott akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Élelmiszer­lánc-biztonsági hatóság és a megyei rendőr-főkapitányság is részt vett. Dóka Imre tű. főhadnagy­tól, a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság szóvivőjé­től megtudtuk: a megyében 199 járművet ellenőriztek, ebből 24 tartozott a veszélyes áruszállító járművek közzé, a katasztrófavédelem ellenőrei nem tártak fel szabálytalan­ságot. KM Az énekesnő anyagilag és lelkileg is kész támo­gatni az orosi gyilkos­ság két kis szemtanúját. nyíregyháza. Muri Enikő nem hitt a fülének, amikor hírt ka­pott a közelmúltban történt orosi gyilkosságról, az pedig különösen megrázta, hogy a gyerekek kénytelenek voltak végignézni, mit tesz a gyil­kos a szüleikkel. - Szörnyű trauma lehetett, megszakad A tragédia hallatán azon­nal előtört Enikőből a tenni akarás. MURI ANDRÁS értük a szívem - nyilátkozta a jelenleg Budapesten élő, nyír­egyházi énekesnő, musical­színésznő, aki elhatározta: ha a család jó néven veszi, akár anyagilag, akár lelkileg is tá­masza lesz az ikerpárnak. Nem hitt a fülének- Amikor az ember döbbe­netes tragédiákról, brutális emberölésekről hall a hír­adókban, el sem hiszi, hogy egy napon a szülővárosában is történhet ilyesmi, ahol a barátai és a családtagjai élnek- mesélte lapunknak Muri András, Enikő édesapja, aki­től megtudtuk: közel húsz esztendeig lánya is Nyíregy­házán élt, itt nőtt fel, itt vé­gezte tanulmányait, szóval ezer szállal kötődik a megye- székhelyhez. A tragédia hallatán azon­nal előtört Enikőből a ten­ni akarás, a segítő szándék. Borzasztóan kegyetlennek és igazságtalannak érezte, ami a családdal történt.- A lányom a világért sem akar tolakodni, mindössze szeretné támogatni a gyere­keket. Igyekszünk felvenni a kapcsolatot az ikrek nagy­mamájával, hogy megtudjuk, mire van szükségük.- Talán egy bajokat feledtető beszélgetésre, közös állatparki sétára, éneklésre, játékokra... Majd ők megmondják - tette hozzá Muri András. km-pi Nézőpont Dankó Mihály Bolti vagy háztáji? A családtagjaim, a barátaim, az ismerőseim mind tudják, hogy nekem a csirkecomb a mindenem. Rántva, pörkölt­nek, tejfelesen, húsleves­ben - szóval mindegy, csak legyen, akár a hét minden napján. Egy kicsit meg is rettentem, amikor lüre ment, hogy arzén lehet a csirkehúsban, emiatt pedig rákkeltő. Ugyanis a nagyüze­mi csibéket olyan hozam- fokozókkal etetik, amelyek arzént tartalmaznak, s ez benne marad az állat húsá­ban. Bár állatorvos barátom megnyugtatott, azért, ha tehetem, „házit” fogyasztok, mert a baromfihús előnyeit szinte lehetetlen felsorolni. Számos alapvető tápanyag és vitamin forrása, melyek erősítik szervezetünket és az immunrendszerünket. Persze hosszú az út, amíg a jérce az asztalra kerül. Manapság egy­re jobban kimegy a divatból az udvaron kapirgáló tyúk. Rászoktattak bennünket a készre, az egyszerűre, a „kényelmes” életre. Ma már vidéken is könnyebb levenni a polcról a kész árut, mint naponta törődni a jószágok­kal. Még talán az idősebbek a friss tojás, a tyúkhúsleves miatt vállalják a munkát, de a fiatal, még ha meg is tehetné, nem nevel állatokat, mond­ván: macerás az etetés, s még nagyobb gond a feldolgozás. Emlékszem, a házasságom első éveiben a nagyszülők olykor megleptek minket egy-egy élő kakassal, libával, kacsával. Mindig problémát jelentett azok levágása. A végső meghátrálást az adta, amikor a szárnyas félig lenye­sett fejjel is elfutott. Talán, ha akkoriban lett volna mife­lénk is „vágópont”... Bízom benne, hogy a tiszadobi példa elterjed, s a baromfi­tartás, ületve a házi csirke fogyasztása újra visszanyeri régi tradícióját! mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz XVIII. század elején is a templom volt a legbiztonságosabb épület a faluban. Ezért a lakosság - az általános szokásnak megfelelően - oda hordta, ott őrizte értékeit, a) Újfehértón b) Kocsordon c) Tyúkodon d) Sonkádon A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Az éjszakai repülés is fontos tananyag Nem hobbiból vannak a levegőben este is a hallgatók, kadétok. NYÍREGYHÁZA. „Kit kell feljelen­teni, hogy a hobbirepülősök eltűnjenek végre?” - érkezett szerkesztőségünkhöz ingerült olvasói üzenet, azt kifogásol­va, hogy Nyíregyháza légteré­ben repülőgépeket lehet látni, hallani az esti órákban.- Nem hobbirepülők emel­kednek a levegőbe, hanem a Nyíregyházi Egyetem repü­lőmérnöki hallgatói és a Kö­zép-Európai Repülő Akadé­mia kadétjai, akik az éjszakai repülést gyakorolják - szögezi le az elején Horváth Péter, a gyakorlati képzést végző Tré­ner Kft. ügyvezető igazgatója. A megyeszékhelyen 1968-ban kezdődött el a felsőfokú ok­tatási rendszerbe Ulesztett pilótaképzés, ez a mai napig egyedülálló profilja a város­nak és a Nyíregyházi Egye­temnek. Nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is rangot, elismerést jelent a vá­ros és az egyeteme számára.- A képzés egésze, így az éj­szakai repülés is rendelkezik minden engedéllyel, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légyügyi Hivatalának felügyeletével lát­juk el a feladatunkat - utal a jogszabályi keretekre Horváth Péter. Hozzáteszi: 1992-től fo­lyamatosan áttértek a kisebb teljesítményű, így jóval csön­desebb típusokra. A gépek este tíz óráig befejezik a repülést, a hallgatóknak 4 órát kell teljesí­teniük az esti órákban, addig is kérik a lakosság türelmét és megértését. km-nyzs Felszálláshoz készülve - az éjszakai repülés a képzés fontos része FOTÓ: KM-ARCHÍV/PUSZTAI SÁNDOR ■ Aratják a napraforgót Kombájnnal vágták a napraforgót Kállósemjén határában pénteken. fotó: pusztai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents