Kelet Magyarország, 2016. szeptember (73. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-10 / 213. szám

2016. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT KELET Fókuszban 9/1111 Örökre emlékezetes kép: az eltérített repülő becsapódott a Világkereske­delmi Központba fotó: afp 9/11 - tizenöt éve történt a terrortámadás 9/11. Tizenöt éve, szeptember ll-én terrortámadás érte az Amerikai Egyesült Államo­kat. A magyar Wikipédia így örökíti meg az akkori történé­seket: A 2001. szeptember ll-ei terrortámadások (gyakori rövidítése: 9/11) az al-Káida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozata volt az Egyesült Államok el­len. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre, hogy az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezessék a gépeket. A New York-i Világkereske­delmi Központ ikertornyaiba egy-egy repülőgép csapódott be, az épületek kigyulladtak, és két órán belül mindkettő összeomlott. Ezt követően több épület is ) az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt vagy megrongáló­dott a környéken. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az uta­sok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmen­teni a lezuhanástól. Ez a gép | Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania ál- j lamban, Shanksville mellett [ csapódott a földbe. A repü- j lőgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. Politikai elemzőket, vala­mint az események idején és azóta is az Egyesült Államok­ban élőket kérdeztünk: mi változott azóta a világban? ém „Éreztem, hogy nagyon megváltozik az életünk” 9/11. „Éppen dolgozni men­tem, a kocsiban szólt a rádió, amikor megszakították az adást, és a riporter bemond­ta, repülő csapódott a World Trade Centerbe - emlékszik vissza a 15 évvel ezelőtt tör­téntekre Poduszló László. A férfi Miskolcon született, a Földesben érettségizett, majd állatorvos lett. Az egyetem után ment ki Amerikába, ma Floridában, egy Palm Beach környéki kisvárosban él, egy állatklinika tulajdonosa. Oda tartott annak idején is. - Azt hittem, egy sportrepülőről van szó, mondtam is, hogy össze-vissza röpködnek, cso­da, hogy nem volt eddig ilyes­mi. Csak amikor összedőlt mindkét torony, döbbentem rá, hogy nagy a baj. Akkor már éreztem, hogy nagyon megváltozik az életünk. így is történt. Korábban még a nemzetközi repülőtereken szinte a repülőig el lehetett sétálni, a belföldi járatokon a személyazonosságot sem kel­lett igazolni, akár az újságon keresztül, hirdetés útján is le­hetettjegyet vásárolni.- Aztán egyik hétről a má­sikra megerősítették a bizton­sági szolgálatot: fémdetektor­ral átvizsgálnak, le kell venni a cipőt, kiborítják a táskát, a csomagok nem maradhatnak őrizetlenül, és ez így van a | mai napig - meséli. László j mondja, az ellenőrzések nem | csak a repülőterekre, de min- J denféle rendezvényre, intéz- j ményre vonatkoznak. „Megszoktuk, elfogadtuk”- Megszoktuk, elfogadtuk, hogy ez van, hiszen úgy gon­doljuk, ezzel csökkenthető a terrortámadások veszélye- mondja, de megjegyzi, azért némelyik biztonsági intézkedés már-már para­noiának tűnik. - A kisváro­sunk könyvtárának falán egy fémkazetta volt, oda lehetett munkaidőn túl behelyezni a visszavitt könyveket. A ter­rortámadás után lelakatol­ták, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos.- Nem értettük, és azt sem, hogy miért csak fémdetekto­ron keresztül lehet bejutni a városházára. Igaz, később ki­derült, tőlünk alig öt kilomé­terre laktak és készültek az ikertoronyba csapódó öngyil­kos merénylők. ÉM „A biztonság fontosabb a szabadságjogoknál” Mint egy rossz álom: romeltakarítók a 2001. szeptember ll-ei támadás után fotó: afp, marcos townsend Markáns változásokat indított el a 15 évvel ezelőtti terrortámadás. 9/11. Mi az, ami 9/11 miatt vál­tozott meg a világban? Mi az, ami nem változott meg miat­ta, bár sokan gondolták azt, hogy megváltozik? Ezeket kérdeztük elemzőktől. Felké­résünkre Fekete Sándor poli­tológus (Miskolci Egyetem) is válaszolt. Az Egyesült Államok vezet- Minél inkább távolodunk szeptember u-étől, annál világosabban látszik, hogy markáns változások mentek végbe a nemzetközi rend­szerben, olyanok, amelyek hosszú távon is meghatáro­zónak tűnnek. Ezek a válto­zások azonban nem érintik - sőt megerősítik - az Egyesült Államok hegemón szerepét, pusztán a szövetségesi erő­viszonyokat, a nemzetközi rendszerben elfoglalt pozí­ciókat rajzolták át. Megálla­pítható emellett az is, hogy a „rend vs. szabadság” pá­rosból az előbbi látszik erő­södni, miután a biztonság szempontjai jelenleg sokkal fontosabbnak tűnnek, mint a szabadságjogok. Minden­nek komoly politikai követ­kezményei is lehetnek. S bár mindenki hangsúlyozza, hogy nem civilizációk, illetve vallások állnak szemben egy­mással, az események egyre határozottabban támasztják alá a civilizáció mint kategó­ria megkerülhetetlenségét a hidegháború utáni nemzet­közi rendszer folyamatainak elemzésében. Terrorizmus, nemzetek felett- 9/H mint a multinacionális (transznacionális) hálózati terrorizmus megjelenése to­vábbi bizonyítéka volt annak, hogy a nemzetközi rendszer dinamikája nem korlátozha­tó az államok közötti szem­benállásra. Bebizonyosodott hogy legalább annyira fontos az állam és a nem állami sze­replők közötti polarizáció, a biztonságpolitikában az álla­mok és a katonai tényező mel­lett a nem állami szereplők és a nem hagyományos (katonai) fenyegetések megjelenése. Határok, átértékelt szereppel- Jól felismerhetővé vált az a folyamat, hogy a globalizá­lódás és a transznacionalizá­lódás következtében a hatá­rok sokat veszítettek abból a szerepükből, hogy politikai közösségeket válasszanak el egymástól, és ennek követ­keztében a határokon át a nem állami szereplők növekvő súly- lyal közvetlen hálózatokba szerveződhetnek. Az államok tehát hagyományos „kapuőr” szerepükből mind többet ve­szítettek, és így bebizonyoso­dott, hogy mind kevésbé ké­pesek ellenőrizni a társadalmi és gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló kapcsola­tokat, kezdve a multinacio­nális vállalatok tevékenysé­gétől a maffiabűnözésen át a tenorizmus több országban egyidejűleg fennálló hálózati tevékenységéig. Mindez azt is mutatja, hogy a „nemzetközi” nem korlátozható az államok kapcsolatára, azaz az államkö­zi kapcsolatokra, a „nemzet­közi” a társadalmi viszonyok rendszere is, azaz a gazdasági és társadalmi szereplők közöt­ti úgynevezett társadalomközi (transznacionális) kapcsolato­kat is magában foglalja. ÉM Mindennapjaink része a terrorizmus- A jóslatokkal ellentétben nem alakult ki 9/11 után sem az a globális összefogás, amely lehetővé tenné a ter­rorizmus elleni egységes, át­fogó fellépést. Még mindig az egymástól való félelem dominál, és releváns infor­mációk meg- vagy visszatar­tása - a megosztásuk helyett. A terrorizmusellenes erők szétforgácsoltak, továbbra is elsősorban nemzetállami keretben - ezzel együtt csök­kent hatékonysággal - mű­ködnek. A terrorizmus pedig egyre inkább a mindennap­jaink részévé válik, és már meg sem lepődünk, ha egy koncert előtt átvizsgálják a ruházatunkat. Vajon sejtet­tük ezt tizenöt évvel ezelőtt? - foglalta össze Fekete Sán­dor. Az államok kapuőr sze­repükből mind többet veszítettek. FEKETE SÁNDOR A3 „A nyugat-európai kormányok nem tanultak szeptember 11-ébóT Az Egyesült Államok a támadás óta jobban figyel a biztonságra. 9/11. Deák Dániel, a Nézőpont Intézetelemzője azt mondja: 2001. szeptember 11. hatására a világpolitika teljesen átren­deződött, ráadásul innentől kezdve a terrorizmus és a biztonságpolitikai kérdések soha nem látott mértékben előtérbe kerültek Ameriká­ban és a világban máshol is.- Az amerikai állampolgárok élete azonnal megváltozott, a terrorfenyegetettség növe­kedésével és a hatóságok erő­teljesebb ellenőrzéseivel tu­datosult mindenkiben, hogy igen komoly fenyegetettség­nek van kitéve a nyugati civi­lizáció. Szigorúbban- Az Egyesült Államok tanult szeptember ll-éből, és sokkal nagyobb figyelmet szentelt az ország biztonságának növelé­sére: megszigorodtak a repü­Gyász FOTÓ: AFP, STAN HONDA lésbiztonsági intézkedések, de azonnal előtérbe került a bevándorlás korlátozása és a határvédelem erősítése is. így például az Egyesült Államok és Mexikó több mint 3000 kilométer hosszú határán látványosan felgyorsították az 1994-ben, még Bili Clinton elnöksége idején megkezdett határfal építését, és sokkal szigorúbb határellenőrzést vezettek be az ország határain és repülőterein. Sokan azt gondolták, hogy Európában is megváltozik a helyzet, és az Európai Unió is megerősíti a határvédelmét, illetve felkészítik a titkosszol­gálati szerveket egy esetleges európai terrortámadás meg­fékezése érdekében. Ugyan­akkor az elmúlt évek ese­ményei azt mutatják, hogy a nyugat-európai kormányok nem tanultak szeptember ll- éből. Bevándorlási válság és hatásai A bevándorlási válság rávilá­gított, hogy a titkosszolgála­tok és az uniós vezetők egy­általán nem gondolták azt, hogy a többmilliós beván­dorlóhullámmal terroristák is érkezhetnek Európába. Azokat pedig, akik felhívták a figyelmet erre a veszély­re, megbélyegezték és igye­keztek politikai karanténba zárni. Ugyanakkor az elmúlt hónapok tragikus esemé­nyei - amelyek közül sokat a bevándorlók közé vegyült terroristák követtek el - után már nem tagadhatják a való­ságot. Csak idő kérdése- A francia, a német és a ko- ráb-bi brüsszeli terrortáma­dások után pedig csak idő kérdése, hogy mikor jön újabb merénylet Európában, ugyanis a nyugat-európai po­litikai elit még mindig nem hajlandó elég komolyan ven­ni a problémát, továbbra sem képes megfelelően kezelni a biztonság hiányát. Az Egye­sült Államok 2001. szeptem­ber 11-e után azonnal cseleke­dett, az unió viszont továbbra is tétlenkedik, továbbra sem merik kimondani: az illegá­lis bevándorlással egyre több potenciális terrorista érkezik a kontinensre - összegzett Deák Dániel. ÉM Tények 9/U-röI A támadásoknak összesen 2995 ember esett áldozatául (2976 áldozat, 19 géprabló). Az áldozatokból 246 a négy repülőgép egyikén (egyetlen túlélője sem volt az eltérített gépeknek), 2605 New Yorkban a tornyokban vagy a tornyok közvetlen közelében, 125 pedig a Pentagon épületénél vesztette életét. ________ Több mint 90 ország állampolgárait érintették a World Trade Centert érő terror­akciólc ___ ___ _____ Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. Az Egyesült Államok válasza a terro­rizmus elleni háború volt, amelynek első eszköze Afganisztán megszállása volt. így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik al-Káida-tagokat rejtegettek. ______ Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tűzharc során megölték Oszáma bin Ládent, a támadások kitervelőjét. Sokan azt gondolták, Európában is megválto­zik a helyzet. DEÁK DÁNIEL 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents