Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-05 / 183. szám

2016. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK KELET Háttér 3 ■■■■ EU-s forrás: vele vagy nélküle? Bárány László megvizs­gálná, ki és mekkora teljesítménynöveke­dést vállal a közösségi forrásokért cserébe. szabolcs-szatmár-bereg. Bá­rány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója sze­rint a magyar agrárium (azon belül is elsősorban a szántó­földi növénytermesztés) már így is elkényelmesedett, hi­szen ez az ágazat adós azokkal a hozambeli növekedésekkel, amit az állattenyésztés (pél­dául a baromfiszektor) produ­kálni tudott. Ki tudták használni- Az elmúlt húsz évben a csir­ke, pulyka, kacsa genetikai növekedési potenciálját 90-95 százalékban ki tudtuk hasz­nálni. Míg 20 évvel ezelőtt két kiló takarmányból állítottunk elő egy kiló élőcsirkét, és arra már büszkék lehettünk, ma aki 1 kiló 70 deka felett csinál­ja, az már nem versenyképes - mondta a piacvezető baromfi- ipari cég tulajdonosa. Hozzátette: a hazai ba­romfiágazatban ahhoz, hogy elérhesse az EU TOP 10 tag­államának a fejlettségi szint­jét, mintegy 250-260 milliárd forintot kellene invesztálni. Ezzel szemben az összes élel­miszeripari fejlesztésre jutó Uniós forrá­sok nélkül lassulna az ország fel­zárkózása. BÁRÁNY LÁSZLÓ Vasárnapig jelentkezhetnek nyíregyháza. A Nyíregyházi Egyetemen és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán is vasárnap a végső határidő a pótfelvételi benyújtására. A pótfelvételire csak elektroni­kusan, a felvi.hu-n jelentkez­hetnek azok, akik korábban még nem tették, vagy az álta­lános eljárásban nem jutottak be egyetlen szakra sem. Kizá­rólag önköltséges képzésre és csak egy helyre lehet jelent­kezni. Előbbi felsőoktatási intézményben az alapképzési szakokon a gyakorlati és az al­kalmassági vizsgát, osztatlan tanárképzési szakon a pálya­alkalmassági vizsgát, illetve mesterképzési szakon a szó­beli elbeszélgetést augusz­tus 19-én, pénteken 9 órától tartják, utóbbi esetében a mesterszakra jelentkezők fel­vételi vizsgája, elbeszélgetése augusztus 23-án lesz. km Bárány László szerint a baromfiszektornak (ellenben a szántóföldi növénytermesztéssel) sikerült hozamnöve­kedést produkálnia ^ illusztráció: km-archív 200 milliárd forintból főként azok a kis cégek tudnak majd fejleszteni, akik egyébként a nagy európai versenypiacra a termékeikkel közvetlenül nem képesek kikerülni. Arra a felvetésre, hogy mi lenne a magyar gazdasággal az uniós pénzek nélkül, Bá­rány László azt mondta, hogy tovább fokozódna a lemara­dásunk az európai és a világe­littől, vagy lassulna a felzár­kózásunk.- Abban viszont, hogy ezek a pénzek sok esetben elké- nyelmesítik a magyar vállal­kozókat, Varga Mihálynak teljesen igaza van. Én egyéb­ként az uniós támogatások kapcsán előzetesen is meg­vizsgálnám, hogy ki és mek­kora teljesítménynövekedést vállal a közösségi forrásokért cserébe, és azokat az ágaza­tokat preferálnám, amelyek a megtérülés szempontjából legkomolyabb vállalásokat teszik - fogalmazott az ismert vállalkozó. Varga Attila, a beregsurányi telephellyel rendelkező Fruit- bonbon Kft. ügyvezetője sze­rint nehéz a kérdésben egyér­telmű állást foglalni, hiszen ő is éppen egy támogatás elbí­rálására vár, mely révén egy 2500 m2-es édesség-előállító üzemet építhet fel, ami új munkahelyeket teremt a ke­leti határszélen. Ugyan már a tervezésnél is számoltak a támogatásból származó beru­házási segítséggel, de úgy épí­tették fel üzleti modelljüket, Pásztor András szerint nem lenne jó vége annak, ha egyik napról a másikra elzáródná­nak az európai uniós pénz­is életképesek legyenek. Sze­rinte az üzleti-gazdasági mo­dell életképessége lehet a kul­csa annak, hogy működhet e a magyar gazdaság EU-s támo­gatások nélkül is.- Egy biztos, hirtelen nehéz lenne búcsút inteni az uniós pályázati lehetőségeknek, fő­leg ha figyelembe vesszük a tőkeerős külföldi cégek piaci potenciálját - vélekedik a cég­vezető. Sok vállalkozó panaszkodik arra, hogy az uniós pénzeket csapok. A Timári Vetőmag Kft. ügyvezető igazgatójának véleménye szerint az uniós támogatások hirtelen befa­zik” Brüsszelben. Ezt erősítik meg Kovács Károly György szavai, aki elmondta: cégük, az almafeldolgozásban érdekelt ESZAT Kft., nem tud kapaci­tásbővítésre pályázni, ugyan­is a Vidékfejlesztési Operatív Program tervezetében csak mikro- és kisvállalkozások ré­szére találhatóak pályázatok. Mindez annak ellenére történt így, hogy a kormány azt han­goztatta, az élelmiszeripari feldolgozás erősítése elenged­hetetlen a versenyképesség növelése szempontjából. gyasztása két súlyos követ­kezménnyel járna. Egyik percről a másikra nem- Jelenleg a gazdák éves árbe­vételének körülbelül a 20 szá­zalékát adják az EU-s pénzek, amit nem lehet egyik percről a másikra pótolni. Hiányuk pedig oda vezetne, hogy csak azok a gazdálkodók maradná­nak életben, akik egyébként is egy stabil céget visznek. A má­sik probléma az lenne, hogy a bevételkiesést áremeléssel kompenzálnák, ami a fogyasz­tónak nem jó - vélekedett Pásztor András, aki hozzátet­te: rengeteg külföldi áru lep­né el hirtelen a magyar piacot olyan országokból, ahol meg­maradtak az EU-s források. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyi@kelet.hu Nem tudna munkahelyeket teremteni Bébibumm az állatparkban! A borjak az Afrika kifutóban étik mindennapjaikat FOTÓ: ÁLLATPARK Fekete lóantilop és nyársas antilop szüle­tett a megyeszékhe­lyen. NYÍREGYHÁZA. - A hét éve a megyeszékhelyen élő nyársas antilop tenyészpár rendkí­vül termékeny, 2013-ban már született egy utódjuk, az idén pedig nyolc és fél hónapnyi vemhesség után ismét egész­séges kicsi látott napvilágot. Az országban csak Nyíregy­házán négy egyed is látható a ritka fajból. RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSA Ezzel az országban csak Nyír­egyházán látható ritka fajból már négy egyed is megtekint­hető az állatpark Tarzan ösvé­nyén. A fekete lóantiloputód 260 napnyi vemhesség után született, fajnevével ellentét­ben egyelőre világosbarna a szőre, s csak négy-öt hónap elteltével kezd sötétbarna bundát növesztem - tudatta Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője csütörtökön. A különböző fajú antilop­borjak eleinte anyjuk mellett cseperedtek, majd elfoglalták végleges helyüket az Afrika kifutóban, ahol a fekete kon­tinensre jellemző növény­evők úgy élnek együtt, mint a természetben. mti Nézőpont Bednárik Mónika Milliárdos kérdések Magyarországon a fű se nőne, ha nem lennének uniós támogatások - jelen­tette ki nemrég egy tanult ismerősöm, ez pedig el­lentmondani látszik Varga Mihály pénzügyminiszter azon kijelentésének, hogy a magyar gazdaság uniós pénzek nélkül is működne, a források elkényelmesítették a hazai vállalkozásokat. Ha az átlagember szemével nézzük a fejlesztési ezermilli- árdokat, akkor joggal mond­hatjuk azt, az utóbbi években nem hallottunk (vagy nagyon keveset) olyan útátadásról, épületavatásról, gazdasági fejlesztésről, ahol nem az EU-s támogatás fedezte a beruházás szinte teljes költségét, míg a hazai forrás 5-15 százalék körül mozgott. Vitatkozott azon mindenki, jó célokra költjük-e a milli- árdokat, ugyanis egy időben sok volt a szökőkút és a csil- li-villi, térkövezett park, de ha nincs uniós dotáció, sáros településrészek, lepukkant városközpontok hirdetnék a „nincset”. A vállalkozásfejlesztésekre, munkahelybővítésre, kapa­citásnövelésre, egészségügyi és oktatási intézmények kor­szerűsítésére fordított egyet­len forintról sem gondolta azt senki, hogy haszontalan helyre kerülnek. Persze az már más kérdés, hogy célba ért-e minden fillér. Vagy a mély nadrágzsebű kapzsik és ügyeskedők, a pályázati adatlapokkal zsonglőrködök úgy tüntettek el milliókat, hogy a nagy parádéval áta­dott épület faláról hetekkel később omladozni kezdett a vakolat... Igaz, el sem készült volna uniós eurók nélkül, ám felvetődik: hogyan működ­ne az ország és a magyar gazdaság, ha ez a forrás nem lenne? Rosszul vagy csak rosszabbul? monika.bednarik(S)kelet.hu Kelet-kvíz A településen 1899-ben épült az első szeszgyár, majd 1928-ban a második, ez utóbbi épülete ma Is ált, de nem termel. a) Demecserben b) Papon c) Jármiban d) Tarpán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. “ Fregoli, itató, úszógumi Az újfehértói Rencsi és kisöccse, Milán édesanyjuk legna­gyobb „örömére” a fregolik és itatók között rögtön kiszúrta a strandfelszereléseket. fotó: sipeki Péter • í* Megkérdeztük: Te mire költenéd az európai uniós pénzeket?- Elsősorban infrastruktú­ra- és vállalkozásfejlesztés­re. Segíteném a fiatal, agilis vállalkozókat az indulásban és a meglévőket a kapaci­tásbővítésben - válaszolta kérdésünkre az ajaki Kovács István. Jármi László a saját kor­osztályát ösztönözné. - Olyan programok megvalósítására fordítanám az uniós támo­gatásokat, melyeket fiatalok készítenek elő és visznek vé­gig. Ilyen lenne például egy ifjúsági fesztivál - magyarázta a nyíregyházi fiú. Tóth Panna szintén ezen a területen „köl­tekezne”. - A pályakezdő fia­talokat támogatnám ötleteik kivitelezésében, emellett új lehetőségeket teremtenék ne­kik ahhoz, hogy itthon tudják megvalósítani önmagukat.- Ha az én kezemben lenne a döntés - gondolkodott han­gosan Sziráky Lilla -, akkor a kórházak és az ellátás fejlesz­tésére, valamint az oktatási intézmények egészségügyi felszereltségének javítására fordítanék nagyobb összeget.- Mindenképpen oktatásfej­lesztésre költeném - szögezte le Vadász Dávid. - Az iskolai épületek helyreállítására és a tanuláshoz szükséges eszkö­zök modernizálására. A me­gyeszékhelyen élő Hanuszik Dezső úgy véli, nem lehet elég pénzt fordítani a közbizton­ság növelésére és az utak álla­potának javítására. KM-CSA I íj KOVÁCS ISTVÁN: Infrastruktúra- és vál­lalkozásfejlesztésre. JÁRMI LÁSZLÓ: Fiata- TÓTH PANNA: A lókat célzó programok pályakezdő fiatalokat megvalósítására. támogatnám. SZIRÁKY LILLA: A kórházak és az ellátás fejlesztésére. VADÁSZ DÁVID: Az iskolai eszközök mo­dernizálására. HANUSZIK DEZSŐ: A közbiztonság és az utak javítására. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents