Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2016. AUGUSZTUS)., HÉTFŐ KELET ■■■■■■■■■ Ki nyeri a dinnyeháborút? Eredetileg 30 mázsát osztottak volna ki, de végül teherautókról dobáltak dinnyét az ország különböző tálairól érkezett termelők a budaörsi Tesco épülete elé fotó: székelyhídi Balázs, mno A multik akcióznak, a termesztők háborog- nak, a vásárlók döntenek. nyíregyháza. Az országos diny- nyetermés mintegy 20-25 százalékát Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye adja. Tavaly 1270 hektáron, az idén körülbelül 1640 hektáron termesztenek dinnyét megyénkben. A helyi éghajlatnak és a helyre vetett termesztéstechnológiának köszönhetően nálunk későn indul a szüret. Miközben az ország déli termőtájain már az idény közepénél tartunk, a megyei termesztésű görögdinnye csak mostanában jelenik meg tömegesen a piacokon, ezért a helyi termelőkön segíthet az árak normalizálódása. Az idei terméskilátások jó közepesnek mondhatók. Az első gyümölcsök kötődésekor előfordult hideg éjszakák megritkították a dinnyét, de a későbbi bőséges csapadéknak köszönhetően a megmaradtak egyenletesen nagyra nőttek, és az ízük is kiváló. A hozamok ugyanakkor nem érik el az országosan elvárható legalább 50 tonna/hektárt. Az exportot tekintve a korábban megszokott lengyel kereslet kissé alábbhagyott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Romániában is feljövőben van a dinnyetermesztés, ami elviheti a vevők egy részét. Nyíregyháza több pontján is megfordultunk a hétvégén. A 41-es főúton 99, a Kert utcán 119, az Északi körúton 125, a Pazonyi úti Teco áruházzal szemben 79 forintért mérték a „mézédes görög” kilóját. „Nálunk természetes a frissesség!” - hirdette gyümölcsrészlegén a Tesco, mindössze 69 forintos kilónkénti áron kínálva a magszegény, hazai származású görög-, és 249-ért a sárgadinnyéket. A szomszédos LIDL-ben a klasszikus zöld héjúnak 149, a bowling- golyó nagyságú csíkos görögöknek 88 forintba került kilója. A törzsvásárlók és a jó forgalom a legjobb ajánlólevél. SZILÁGYI ELIZA- A kilónként 10 forintos többletet még elviselik az árérzékeny vásárlók. Itt, a Tesco-val szemben nem lenne tanácsos „kitartani” az árakat, a vásárlók ugyanakkor nagyobb bizalommal fordulnak a friss termelői gyümölcsökhöz. Főleg a szép, nagy dinynyéket keresik, kérésre szívesen felezzük, negyedeljük a dinnyét. Azoknak, akik visz- szasírják a lékelős korszakot, sokat jelent, hogy szeletelés után megnézhetik, megkóstolhatják a „választottjukat” - mondta el Farkas Kinga. Szilágyi Elizával a Kert utcai standon beszélgettünk. - Reális árakkal dolgozunk és friss, ízletes gyümölcsöket kínálunk. A törzsvásárlóink és a jó forgalom a legjobb ajánlólevél. A szezon előrehaladtával a diny- nyeárak folyamatosan csökkennek, úgy 80 forintnál fog megállni a görög ára. KM-Pl.TG Jobb áruért hajlandóak egy kicsit többet fizetni a vevők. FARKAS KINGA ioaK í. A kereskedelmi láncoknak hasznon nélkül is megéri dinnyét árulni Egyes kereskedelmi láncok, kihasználva az importdinnye miatt kialakult alacsonyabb értékesítési árat, nyomott áron veszik át a hazai termelők áruját. - Teszik ezt annak árán is, hogy a dinnyén esetleg már nincs is hasznuk, de az üzletbe betérő vevő az egyéb vásárlásaival kompenzálja a kiesést. Ezek a kereskedelmi szereplők nem tartják önmagukra nézve kötelezőnek a Kereskedelmi Kódexet, valamint a NAK Üzleti Etikai Kódexét, és irreálisan alacsony értéken próbálják beszerezni az árujukat - mondta el lapunk érdeklődésére Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. - Ez a magatartás a többi piaci szereplőt is a fenti példa követésére kényszeríti, így sokszor az önköltségi ár alatti szinten tesznek vételi ajánlatot a termelőknek. Ezen a hozzáállásukon mindenképp változtatni kell, mivel ez a termelők és kereskedők jövőbeni együttműködését veszélyezteti - tette hozzá. Mindenki hozzátesz egy „morzsányit” Határokon innen és túl élő magyar gyermekek „majszolják jóízűen” a Magyarok Kenyerét. APAGY. Nem szűkölködött nívós programokban és finom harapnivalókban az idei Aranykalász fesztivál Apa- gyon, így nem csoda, hogy mágnesként vonzotta az érdeklődőket a szombati rendezvény, amelynek (egyik) fénypontja tagadhatatlanul a Magyarok Kenyere program és a búzagyűjtési akció volt. Körinek László pécsi jogászprofesszor az ünnepségen hosszasan beszélt arról, hogyan ötlött fel benne és vált valóra a nemzeti összetartozást jelképező esemény- sorozat gondolata. A 2010-es kezdeményezés hamar követőkre és támogatókra talált határon innen és túl.r- A „Magyarok kenyere” jótékonysági program voltaképpen magyar gyermekeket segítő szervezeteket támogat. A Kárpát-medence magyarlakta részeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtünk össze adományozóktól, ennek egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatAz ünnepélyes búzaadomány-átadás pillanata fotó: a szerző juk el a rászorulókhoz - mesélte a jogászprofesszor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatósága búzagyűjtő nyitónapot szervezett az apagyi Aranykalász Fesztiválon. Ünnepélyes keretek között (huszárbevonuló, lőcsös szekér, asszonykórus, versek, egyházi áldás) adták át az első búzaadományt a megyei képviselőknek, így a NAK megyei elnökének, a megyei és a helyi önkormányzat képviselőinek. Az Összeöntés ünnepét az idén augusztus 7-én tartják. KM-PI Megkérdeztük Ön áruházakban vagy termelőtől vásárol dinnyét? TÓTH LÁSZLÓ: Inkább a sör mossa a vesémet, mint a dinnye! BAJCZI TIBOR: A klasszikus zöld héjas a kedvencem. CZIMRE JÓZSEF: Vásároltam itt is, ott is, mindegyik finom volt. JANCSIKNÉ MOSEK MÁRIA: Csak termelőtől vásárolok. BAKTI BOGLÁRKA: Pár forint miatt nem érdemes „megalkudni”. A Ú-I ■hkÍ1 KARDOS JÁNOS: A termelői dinnye megbízhatóbb minőségű.- Az idén nyáron először a múlt szombaton vásároltam dinnyét. Egy közepes méretűt, mégpedig termelőtől, jó áron. Én úgy vagyok vele, hogy inkább a sör mossa a vesémet, mint a dinnye, néhanapján viszont tényleg jólesik ez a gyümölcs - válaszolta Tóth László. Bajczi Tibor a „görögökre szavaz”. - A klasszikus zöld héjas a kedvencem. Nem szoktam kopogtatni, súly-méret alapján döntök. Kár, hogy már nem szabad lékeltetni a dinnyéket, inkább viszek egy félbevágott nagyot, mint egy kisebb egészet. Bakti Boglárkának csak jó, finom dinnyékhez volt szerencséje az idén. - Megbízható kereskedőtől vesszük, így tudjuk, hogy frissen szedett hazait kapunk. Szerintem pár forint különbözet miatt nem érdemes „megalkudni” a kétes minőségűvel a boltokban. Czimre József így válaszolt: - Vásároltam dinnyét piacon és áruházban is. Mindegyik ugyanolyan finom, friss volt, a kofánál viszont jóval többe került. Jancsikné Mosek Mária csak termelőtől vásárol. - Az idei első dinnye még drága és korai volt, a második már ennivalóan finom és megfizethetőbb - mesélte. Kardos János nyomon követi a diny- nyeárakat, úgy véli, termelőtől érdemes vásárolni, esetleg alkudozni, még ha kicsivel magasabb árakat diktál is. km-pi Háttér 3 A digitális két iksz Sokszor ismételgetünk közhelyeket anélkül, hogy valójában végiggondolnánk, van-e egyáltalán igazságtartalom mögötte. Ilyen orbitális közhely, hogy a mai fiataloknak a vérükben van a digitális világ, mindent tudnak hipp-hopp. Vakarjuk meg csak egy kicsit! Ez az állítás kissé sarkítva olyasmi, mintha azt mondanám: mert rengetegen vezetünk autót, a kisujjunkban van az autóipar, avagy mert tudunk vásárolni a neten, máris értünk valamit az internetes kereskedelemhez. A szomorú igazság az, hogy a fiatalok valójában tömegesen csak egyszerű felhasználók. Ma mobiltelefont használni, azon játszani vagy kommunikálni, esetleg vásárolni, bankolni, olvasgatni olyan alapszintű felhasználói ismeret, ami önmagában csak annyi, mint ahogy fel tudjuk otthon kapcsolni a villanyt és nyomkodjuk a tévén a csatornákat. De már az olyan programok normális, középszintű ismerete, amikkel már dolgozni lehet, de minimum bekapcsolódni egy korszerű cég életébe (World, Excel, Powerpoint stb.), na az már nem megy. De még az se nagyon, hogyan lehet a neten okosan információt gyűjteni, eljutni a tudás forrásaihoz. Mert ez már egyfajta képzettség, amiért meg kell küzdeni kicsit, energiát, némi okítást kell belefektetni, nem elég a pokémonokat keresgélni. Ma Magyarországon, ahol 400 milliárd forint éves kárt okoz, hogy 22 ezer betöltetlen informatikusi állás van, dőreség abban bízni, hogy ez megoldódik magától, mert az új nemzedékek eleve programokkal a fejükben születnek. Ráadásul az oktatás is ellene dolgozik az egésznek: az informatika okítása jelentősen visszaszorult az alaptantervben, és az egyetemeken sem jelentkeznek annyian informatikusnak, mint kellene. A cégek már elunták ezt, mert a létüket fenyegeti az állami tehetetlenkedés, a kor fejlődési irányainak fel nem ismerése, és elkezdtek iskolákat alapítani, képzéseket indítani - ki saját magának, ki vállalkozási alapon. Nagyjából az derült ki eddig, hogy kis túlzással bárki kiképezhető valamilyen szinten informatikusnak. Valamilyen szinten, mondom, mert az egyszerű kódolótól az architektekig széles a skála, és ami gyorsan megy, az csak a piramis alja. Viszont lehet rá építeni. Most ne filozofáljunk azon, hogy mennyire jó az, ha az állam rövidlátása és ostobasága, az egyetemeink lemaradása miatt mindenki maga barkácsol informatikai oktatást, kevés pénzből, kínlódva, miközben baromságokra szórjuk el a müliárdokat újabb és újabb hibás, a múlttal foglalkozó történelemkönyveket gyártva. Most ez van, és ahogy elnézem, ez is lesz jó darabig.' De legalább azt el kellene érni állami akarattal, hogy aki betölti a 16. életévét, ne legyen digitális analfabéta. Tudjanak alapvető programokban mozogni, azokkal kommunikálni, a szörnyek lelövöldözése vagy a szelfizés mellett tudást, munkát szerezni a neten. Aki nem jut el ide, felnőttkorára annak csak a hórukkmunka marad - ha marad ilyen egyáltalán. Lemaradunk, mint a pinty, de nem baj, mert angolul sem tudunk, így hát a netes világ elsöprő része is rejtett marad. Aláírhatjuk a két ikszet bátran. A szomorú igazság az, hogy a fiatalok valójában tömegesen csak egyszerű felhasználók. laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz Melyik nemzetiség tagjai nem élnek Fehérgyarmaton? a)horvát b) magyar c) ukrán d) cigány A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Fúvósok a Nyírbátori Zenei Napokon A fúvósok találkozójával indult útjára az 50. Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozat a hétvégén. A remek koncertek, így például a Group’ n' Swing (képünkön) előadása is, megannyi élményt adtak a muzsika kedvelőinek. fotó: vona Éva
