Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

KELET 2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Vigyázzunk a szívünk egészségére! AZ ELŐFIZETŐ KÉRDEZ AZ ORVOS VÁLASZOL Az infarktus szív­izomelhalás, amely egy koszorúér-elzáródás eredménye. NYÍREGYHÁZA. Nem volt ideje unatkozni dr. Balogh Gábor kardiológusnak, amikor a szer­kesztőségünk vendégeként fogadta olvasóink hívásait. A Jósa András Oktatókórház Sür­gősségi Betegellátó Centrum Kardiológiai Szakrendelőjé­nek vezető főorvosa egymás után válaszolt a kérdésekre, és adott tanácsot a szívünk egészségével kapcsolatban. A legnagyobb fájdalom Számos tévhitet is sikerült el­oszlatni a 60 perc leteltével: a szívinfarktus már nemcsak az idősebbeket veszélyezteti, a fiatalabb, 40-es korosztályhoz tartozókat is, s ugyan a nők­nek védelmet jelentenek a vál­tozás koráig a hormonjaik, ám az utóbbi években egyre több hölgy kap színinfarktust.- Mindenképp kérdezze meg a főorvostól: fáj a szív? - kö­tötte a lelkemre egy idősebb olvasónk, így ezzel indítottuk a telefonos rendelést.- Fáj! - érkezett a nagyon határozott válasz. - Amikor el­hal a szívizomzat, az az egyik legnagyobb fájdalom, ahogy a koszorúérgörcs is - mondta dr. Balogh Gábor. Legelőször is tisztáznunk kell, hogy mi a szívinfarktus. A szívinfarktus hátterében rendszerint az érelmeszesedés áll, amely alatt a verőerek fa­lának megbetegedését értjük, mely lassan, évek-évtizedek alatt alakul ki. Az erek falának belső rétegén már kisgyermek- kortól kezdve kimutathatók zsírlerakódások, melyek az idő múlásával növekednek, és úgynevezett plakkok alakul­nak ki, melyek az erek üregét jelentősen beszűkíthetik. A plakkok később megre­pedhetnek, a vérlemezkék összetapadása következtében véralvadék képződik, mely az ér üregének teljes elzáródását okozza. A szív koszorúerei az érelmeszesedés következté­ben gyakran megbetegednek, beszűkülnek, majd elzáród­nak. Ilyenkor a vérellátás az elzáródott érszakaszon meg­szűnik, és szívizomelhalás következik be: ezt nevezzük szívinfarktusnak. Az elhalt szívizom helyét hegszövet foglalja el, mely nem képes a szív pumpaműködésében részt venni. Ha a heg nagysá­ga jelentős, a pumpaműködés olyan mértékben romolhat, hogy pangásos szívelégtelen­ség alakul ki. Pontos diagnózis Melyek a figyelmeztető jelek és mikor gyanakodjunk szív- infarktusra? - érkezett a követ­kező telefonos kérdés.- Akkor, ha nagy a fájdalom intenzitása tartósabb, nem csak pár pillanatig tart. A tí­pusos angina a szegycsonttá­jon, akár a torokba sugárzó­an, vagy a vállöbölbe, illetve a kulcscsont alatti és feletti részen okoz fájdalmat - sorol­ta a kardiológus. - Van, aki a szívtájon érzi, de a hónalj felől vagy a rekeszizom magassá­gába, a mell alatt jelentkező fájdalom formájában is jelent­kezhet. Markoló, percekig tar­tó és vegetatív tünetekkel járó fájdalom, amihez légszomjér­zés, verejtékezés, szédülés, ájulás, megsemmisülésérzés, Amin nem változtatunk... A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmó­dunkon vagyunk a legkevés­bé hajlandóak változtatni.- Nagyon sok olyan beteg van, akiket évek óta arról győzködünk, hogy csökken­teni kellene a testsúlyukat. A gyógyszereket rendesen, pontosan szedik, de sem­mit sem tesznek azért, hogy akár egyetlen dekát is le­fogyjanak, bár ez a cukor­betegek esetében nagyon fontos lenne. Nincs olyan gyógyszer, amelynek ne len­ne mellékhatása... - jegyezte meg Balogh Gábor, de hiába a figyelmeztetés, mozogni, egészségesebben étkezni, le­adni a súlyfelesleget, azt már nem akarunk. Még inkább megdöbbentő adat, infarktus után sem vigyáznak maguk­ra a betegek: 13 százalékuk a dohányzásról sem szokik le, ugyanúgy és ugyanannyit ci­garettázik, mint korábban. És a kockázati tényezők között meg kell említeni a stresszt is. „Aki nem kapott infarktust, az nem is jó vezető” - tartja a mondás, de az élet is bebizo­nyítja, a menedzsertípusú ve­zetők többször kapnak infark­tust a túlpörgés, a túlfeszített idegi stressz miatt is - fogal­mazott a kardiológus. oka, hogy a hátsófalat ellátó ér felelős a szív ingerképző köz­pontjáért is. A mellsőfalinál kevesebb vezetési zavar van, de miután az nagyobb terület­re terjed ki, ott sokkal nagyobb szívizomtömeg hal el, ez pedig a hosszú távú életkilátások szempontjából is rosszabb. Néha évek múlva derül ki, ha valakinek hátsófali infark­tusa volt. A nagy kiterjedésű mellsőfali infarktusok szinte törvényszerűen 3-5 éven belül szívelégtelenségbe mennek át- mutatott rá dr. Balogh Gábor. Örök dilemma, hogy a férfi­ak vagy a nők vannak-e na­gyobb veszélyben. A kardioló­gus válaszából kiderült, téved, aki azt hiszi, hogy az erősebb nem képviselői...- A férfiaknak nagyobb a kockázata a szív- és érrendsze­ri megbetegedésekre, a gyen­gébb nem képviselői mégis veszélyeztetettebbek - hang­súlyozta a főorvos. - Azért, mert a nőknél gyakrabban jelentkeznek atipusosan a tü­netek, sokszor neurotikusnak tartják a panaszaikat, kevésbé figyelnek oda a rizikóténye­zőkre, és emiatt ritkábban jutnak el például katéteres vizsgálatra. A nőket a változás koráig ugyan a hormonjaik vé­dik, de ezt követően 50-60 év között behozzák, és sajnos túl is haladják a férfiakat a szív­érrendszeri halálozásban. Megelőzhető a baj- Van-e túlsúlya - kérdezte a főorvos attól a férfi telefoná­lónktól, aki a szívinfarktus ki­alakulásában szerepet játszó tényezőkről érdeklődött. W A szívinfark­tuskor a beteg markoló, percekig tartó és vegetatív tünetekkel járó fáj­dalmat érez. DR.-BALOGH GÁBOR- Férfiaknál fontos, hogy milyen az elhízás, mert ha po­cakos és a haskörfogata meg­haladja a 100 centimétert, az rizikót jelent érelmeszesedés­re - említett egy kevésbé köz­ismert okot a kardiológus.- A mozgásszegény életmó­dot folytatók, ha valaki napon­ta nem mozog rendszeresen, azok is a kockázatos csoport­ba tartoznak. Mindenki azt szokta mondani, hogy kemé­nyen, erőteljesen dolgozik, de azt tudni kell: a munkaként végzett fizikai aktivitásokat nagyon energiatakarékosán végzi a szervezet. A mozgá­sért való mozgás az, ami sokat számít a szív- és érrendszeri edzettség szempontjából. Ma az az elfogadott ajánlás, hogy naponta 15-30 perc aktív, dina­mikus tréning - futás, kocogás, tempós gyaloglás - ami 120- 130-as pulzusig felgyorsítja a szívverést, már érszűkület el­leni védelmet jelent. Rizikó to­vábbá az emelkedett húgysav-, vérzsír- és koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és a magas vérnyomás. Ez utób­binál nagyon lényeges, hogy a vérnyomás maradjon 140/90- es érték alatt. BEDNÁRIK MÓNIKA monlka.bednarlk@kelet.hu Dr. Balogh Gábor kardiológus főorvos fogadta olvasóink hívásait FOTÓ: SIPEKI PÉTER azaz alarmírozó tünetek tár­sulnak. Dr. Balogh Gábor kitért arra is, fontos, hogy a panaszainkat jól „adjuk elő”, mert ez sok esetben félrevezető lehet.- Minden tényezőt a lehető legpontosabban tudnunk kell, az EKG-nak van ebben nagy je­lentősége, hiszen a finomabb változások is észlelhetőek a ré­gebbi vizsgálati eredménnyel összehasonlítva. A vérvétel is nagyon sokat segít a pontos diagnózis felállításában, és eb­ben komoly előrelépés, hogy már Nyíregyházán is bevezet­ték a szívizomsérülést jelző hiperszenzitív troponin tesz­tet, ami sokkal érzékenyebb a korábbiakhoz képest. Behozzák a lemaradást Az első vagy a hátsófali infark­tus a veszélyesebb?- Mind a kettő - érkezett a válasz. - A mellsőfali infark­tusok nagyobb kitérj edésűek, de akut fázisban, amikor az infarktus bekövetkezik, olyan­kor a hátsófali sokszor jóval nagyobb bajt csinál, mert in­gervezetési zavart vagy szív­blokkot is okozhat. Ennek Atipusos tünet: tényleg szívbetegség okozza? Szívkatéterezés Túl vannak már a tízezredik szívkatéte­rezésen is a Jósa András Oktatókórház Intenzív Kardiológiai Laborjában. A modern módszereknek köszönhetően megyénkben is felére csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések között vezető halálokként számon tartott akut szivizom-infarktusos betegek halálozási aránya. A kardiológián 2006 óta végezik a koszorúérbetegek szív­katéteres kezelését, valamint a szívrit­mus-szabályozó készülékek beültetését is. Kiváló felázereltségű katéteres labor, a hozzá tartozó 12 ágyas kardiológiai őrző várja a szív- és érrendszeri meg­betegedésekkel küzdő betegeket a hét minden napján, 24 órában. Atipusos tünetek esetén is a legnagyobb biztonsággal tudják kiszűrni a tényleges szívbetegséget. NYÍREGYHÁZA. - A Jósa And­rás Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában olyan rendszert építettünk ki, hogy atipusos tünetek esetén is a legnagyobb biz­tonsággal tudjuk kiszűrni a tényleges szívbetegséget. A mellkasi panaszokkal érkező betegek EKG-ja, vérzsír- és koleszterinszintje, a kórelőz­mények, a rizikótényezők és a laborleletek alapján dön­tünk arról, hogy valóban ko­szorúér-megbetegedés áll-e a tünetek hátterében - sorolta dr. Balogh Gábor.- Ha igen, akkor a terhelé­ses EKG, gyógyszeres terhelés mellett elvégzett szívultra­hang, vagy izotópos terhelés során vizsgáljuk a koszorúe­rek állapotát és állapítjuk meg a keringési zavar mértékét. Az eredmények ismeretében dől el, hogy a páciens kezelése a Kardiológiai Osztályon foly­tatódjon, vagy a gyógyszeres terápia és az életmódváltozás elegendő ahhoz, hogy a sú­lyosabb infarktus kialakulá­sát megelőzzük - mondta az SBC Kardiológiai Szakrende­lőjének vezető főorvosa. KM ©http://www.szon.hu Hírek. A régió ás a világ hírei. Mit tegyünk szívroham esetén? A legfontosabb tenniva­ló, hogy a beteg mielőbb kórházba kerüljön. NYÍREGYHÁZA. A beteg további sorsát legtöbbször az dönti el, hogy ő maga és környezete hogyan értékeli az első tüne­teket és milyen gyorsan kerül kórházba. Amennyiben a betegnek elő­zőleg volt ismert koszorúér-be­tegsége, volt angina pectorisa vagy esetleg szívizominfarktu­sa, akkor a tüneteket könnyeb­ben meg tudja ítélni, és el tudja dönteni, hogy a roham külön­bözik-e az előző panaszaitól. Az angina és a szívinfarktus okozta mellkasi fájdalom kö­zött a legfőbb különbség az, hogy infarktus esetén a fájda­lom tartósabb és a nyelv alatti nitroglicerin (tabletta vagy sp­ray) hatására nem szűnik. Ha a vegőről kell gondoskodni és szívroham a beteget otthoná- nyelv alatti nitroglicerint kell ban éri, és egyedül van, tele- kipróbálnia. A legfontosabb fonon kérjen sürgős segítséget tennivaló, hogy a beteg mi- az Országos Mentőszolgálattól előbb kórházba kerüljön, így a 104-es hívószámon, te- az infarktust okozó elzá­lefon hiányában kérje a ródott érszakasz a keze­szomszédok segítségét! lésének hatására kisebb Ha a beteg mun- p^' ■*?' szívizomterület halhat, kahelyén lesz £ - és teljesebb lehet a gyó­rosszul, akkor ? 1 gyulás. km az üzemorvos vagy szintén a mentők jelenthetik a gyors se- gítséget. A beteget a segítség megérkezé­séig nyuga­lomba kell helyezni, Kérjen segítséget, hívja a mentőket! friss le- ILLUSZTRÁCIÓ: STOCKPHOTO

Next

/
Thumbnails
Contents