Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-11 / 188. szám

2016. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK KELET Megyei tükör 5 Városszépítő verseny Várdán kisvárda. Az idén is meghir­dette a Virágos Kisvárdáért elnevezésű versenyt a rétközi település önkormányzata. A nemes versengéssel elsősor­ban a természeti környezet tiszteletének a jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet, de az együttműködésnek is komoly szerepet szánnak a la­kosságot, civil szervezeteket és intézményeket egyaránt mozgósító program során. A legszebb virágos közterület, élőkért és intézmény kategó­riákra augusztus 15-éig várják a nevezéseket. km Bor és költészet: két jó barát FOTÓ: BODNÁR ISTVÁN Toliforgatóka bor városában tokaí. Stílusosan a tokaji Rá- kóczi-pincében nyitotta meg Szentmártoni János, a Magyar írószövetség elnöke szerdán délelőtt a 44. Tokaji írótábort. A három napig tartó rangos rendezvényen közel százötve­nen vesznek részt. A nagy ha­gyományokkal bíró tábort az idén is változatos programok színesítik, így lesz a három nap alatt kiállítás, versszínház, filmvetítés, folyóiratmustra a Székelyföldről, beszélgetés, felolvasás és természetesen borkóstoló is. km Nyugodj békében itthon, magyar! Anna néni Torna András legkedvesebb tárgyaival: a takaróval, a mankókkal és a karórával fotó: a szerző Oroszul nem volt haj­landó megszólalni, csak ha véletlenül káromko­dás csúszott ki a száján. NYÍREGYHÁZA. Éppen 16 esz­tendeje annak, hogy ezen a napon, vagyis augusztus ll-én végre hazakerült az oroszországi Kotyelnyicsből az utolsó magyar hadifogoly, Torna András. Története és megtalálása - az utóbbiban elévülhetetlen érdemeket szerzett Vujity Tvrtko televí­ziós újságíró és Veér András, az egykori Országos Pszichi­átriai és Neurológiai Intézet 6 éve elhunyt igazgatója - nem csak a hazai közvéleményt kavarta fel, de a világsajtót is bejárta. Sokat szenvedett Az idős férfi több mint 50 éven át sínylődött magára hagyottan, meggyötörtén a Moszkvától 900 kilométerre található Vjatka folyó melletti város - büntetőtelepnek is be­illő - elmegyógyintézetében, míg végre hazatérhetett még élő családtagjai körébe. Torna András 3 és fél boldog évet élhetett Nyíregyházán. A 2004-ben bekövetkezett halá­la után emelt síremlékén min­dig van virág, ugyanis a hoz­zátartozóin kívül sokan állnak meg a sír mellett olyanok is, akik már abban sem remény­kedhetnek, hogy hírt kapnak saját elhurcolt hozzátartozóik nyughelyéről. A szerető test­vérhúg azóta is kegyelettel ápolja a bátyja emlékét, és na­pokat tudna mesélni az együtt töltött boldog hónapokról, évekről. Arról, mennyire féltette a testvére a legapróbb dolgo­kat is, amit kapott, és sokáig a párnája alá rejtette. A kedvenc ételeiből annyit evett, mint­ha a megkoplalt évtizedeket akarta volna bepótolni. Imá­dott utazni, s ha hazaértek, a házba lépve nagyot köszönt, jó napot, magyarok! Amikor már ténylegesen biztonság­ban érezte magát, gyakran megeredt a nyelve, de a Ko- tyelnyicsben történtekről nem volt szabad kérdezni.- Egyszer egy borotválko­zásnál bökte ki, hogy ott egy „görbenyakú banya” borotvál­ta, aki gyakran összerugdosta a fürdőben. A feje tele volt for­radásokkal, a fogsorát kiver­ték, belegondolni is szörnyű, Torna And­rás nem egy riportalany volt, hanem életem része. — VUJITY TVRTKO mennyit bánthatták, kínoz­hatták - mesélte Anna néni. A szerető testvér mindent lejegyzett a beszélgetésekből, 10 füzetre való gyűlt össze'a háborús és a fogságban töl­tött emlékekből. Az ezredfor­duló után közösen átéltekről könyv is születhetne, de Anna néni akárkire nem bízza a kinccsel felérő emlékanyagot. A bácsira rátaláló és a hoz­zátartozókat felkutató Vujity Tvrtko televíziós újságírót is megkerestük, aki elmondta: Torna András először a füze­tében írt arról, hogy a lába a háborúban még megvolt, de utána „ellopták”. A részletek­ről is a húga mesélt:- Remek szakember volt, fémmel, fával jól boldogult, s Kotyelnyicsben egy kovács­mester mellett dolgozott. Vízvezetékeket is javított, s épp egy washingtoni luxus- szállodában vendégeskedett egy konferencia résztvevő­jeként, ahol a vécéülőke fe­dele Beethovent játszott, ha felhajtották. Itt kapta a hírt, hogy elvileg be tudnak jutni arra a tatárföld melletti pszi­chiátriára, ahol Torna Andrást fogva tartották, s ahol aztán már nem hogy Beethoven, de még vécéülőke sem volt. A bácsi másfél napig csak ösz- szefüggéstelenül gajdolt, és csak annyit tudtak róla, hogy egyszer belelépett egy rozsdás szögbe. Természetesen nem adtak neki gyógyszert, és elfer­tőződött a sebe. Kórházba ke­rült. Az eset részleteire onnan derült fény, hogy egy német filmes megszerezte az eredeti kórlapját. Arra feljegyezték, hogy a beteg nem kommuni­kál, hozzátartozói sincsenek, vegetáriánus és 1947-ben ke­rült az intézetbe. Már-már feladták, amikor elhangzott a lesoványodott férfi szájából a híres magyar mondat: „...75 méteres házat gyártottunk, és egy téglakemencét Nyíregy­házában...” Élete legfontosabb története- A televízióban bejelentett hírre több mint 2000 család je­lentkezett, de a legmegrázóbb mind között az a levél volt, amiben Piroska néni Szent­endréről közölte, hogy ez az ő 114 éves nagyapja. Engem akkor egy külföldi televízió nagyon sok pénzért akart meg­vesztegetni, hogy a szigorúan őrzött budapesti pszichiátriára- ahová az öreget hoztuk - be­juttassam őket.- De nem ilyenek miatt ez életem legfontosabb történe­te, hanem mert elfelejtettem panaszkodni, és úgy szólt szá­jából a szózat, ahogy sohasem. Torna András és a testvére szá­momra nem egy riportalany vagy filmtéma volt, hanem az életem része. Nem vélet­lenül kért fel a család, hogy a temetésén is én búcsúztassam- mondta el az augusztus 2l-én Vásárosnaményban fellépő ri­porter. KM-MJ s az orvosbizottság amputáci- ót javasolt. Nem bokánál vág­ták le a lábát, hanem egészen fenn. Valósággal kicsontozták. Emiatt később műlábat sem tudott felcsatolni. A borzal­makat jól illusztrálja, hogy a korlapon az állt: a beteg a saját verejtékében fürödve ébredt, s követelte a lábát. Rettenetes rémület, verejtékben úszva Nem lehet elég hamar elkezdeni fotó: katasztrófavédelem Oktatást szerveztek az önkéntes lánglovagok nyírbogdány. A tűzmegelő­zésről tartottak tájékoztatót a hét elején gyerekeknek a Nyírbogdányi Önkéntes Tűzoltó-egyesület tagjai. A lánglovagok a Székely Elek Közművelődési Egyesület meghívására érkeztek a tá­borozó fiatalokhoz, akiknek a porral oltó készülék hasz­nálatát is bemutatták. Fegy­ver Tamás, a Nyírbogdány, valamint Székely-Őzetanya mentő-tűzvédelmét is ellátó tűzoltó-egyesület elnöke több típusú porral oltó készüléket is magával vitt a bemutatóra. A tálcatűz oltásánál gyakor­latban is megmutatta a már elsajátított ismereteket, mivel fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben megismer­tessék a tűzmegelőzés szabá­lyait és az eszközöket. km 70. születésnapja alkalmából sok-sok szeretettel kívánunk nagyon boldog születésnapot. Pataki Imréné Schönperger Juliannának, Üjlétára. Milliószor puszilunk az egész család Vízi állatkertben és Matyóföldön Mezőkövesden és Poroszlón kirándultunk olvasóinkkal. nyíregyháza. Első állomásunk a Matyó Múzeum volt, sok érdekességet tudtunk meg a matyó népviselet történeté­ről és a már hungarikumnak számító színpompás matyó hímzés fejlődéséről. A Hadas városrész 100-150 éves háza­it is megtekintettük, melyek tájházként, alkotóházként működnek, s az épp zajló Matyóföldi Folklórfesztiválon számos attrakcióval várták az érdeklődőket: volt bútorvirá» gozás, matyóhímzés-bemuta- tó, mézeskalács-díszítés, régi mesterségek bemutatója, népi hangszerkiállítás. Színes programelemek Kora délután Poroszlóra in­dultunk, és a Tisza-tavi Öko- centrumot fedeztük fel, mely hazánk első őshonos fajokat bemutató vízi állatkertje is egyben. Színes programele­mek közül válogathattunk: vidrák látványetetése, kor­A Tisza-tó élővilága mindenkit rabul ejt FOTÓ: KM morántelep és pelikántó, halászskanzen, tájház, tuta- jos-tó, természetes növény­labirintus, körpanorámás fedett kilátótorony. Európa legnagyobb édesvizű akvári­umrendszere igazán különle­ges, természetközeli élményt, nyújtott a Tisza-tó gazdag nö­vény- és állatvilágáról. A nap végére kellemesen elfáradtunk, s különleges él­ményekkel gazdagodva in­dultunk haza. km ■ Zene és sör A napokban a VI. Sóstó Serfeszt vonzotta a zene és a sörkü­lönlegességek kedvelőit a Krúdy Vigadó melletti térre, ahol kézművesek is árulták alkotásaikat. —1 ■ fotó: sipeki Péter PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. - Panaszkodnak a horgászok, hogy lerabolták a leveleki tavat, a stégeket benőtte a fű, bár a horgászoknak díjat kell érte fizetni, lassan, de biztosan elvész egy érték - mondta szerdai nyíregyházi sajtótájékoztatóján Halmi József. A párt megyei alelnöke szerint a fideszes mutyi újabb példája, ahogy a tó gazdálkodási hasznosítási jogáról a Magyar Országos Horgász Szövetség döntött. A pályázók között volt az addigi kezelő, az önkormányzat, a helyi horgászegyesület, vala­mint egy pár hónappal korábban létrehozott cég, s máig nem tisztázott, hogy ez utóbbi, hogyan nyerhetett. Komoly kérdéseket vet fel a történet, miért nem harcolt az önkormányzat egy, a település életében komoly értéket képviselő területért, és az évi 20 millió forintos bevételt jelentő hasznosítási jogért, s meg nem erősített információk szerint még a kártalanítás összegéről is lemondtak. Korábban 250-en váltottak horgászengedélyt a leveleki tóra, most mindössze 25-en, miközben a stéget ellepi a gaz, pusztul a tó - fogalmazott a politikus. Reagálások. A tavat jelenleg hasznosító cég, a Nyírségi Hal és Vad Kft. elnöke elmondta, hogy a valótlan állításokra, a sok téves információra nem kíván reagálni. A tó fejlesztése a nyertes pályázatban leírtak szerint történik, erről mindenki személyesen is meggyőződhet. Megkerestük a leveleki önkormányzatot is, de Borsodi László polgármester nem kívánt élni a reagálás lehetőségével. Fesztóry Sándor, a megyei szövetség ügyvezető igazgatója, a MOHOSZ alelnöke: - Meglep engem, mennyire tájékozatlan Halmi József. Aki felelős politikusnak tartja magát, miért nyilatkozik - ráadásul valótlanságokat - olyan ügyben, amihez nem ért? A MOHOSZ soha nem rendelkezett a Leveleki-víztározó hal­gazdálkodási jogával, így azt nem is adhatta oda másnak! A halgazdálkodási jog hasznosításáról, átengedéséről a mindenkori földművelésügyi miniszter dönt. A pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium írta ki, és ott is született a végső döntés egy pontrendszer alapján. hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents