Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-09 / 186. szám

2016. AUGUSZTUS 9., KEDD Háttér 3 KELET Nehéz megtalálni a megfelelőt A nagyobb cégek egyre nehezebben találnak megfelelően képzett szakembert illusztráció: ékn A helyi jegyző szerint a munkaerőhiány Nyírbá­torban is általános. NYÍRBÁTOR, NYÍREGYHÁZA, PI­RIBE. Orosz László, Piricse polgármestere is hallott már arról, hogy munkaerőhiány­nyal küszködik a térségben több vállalat.- A képzetlenség, a szak­képzés hiánya tükröződik vissza. Hiába van nekünk is 150 közmunkásunk, nincse­nek köztük szakmunkások, sem középfokú végzettségű emberek, akikre építhetné­nek a cégek - magyarázta a település vezetője. Ez így nem fog működni...- Az új közfoglalkoztatási program is azért indult kísér­leti jelleggel, hogy az embe­rek visszakerüljenek a munka világába, de ha nincs alapkép­zettség, ha nincs szándék, ak­kor ez így nem fog működni, az önkormányzatok küszköd­nek majd tovább a közmun­kásokkal, míg a vállalatok 60-80 kilométerről próbálnak majd hozni munkaerőt. Nem tudom, hol kellene változ­tatni. Talán már az általános iskola utolsó osztályaiban nem a pedagógusoknak, ha­nem a szakembereknek kel­lene irányítaniuk a fiatalokat, motiválttá tenni őket, hogy lássák értelmét a tanulásnak, Mindenki áll, vár, bizonyta­lan, az em- /*N berek tehe­orosz László a képesítés megszerzésének. Korábban a családok is segí­tették a gyermekek pályavá­lasztását, ma már ez sem jel­lemző. Néha olyan érzésem van, hogy mindenki áll, vár, bizonytalan, az emberek te­hetetlenek, nem tudják, mer­re induljanak el.- A munkaerőhiány általá­nos probléma Nyírbátorban, s gyakorlatilag minden céget érint - tájékoztatta lapunkat Pappné dr. Fülöp Enikő, a vá­ros jegyzője.- A cégek a szervezett mun­kahelyi buszjárataikkal már 64 kilométeres körzetből szállítják a munkavállalókat, ennek ellenére sem áll ren­delkezésre elegendő, s meg­felelő munkaerő. Az elmúlt évben több külföldi érdekelt­ségű cégünk üzemcsarnokot bővített, vagy egyéb módon növelte a kapacitását, s a meghirdetett üres álláshelye­ket még nem sikerült mara­déktalanul feltölteniük. Az önkormányzat - annak érde­kében, hogy az ipari park és a gazdaság megfelelő mérték­ben fejlődhessen - koordináló szerepet tölt be a cégek kö­zött, és sokat tesz a párbeszéd folyamatossá tételéért.- Többször is szerveztünk találkozót a munkaerőhiány miatt, ahol cégvezetők, vagy éppen HR-vezetők osztották A jelenleg körülbelül 800 munkavállalót foglalkoz­tató nyíregyházi Eissmann Automotive Hungária Kft. az évek során folyamato­san bővül, 2015 januárjában ugyanis még „csak” 600-an dolgoztak az üzemben. Lé- nárt Krisztián elmondta: főleg összeszerelő és bőrfel­dolgozó munkakörbe vettek fel embereket az elmúlt idő­szakban. A munkafolyama­taik betartása átlagon felüli meg a tapasztalataikat, s pol­gármester irányítása mellett megpróbáltunk megoldáso­kat keresni a problémákra. Egy önkormányzatnak sajnos nagyon meg van kötve a keze, de az olyan projektötletek, mint például a lakóparképítés is, éppen ezeknek a gondok­nak az orvoslására született. Azt reméljük, hogy ha a lak­figyelmet, koncentrációt igé­nyel, így a gazdasági igazgató szerint nem volt könnyű meg­találni a megfelelő embereket ezekbe a pozíciókba.- Ahogy a velünk dolgozó munkaerő-kölcsönzőnek, úgy nekünk is egyre nagyobb időráfordítással jár a kiválasz­tás - emelte ki Lénárt Kriszti­án, majd hozzátette: mérnöki pozícióba ennél is nehezebb megfelelő embert találni. An­golul jól kommunikálót még hatás gondjain enyhítem tu­dunk, akár új munkavállalók is szívesebben telepednének le Nyírbátorban.- Az én tapasztalataim sze­rint arányaiban a szakmunká­sokból - például technikusok­ból, villanyszerelőkből - van a legkevesebb, bár előfordul az is, hogy éppen mérnökö­ket keresnek. Városunkban mintegy ezer regisztrált mun­kanélküli van, de a jelentős részük sajnos nem felel meg a multinacionális cégek elvá­rásainak. Komoly probléma az alapképességek hiánya, azon keveseket pedig, akik közmunkásként visszainteg- | rálhatók az elsődleges mun­kaerőpiacra, mindenben se­gítjük.- Már folynak az előkészüle­tei egy képzési program bein­dításának is - bevonva a prog­ramba például a Bethlen Gábor Szakképző Centrumot -, amit önkormányzatunk a közeljö­vőben saját erőből is bevállal, ha nem találunk hozzá uniós forrást - tájékoztatta lapunkat Pappné dr. Fülöp Enikő. KM csak-csak találni a piacon, német nyelven megfelelő szinten beszélőt viszont már nehezebb feladat.- Az alkalmazottak megtar­tásáért sokat teszünk, cégünk presztízse ehhez megfelelő alapot ad. Ennek megfelelően vigyázunk is az értékeinkre, hiszen tudjuk, a mai globális, mobilis világban nem könnyű itt tartani a fiatalokat - zárta Lénárt Krisztián gazdasági igazgató. Egyre időigényesebb lett a kiválasztás Földárverés: megyénkben is röpködtek a százmilliók A megyei földek értéke­sítéséből több mint öt- milliárd forint folyhat be az államkasszába. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A földárverések harmadik üte­me május végén kezdődött el, amikor is újabb 60 ezer hektárt hirdettek meg értéke­sítésre. Fazekas Sándor föld­művelésügyi miniszter ak­koriban úgy nyilatkozott: az árverések első két körében ll ezer 500 gazda jutott földhöz nyilvánosan, átlátható viszo­nyok mellett. Átirányítást kaptunk Kíváncsiak voltunk arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében eddig hány hektár állami föld talált gazdára, il­letve arra, hogy ezekért mek­kora összeg folyt be az állam­kasszába. A megyei kormányhivatal illetékesei a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezethez (NFA) irányítottak bennün­ket, ahol dr. Görög Anikó jogi referens arról tájékoztatott: a magyar állam nevében eljáró NFA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében július végéig 4024 hektár 3052 négyzetméter alapterületű ingatlant érté­kesített 5 milliárd 270 millió 700 ezer forint összegben. A földalapkezelőtől azt is meg­kérdeztük, megyénkben ki volt az, aki a legtöbb földet vásárolta meg, illetve mi volt az a legmagasabb összeg, amiért elkelt egy ingatlan, kérdéseinkre azonban még nem érkezett válasz. Pontos információ híján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hi­vatalos honlapján (www.nfa. hu) található végeláthatatlan adathalmazból szemezget­tünk. Mélyen a zsebükbe nyúltak Eszerint a nyíregyházi lak­címmel rendelkező dr. Csen­ged Ágnes május 23-a és 30-a között összesen közel 173 mü- lió forint értékben tett nyertes ajánlatot 120 hektárnyi föld­területre (Balkánytól egészen Nyírtétig, Nyírbogdányon át). A szintén nyíregyházi lak­című Kaknics Lajos nevével is A földárverések országszerte tavaly novemberben kezdődtek el ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR sűrűn találkoztunk. A lapunk által végigböngészett adatok szerint egy ingatlanért ő nyúlt legmélyebben a zsebébe: egy kemecsei, közel 100 hektáros földdarabért kevéssel több mint 136 millió forintot fize­tett ki. További érdekesség még, hogy találtunk olyan lakcí­met, ahonnan ketten is lici­táltak. A vélhetően szoros ro­konsági viszonyban álló Toldi Szabolcs és Toldi Máté is több mint 100 millió forintért ju­tott földhöz megyeszerte (Kemecse, Nyíregyháza, Nyír­tura). TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyi@kelet.hu Nézőpont Galambos Béla A jövőnket éljük föl gőgösen Nagy mellénnyel, nagy hang­gal vonul a nagy hasú csapat. Minden kézben műanyag zacskós nasi, meg dobozos ital. Beszállnak valami nagy budi autóba és gázfelhőt eregetve, éktelen lármával elporoznak. Valahová... A távolodó batár lehúzott ablakain át kirepül ez-az, s az útszéli virágok, bokrok között landol. Szinte hallom a röhögést: „Majd összesze­dik a hülyék! Nekünk fussa, ez király!” Valamiből tényleg telik nekik. Futná például az otthoni lámpáikba energia- takarékos égőkre is, amivel ezreket spórolhatnának a villanyszámlán, de akkor ki mutogatná a világnak: „Fi- gyu, mi ezt is megtehetjük!” Az efféle pazarló, fennhéjázó életvitel viharos gyorsasággal terjedt el a világban, miköz­ben a Föld egyre nehezebben viseli „drága” terhét, a homo (vagy mégis inkább „mohó”?) sapienst, a bölcs embert. Ha hiszik, ha nem, mától indult bolygónk idei globális kizsákmányolása. Az emberi­ség az esztendő kétharmadá­hoz közelítve máris túllépte a Föld természeti erőforrá­sainak ez évi keretét. Többet veszünk el ugyanis tőle, mint amennyit adni tud számunk­ra. Ez pedig azzal jár, hogy az erősödő, káros folyamatnak például olyan negatív hatásai vannak, mint a mind gyako­ribb hőségriadók és viharok nálunk, s a kritikus szinthez tendáló tiszta víz és ehető hal a világban. Pedig, mint ahogy az író, Christopher Hansard bölcsen állítja: „A Föld elég forrást biztosít, hogy mindenki szükségletét kielégítse, de nem mindenki mohóságát.” bela.galambos@kelet.hu Kelet-kvíz A település neve a latin Paulból származik, a Pauli alakból (Pálé, Pál birtoka). a) Ópályi b) Gulács c) Panyola d) Pátyoda A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön szerint miért van Magyarországon munkaerőhiány? TÓTH EVELIN: Itt már SZILÁGYI LEVENTE: mindenki HR-es és PR- Egyre több fiatal tanul SITKU-GÖRÖG ENIKŐ: Az átképzés hiányában os szeretne lenni. tovább. látom a fő okot. PÁPAI SZABOLCS: Talán mert sokan kimentek külföldre. HUMICSKÓ ANDRÁS: Sokan nem szeretnek dolgozni. NACZINECZ BIANKA: Sokaknak nincs pén­zük a továbbképzésre.- Itt már mindenki HR-es és PR-os szeretne lenni, a két­kezi dolgozókból pedig hiány van - osztotta meg a vélemé­nyét Tóth Evelin, aki furcsállja, hogy mindenki egyetemre és főiskolára jelentkezik. Szilá­gyi Levente úgy látja, sok az okos gyerek, s a továbbtanuló fiatal. - Hallottam, hogy már asztalost is hozatni akarnak, és kárpitosokból is kevés van. Sitku-Görög Enikő a megfelelő átképzés hiányában látja a fő okot. - Sokan külföldre men­tek, és a Dunántúl teljesen kiürült, mert nálunk keve­sebbet fizetnek. Pedig a hi­ányszakmák feltöltésére nagy szükség volna. Pápai Szabolcs arról már hallott, hogy sokan kimennek külföldre, de arra eddig nem gondolt, hogy emi­att munkaerőhiány lenne. - A jó munkaerő inkább elhagyja az országot, s talán ezért van mindez - mondta el. Humicskó András kissé rácsodálkozott a hírre, de csakis egy okot tud elképzelni, hogy az emberek nem szeretnek dolgozni. - Ta­lán könnyebb közmunkásnak állni, mint helytállni valahol- nyilatkozta. Naczinecz Bian­ka is hallott már erről, s úgy gondolja, egyes szakembe­rekből túlkínálat, míg mások­ból hiány van. - Biztos, hogy az iskolai végzettség hiánya a legfőbb gond, s van, akinek pénze sincs rá, hogy tanuljon- vélekedett. km-mj *> Komppal a Szamoson Tanácsos rápillantani az órájára annak, aki Olcsvánál komppal akar a túlpartra jutni, mert este nyolc órakor kiköt a révész, ezután már csak Fehérgyarmat felé kerülve lehet átjutni a Szamoson. fotó: pusztai Sándor ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents