Kelet Magyarország, 2016. július (73. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-07 / 158. szám
2016. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK 6 Környezetvédelem MMMH Életüket adták az esőerdőért London. Tizenhat országban 185 környezetvédőt öltek meg tavaly, 60 százalékkal többen estek erőszak áldozatává, mint az előző évben - közölte a londoni székhelyű Global Witness csoport. A szervezet jelentése szerint a múlt év követelte eddig a legtöbb halálos áldozatot a környezetvédők soraiban, és 2002 óta 1176-ot mészároltak le közülük. A legtöbb - ötven - aktivista Brazíliában lelte halálát, többségük akkor, amikor az amazóniai esőerdőkben folyó illegális erdőirtás ellen kampányolt. Harminchármán haltak meg a Fülöp-szigeteken, 26-an Kolumbiában. Tizenkét-tizen- két környezetvédő vesztette életét Peruban és Nicaraguában és 11 a Kongói Demokratikus Köztársaságban. km ! •> Fekete gólyák fészkelnek a Sóstói erdőben A fekete gólyák számára nagyon fontos a háborítatlanság, ezért meglepő és örömteli, hogy a fokozottan védett faj Nyíregyháza parkerdejébe is beköltözött. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai alpintechnikával közelítették meg a több mint húsz méter magasan elhelyezkedő fészket, hogy meggyűrűzhessék a három fiókát. fotó: hoványi Péter Nem dőlt meg a tavalyi áramfogyasztási rekord A klímaberendezések terjedése az áramfogyasztásban Is megmutatkozik. Budapest. Már júniusban elérhette az áramfogyasztás az idei nyári csúcsot, mégpedig a tavalyinál alacsonyabb szinten - írta a Magyar Villamosenergiaipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) adataira hivatkozva a Népszabadság. A Mavir tájékoztatása szerint a hazai villamosener- gia-rendszer nyári terhelési értéke az idén eddig június 24-én, pénteken 13 óra körül 6366 megawattos értékkel tetőzött. A csúcsfogyasztás 28,3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett következett be. A Mavir arra számít, hogy ha július első két hete nem hoz egybefüggő kánikulát, ez a rekord a nyáron már nem dől meg, július közepe ugyanis már a szabadságolások időszaka. A júniusi érték 91 MW-tal elmarad a 2015-ben mért 6457 MW-os nyári napi csúcstól, ami minden idők legmagasabb nyári fogyasztása volt. A nyári csúcs az elmúlt 16 év során a mostanival együtt hat alkalommal esett június végére, a rekord a legtöbbször júliusban dől meg. Magyarországon hagyományosan telente tetőzik az áramfogyasztás, de a nyári érték a klímaberendezések gyors elterjedése miatt 2008- ig rohamléptekkel közelítette a télit. Ugyanakkor a válság óta a nyári fogyasztás emelkedési üteme jelentősen lecsökkent. KM A környezetvédelem misszionáriusai Szigetvári Csaba nem csak az íróasztalnál dolgozik: képünkön egy egyesületi kuvikodút ellenőriz a Sóstól erdőben fotó: gilányi Gábor Három évtizede végzi szerteágazó tevékenységét az E-misszió egyesület. nyíregyháza. Az idén harmincéves megyénk meghatározó természet- és környezet- védelmi civil szervezete, az E-misszió egyesület. A jeles évforduló alkalmából dr. Szigetvári Csabával, az egyesület elnökével beszélgettünk.- Pro Natura Természet- védelmi Diákcsoport volt az eredeti elnevezés, amikor 1986-ban néhány elkötelezett főiskolás összefogott. Hivatalosan bejegyzett egyesületté 1989-ben alakultak, ekkor vették fel az E-misszió nevet is. Az alapítók prioritásként tekintettek a lakossági szemléletformálásra, kampányokkal, utcai akciókkal igyekeztek elérni a céljaikat, és visszatekintve kijelenthetjük, hogy úttörő szerepet vállaltak sok olyan dologban, ami mostanra intézményesült. Ilyen volt az évi kétszeri veszélyeshulladék-gyűjtés Nyíregyházán, a Helyi Termék Fesztivál, vagy a Hulladékkommandó.- A szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás mára bevett eljárások, tizenöt-húsz éve azonban más volt a helyzet, az egyesület pedig igyekezett hozzájárulni ezek népszerűsítéséhez - utalt arra az elnök, hogy miért szerepel a misszió szó az elnevezésben.- Tizenöt éve működik a környezetbarát termékek boltja, a tiszai ciánszennyezés után - élénkítendő a turizmust - az első Hegyalja fesztivál szervezésében is részt vettek a tagjaink, és később is képviselték a környezetvédelmet a rendezvényeken - említett néhány emlékezetesebb fejezetet az egyesület történetéből Szigetvári Csaba.- Az energiahatékony megoldások elterjesztését is fontosnak éreztük: kampányoltunk a környezetbarát izzók mellett, foglalkoztunk nyílászárók utólagos szigetelésével, és volt napkollektor-építő műhelyünk, amikor ezek a szerkezetek még nem voltak beszerezhetőek. Minősített erdei iskola- Ami a környezeti nevelést illeti, a Csiperke Erdei Iskola és Tábor megalapítása a legnagyobb eredményünk. Márok- papiban rendeztünk nomád táborokat, ebből nőtte ki magát az intézmény, amely 2005 óta minősített erdei iskola.- Kiemelten figyelünk a megye természeti értékeire. Sikeres az Erdőpásztor programunk, amelyen keresztül a lakosság is tehet a Sóstói erdőért, segítségükkel már több kipusztultnak hitt fajt felfedeztünk. Az elmúlt öt évben több mint félezer kismadár repült ki az egyesületi odúkból, a programban részt vevők pedig 280 zsák szemetet gyűjtöttek össze - érzékeltette számadatokkal az eredményeket az elnök.- Egyesületünk több éven át természetvédelmi kutatást végzett a bokortanyás térségben, az eredményekből pedig elkészítettük a „Barátságos bokortanyák” című kiadványunkat.- A célunk az volt, hogy a bokortanyák természeti értékeit minél szélesebb körben megismertessük, arra sarkallva ezzel az embereket, hogy fedezzék fel lakóhelyük környékének kincseit - említett egy másik projektet Szigetvári Csaba. Pályázatok és önkéntesek- A 2000-es évek elején mintegy húsz főállású alkalmazottat foglalkoztatott az egyesület, ez a szám mára kettőre csökkent. Ennek az az egyik fő oka, hogy több projekt túlnőtt a kereteinken és önállósodott.- Céljainkat elsősorban pályázati forrásokból érjük el, emellett alvállalkozóként természetvédelmi felméréseket végzünk. Hazánkban - az egy százalékokat leszámítva - nem jellemző, hogy a hasonló szervezetek közvetlen lakossági támogatást kapjanak, viszont az önkénteseknek munkaórák . százait köszönhetjük évről évre. Úgy vélem, a civil szervezetekre továbbra is szükség lesz, hiszen ezek számos területen hatékonyabban tudnak működni, mint az állami szervek - ismertette jövőképét zárásként az elnök. HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyl@kelet.hu Elnöki névjegy Szigetvári Csaba egy pécsi panelházban nőtt fel, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológus-ökológus diplomát. Doktori értekezését az inváziós növényfajok témájában írta. Egyévnyi egyetemi munka után úgy érezte, a gyakorlati természetvédelem közelebb áll hozzá, Így került 2003-ban Nyíregyházára, az E-misszió egyesület kötelékébe, amelynek 2015 óta az elnöke. A magánéletben is hű marad a hivatásához: istvánbokori tanyáján egyholdas területen ökológiai gazdálkodást folytat. SZÉKESFEHÉRVÁR ÖNKORMÁNYZATA Ezernyi munkahely a Dunántúl szívében Tudd meg, mit ajánlunk Neked! Városunkban a munkanélküliség folyamatosan csökken. Mind a szakképesítést nem igénylő, mind a magasan képzetteket váró munkakörökben rövid idő alatt el lehet helyezkedni. Városunk kiemelkedő pozíciót tölt be az átlagfizetések listáján. Akár havi 100.000 Ft-os lakhatási támogatást is kaphatsz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, amennyiben a vonatkozó feltételeknek megfelelsz. Jelentős munkaerőhiány van a külön' ÉPÍTÉSZETI és kapcsolódó szakmák, területén, de képzett MÉRNÖKÖKET is várná Munkanapokon 8~16 óráig. Katicaszóró drónokkal védenék a növényeket Koppenhága. Dán kutatók egy rovarszállító öko-drón kifejlesztésén dolgoznak biogazdaságok számára. Egy olyan eszközt terveznek, amely képes lehet például katicabogarakat és ragadozó atkákat szétszórni a bio-növénykultú- rák felett, hogy azok elejtsék a levéltetveket és más kártevőket - számolt be a BBC.com. A kutatók szerint a fejlesztés egyik célja, hogy a biogazdálkodást könnyebbé tegyék és csökkentsék a kártevők miatti veszteségeket, másrészt az árak csökkentését kívánják elérni a fogyasztók számára. A rovarokat azonban ledobrp az égből nem olyan egyszerű, még akkor senű ha némelyik tud repülni.- A kihívás az, hogy létrehozzunk egy olyan eszközt, amely anélkül szórja szét a rovarokat, hogy elpusztítaná őket - mondta Soren Wiatr Borg, a Dél-dániai Egyetem professzora. - Meg kell enniük a kártevőket még azelőtt, hogy madáreledelként végeznék. A Dél-dániai Egyetem az Aarhus Egyetemmel és az Ecobotix technológiai céggel működik együtt a projektben, amely 8,4 millió korona támogatást kapott a dán kormánytól. Kezdetben a projekt az eperföldekre, a gyümölcsösökre és a karácsonyfa-ültetvényekre koncentrál, mivel ezek viszonylag kis területűek, de a csapat úgy gondolja, hogy a drónt jóval nagyobb léptékben is használni lehetne. - Korábban nehéz és túl drága volt a természet saját kártevő-szabályozási módszereit alkalmazni nagy területen, de a drónok használatával ez már lehetséges - mondta Soren Wiatr A katicák nem csak a biogazdálkodók szivét dobogtatják meg ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET HIRDETÉS
