Kelet Magyarország, 2016. július (73. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-26 / 174. szám

2016. JÚLIUS 26- KEDD 8 Környeze Jf , 1 1 0» fr i sXL w i iá ! 1 f,. <... ...........I ‘ Jífe fc I: W ■ Németország a megújuló energiára koncentrál A Borwin Beta transzformátorplatformot egy dán hajógyárban építették egy német tengeri szélerőműfarm kiszolgálására. Fel­vételünkön éppen útnak indul Koppenhágából rendeltetési helyére. fotó: hoványi Péter A mátrai hőerőmű is felkerült a toplistára Budapest. A Mátrai Erőmű évi 6,4 millió tonna szén­dioxid-kibocsátással a 27. he­lyen szerepel a Európai Unió legszennyezőbb széntüzelésű erőműveinek listáján, ame­lyet négy környezetvédelmi szervezet készített. Az elemzés rámutat, hogy a 2015-ös adatok alapján az EU kibocsátásának feléért, mintegy 367 millió tonna szén-dioxidért a harminc leg­szennyezőbb erőmű a felelős. A „Dirty 30” elnevezésű lis­tán szereplő erőművek közül 19 létesítmény mindössze három országból - az Egye­sült Királyságból, Németor­szágból és Lengyelországból - származik. A legszennyezőbb címet a lengyel Belchatów lignit­erőmű kapta, amely 37,1 mil­lió tonna szén-dioxidot bo­csátott ki tavaly. A következő öt helyet német ligniterőmű­vek foglalják el 32,1 millió tonnás kibocsátástól 18,1 mil­lió tonnáig. A jelentés szerint a leg­szennyezőbb erőművek ki­bocsátása mindössze egy százalékot csökkent 2014 óta; a britek kibocsátása ugyan jelentősen mérséklődött, Németországé nem válto­zott, Spanyolországban és Hollandiában azonban több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint egy évvel korábban. A szervezetek arra hívják fel a figyelmet, a klímavál­tozás legveszélyesebb hatá­sainak elkerülése érdekében az eddigi átlagnál háromszor gyorsabban kellene csökken­teni a szénből eredő szén­dioxid-kibocsátás mértékét. MTI Környezetvédelem skandináv módra Egy kis darab Dánia Szabolcs-Szatmár-Beregben fotók: coloplast Már a nyírbátori gyár tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelmi szempontokra. NYÍRBÁTOR. Egy kis darab Dá­nia költözött Szabolcs-Szat- már-Bereg megyébe a Coloplast-gyárral. A cég inno­vatív gyógyászati segédesz­közeiről ismert, mint például az okostapasz, amely elnyeli és magában tartja a sebvála­dékot anélkül, hogy kiszáríta­ná a sebet, ugyanakkor köny- nyedén leválik róla. Az előremutató megoldá­sok azonban nem csak a ter­mékpalettán jelennek meg: a Skandináviára emlékeztető környezet teljesen füstmen­tes, már a bejárat előtt sem találkozhatunk csikkekkel, hamuzókkal. Emellett már a tervezési fá­zisban kiemelt figyelmet for­dítottak az egészségvédelmi, munkabiztonsági és környe­zetvédelmi szempontokra. Az említett területeket töb­bek között az EHS-specialista felügyeli, akinek a titulusa az angol szavak röviditéséből áll össze. Lapunk olvasóinak- Folyamatosan monitoroz­zuk a gyártósorok légterét, mérjük például az illékony szerves vegyületek és az ózon koncentrációját, hogy - az egészségkárosodás lehetősé­gét kizárva - azonnal közbe­léphessünk.- Legalább ilyen fontos az ergonómia: dolgozóink fo­lyamatosan váltják egymást az olyan munkaállomásokon, ahol kényszertesthelyzetben Bodnár Balázs mutatta be a megoldásokat, amelyekkel a dán cég a munkavállalóit és a magyar környezetet védi. Ezer fokon A Coloplastnál a legtöbb ter­mék úgynevezett tiszta tér­ben készül, vagyis pormentes a levegő, valamint állandó a hőmérséklet és páratartalom. A zsilipeken megközelíthető tiszta terek fenntartása költ­séges dolog, azonban egy levegő-visszaforgató beren­dezés üzembe helyezésével a fűtési költség oly mértékben csökkent, hogy a beruházás mindössze tizenegy hónap alatt megtérült, a környezet­be pedig évente 325 tonnával kevesebb szén-dioxid jut - tudtuk meg a gyárlátogatás alkalmával. A beruházással évi 20 millió forintot is meg­takarít a kft. az alacsonyabb gáz- és villamosenergia-fel- használással. Környezetvédelmi szem­pontból a nyírbátori gyár büszkesége, egyben legdrá­gább beruházása a termikus oxidáló és koncentrátor. A több száz milliós szerkeze­tek arra szolgálnak, hogy a merítő- és ragasztógépek kell dolgozniuk - említett né­hányat az egészségvédelmi intézkedések közül a speci­alista, és hozzátette azt is: a munkások egészségét szűrő- vizsgálatokkal ellenőrzik, ha pedig mégis megtörténne a baj, a gyárban ötven elsőse­gélynyújtó és harminc első­segélynyújtó pont, valamint három defibrillátor áll rendel­kezésre. Egy ötletprogram ke­retében folyamatosan érkez­belsejéből elszívott illékony szerves anyagokkal, oldósze­rekkel szennyezett, óránként mintegy 70 000 m3 mennyi­ségű levegőt megtisztítsák: a szennyeződés több mint 1000 Celsius-fokos hőmérsékle­ten szén-dioxidra és vízgőzre bomlik. A mérési eredmények nek a dolgozók elképzelései a munkabiztonság növelésére, a megelőzést segiti a majd­nem bekövetkezett balesetek bejelentése is.- A tervezéskor igyekeztek eleve kizárni a kockázatokat, például a veszélyes anyago­kat nem kell mozgatni: csőve­zetéken jutnak el a gépekhez a robbanásbiztos raktárból, amelynek a levegőjét a nap 24 órájában szintén ellenőrzik. alapján a berendezés hatásfo­ka 99 százalék feletti, vagyis lényegében nem juthat szer­ves oldószer a légkörbe. A bátori „ezüstbánya” A szelektív hulladékgyűj­tés ma már a mindennapok részét képezi a legtöbb ház­tartásban, ipari méretek­ben ugyanakkor további lehetőségek kínálkoznak, a Coloplast-gyár pedig nem rest kihasználni ezeket.- Az üzemünkből kikerülő szélhulladékok, selejt termé­kek 30 százalékát anyagában újrahasznosítják, emellett 50 százalékát energetikai fel- használásra egy hőerőműbe szállítják, végül mindössze 20 százalék végzi a lerakó­ban - érzékeltette száma­datokkal Bodnár Balázs a hulladékhasznosítás haté­konyságát.- A nem veszélyes anyagok tömörítőkonténerekbe kerül­nek, a kisebb térfogat pedig alacsonyabb szállítási költ­séget eredményez. A tavalyi évben a fentieken túl több mint 1850 tonna hulladékot adtunk át másodnyersanyag­Névjegy Bodnár Balázs 1981-ben született Nyíregyházán. Első diplomáit a Debreceni Egyetemen szerezte: előbb mint okleveles geográfus, azután mint okleveles környezetvédelmi és fejlesztési szakértő végzett. Jelenleg a Nyíregyházi Egyetemen bővíti ismereteit a munkavédelem terén. A környezetvédelmi felügyelőség köte­lékéből érkezett a Coloplasthoz, ahol másfél éve dolgozik. Nős, egy kislány édesapja. Szabadidejét lehetőleg a természetben tölti túrázással, síelés­sel vagy raftinggal. nak, ezt ugyancsak anyagá­ban újrahasznosították.- Ezüsttartalmú hulladék is keletkezik a szagmegkö- tő-fertőtlenítő hatású sebta­paszok gyártásakor, ezt külön gyűjtjük, hogy egy partnercé­günk visszanyerhesse belőle a nemesfémet.- A veszélyes hulladékot - ártalmatlanítás előtt - olyan helyen tároljuk, ahol sem­milyen környezeti elemmel nem érintkezhet - sorolta fel a legfontosabbakat a környe­zetkímélő technológiák közül a szakember. HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyi@kelet.hu Ergonomikus munkahelyek A legfontosabb: a dolgozók egészsége Elkészült a nemzeti erdőstratégia tervezete ■ Napelemes hűtő A napenergiának köszön­hetően ezen az elhagyatott új-zélandi réten mindig van hideg sör. fotó: internet A cél a megfelelő egyensúly az erdő sok­rétű funkciói között. BUDAPEST. Elkészült a 2016- 2030 közötti időszakra vonat­kozó nemzeti erdőstratégia tervezete a Földművelésügyi Minisztériumban (FM). A célkitűzés olyan stratégia megalkotása volt, amely az erdő sokrétű funkciói közötti megfelelő egyensúly megte­remtését szolgálja. A tervezet megfogalmazza az aktuális feladatokat, kihívásokat - így például a klímaváltozás, a ter­mészetvédelmi területek ke­zelése, az energiafüggőség - és azokra megoldási lehe­tőségeket vázol fel, emellett bemutatja a szakpolitikai te­rületeken elérendő rövid- és középtávú célokat. A tervezet szerint figyelembe kell venni, hogy az erdő életközösség, gazdasági és természetvédel­mi alapokra épülő rendszer, ami nemcsak az élet sokszínű­ségét őrzi, de olyan szolgálta­tásokat is nyújt, amelyek érté­ke felbecsülhetetlen, és ezért nem piacosítható. Főbb elemek, célok A tervezet fő céljai között szerepel többek között az er- dőborítottság megtartása és növelése, az erdők védelmi szerepének erősítése, klíma­védelmi szerepének előtérbe helyezése, a magánerdő-gaz- dálkodás és a fafeldolgozó ipar fejlesztése, erősítése, a munkahelyteremtés, a turiz­mus fejlesztése és fenntartá­sa, az erdő- és vadgazdálkodás harmonizálása, az oktatási és a kutatási tevékenységek fejlesztése, illetve az ágazati kommunikáció erősítése. A tervezet lényeges eleme a fafeldolgozó ipar működésé­nek optimalizálása. Az elkép­zelések szerint az erdők egyéb funkcióinak sérülése nélkül növelni kell az erdőgazdál­kodás és az elsődleges faipar gazdasági versenyképességét. A stratégia tervezete foglal­kozik a fa ipari célú felhasz­nálásával, szem előtt tartva a globális környezetvédelmi és iparfejlesztési, energetikai feladatokat is, mint például a légköri szénmegkötés és a tárolás elősegítése. További fontos feladatot jelent a nem fa termékek fenntartható hasznosítási lehetőségeinek feltárása, illetve az eddig ala­csony szinten hasznosított, úgynevezett erdei mellékter­mékek fenntartható hasznosí­tásának fejlesztése. mti

Next

/
Thumbnails
Contents