Kelet Magyarország, 2016. július (73. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-25 / 173. szám
2016. JÚLIUS 25., HÉTFŐ KEL1T Háttér 3 Detektoros kincsvadászok Hazánkban a használat engedélyhez kötött illusztráció: mán László A fémdetektorhoz bárki hozzájuthat, ám használatuk engedélyhez kötött. nyíregyháza. Jakab Attila, a Jósa András Múzeum régésze elsorolta, milyen szakmák képviselői használhatnak munkakörökből adódóan a kormányhivatal örökségvédelmi osztályának engedélye nélkül is fémdetektort: ilyenek a tűzszerészek, a régészek, a háborús kegyelettel összefüggő exhumálást végző és a közműnyomvonalat kereső szakemberek. Egy céggel dolgoztatnak- A múzeumunk is rendelkezik fémkeresővel, ám a nagyobb feltárásoknál egy nagy tapasztalattal rendelkező céggel dolgozunk együtt - mondta a Jósa András Múzeum osztályvezetője, aki egy érdekes dologra is felhívta a figyelmet. Szerinte a Rákó- czi-szabadságharc lezárásának időpontja, az 1711-es év kulcsfontosságú, ugyanis az annál régebbi leletek feltárása csak a régészek hatáskörébe tartozik, ott az úgynevezett hobbifémkeresőknek semmi keresnivalójuk, még örökségvédelmi engedéllyel sem.- Aki mondjuk egy második világháborús hadi helyszínen kutakodik egy fémkeresővel, Megyénk egyik településének határában rendszeresen feltűnik egy idősebb férfi a fémdetektorával, s vallatja a földet, hogy vajon mi mindent rejt a mélység. Igaz, mélységet túlzás emlegetni, hiszen mindössze 15-20 centiméteres hatósugarú a készülék.- A munkám beosztása olyan, hogy sok szabadidővel rendelkezem, s mivel nem tudtam magammal mit az a megfelelő engedély birtokában megteheti, ám ilyenkor is ajánlott felvenni a kapcsolatot a múzeummal - hívta fel a figyelmet Jakab Attila, aki említett a közelmúltból néhány leletet, amit fémdetektor segítségével találtak, úgy mint bronztárgyak, ezüstérmék, ruhakapcsoló tű. A Jósa András Múzeum rutinos régésze informális csatornákon keresztül több alkalommal is értesült kezdeni, a régi dolgok meg nagyon érdekelnek, az interneten vettem egy vadonatúj detektort - mondta a „kincsvadász”, aki a nevét nem volt hajlandó elárulni, de szívesen mesélt a hobbijáról. - Jogosnak érzem a büntetést, ha valaki régészeti feltáráson keresi a fémeket illegálisan, de én friss szántásokat, parlagon maradt területeket keresek fel, illetve olyan földeket, arról, hogy jó néhányan engedély nélkül, csak úgy, a saját szakállukra keresnek kincseket a megyénk területén is.- Az illegális fémkeresősö- ket a rendőrségnek jelentjük, a továbbiakban ők intézkednek és teszik meg szükséges lépéseket - mondta Jakab Attila régész. Bácskái István a leletfelderítésre szakosodott Pelta Bt. technikusa. A vállalkozás évek ahonnan a terményt már betakarították. Kanalat, csatot, pikkelygombokat szoktam találni, valamint összegyűjtöm az edénytöredékeket is. A talált dolgok egy részét megtartom, a többit pedig nekiadom a helyi falumúzeumnak.- Ha pénzleletegyüttest találnék a földben, természetesen azonnal szólnék a szakembereknek. Bárcsak már ott tartanék... - tette hozzá. óta szerződésben áll a nyíregyházi Jósa András Múzeummal. Bácskái István legutóbb Nyír- egyháza-Oros mellett dolgozott, mikor is - többek közt - két bronzdepót is feltárt kollégáival.- Amit mi csinálunk, azt szaknyelven úgy hívják, hogy j műszeres leletfelderítés. Hét darab fémdetektorral rendelkezünk, a legolcsóbb 500 ezer forintba, a legdrágább 2 millió 300 ezer forintba kerül, utóbbi a világ legmodernebb detektora - mondta lapunk megkeresésére Bácskái István, aki dolgozott már a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Régészeti Intézetének is, mint mondta, a munkájukban nagyon fontos szerepe van a referenciának és a régészeti kutatás módszertana ismeretének. Bácskái István segített eligazodni a fémdetektorok jogszerű használatában is. Elmondta: fémkereső detektort gyakorlatilag bárki vásárolhat, amit azonban engedély nélkül legfeljebb csak a saját kertünkben használhatunk, kivéve abban az esetben, ha ott nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ha a szerkezetet kivisszük az utcára és működésbe hozzuk, azt csak a kormányhivatal örökségvédelmi osztályának, i illetve az ingatlan tulajdonosának engedélyével tehetjük a jelenleg hatályos jogszabályok szerint. KM-TG.MML Információ A fémkereső műszer engedély nélküli használatáért a kormányhivatalok járási építésügyi és örökségvédelmi osztályai örökségvédelmi bírságot szabhatnak ki a talált leletek értékétől függetlenül. A Büntetőtörvénykönyv hatálya alá esnek viszont azok a súlyosabb esetek, amikor a régészeti lelőhely rongálása és a régészeti leletek illetéktelen eltulajdonítása megtörténik, ezekben az esetekben börtönbüntetést is kiszabhatnak a bíróságok. A férfi rendszeresen vallatja a földet Korszerű eszközöket kaptak A fehérgyarmati kórház FOTÓ: KM-ARCHÍV „A fehérgyarmati járás országosan is a leghátrányosabb járások egyike”. fehérgyarmat. A megyénkben az elmúlt 13 év alatt 27 gyermekek gyógyításával foglalkozó osztály és mentőállomás kapott közel 33 millió forint értékben új orvosi műszereket a K&H jóvoltából. A pénzintézet gyógyvarázs programjának köszönhetően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő közel l millió 412 ezer forintot fordíthat eszközbeszerzésre.- A fehérgyarmati járás országosan is a leghátrányosabb járások egyike, s ez nagyban befolyásolja az egészségi állapotot befolyásoló életmódot is. Térségünk újszülöttjeinek Jelentős minőségi javulást hozhat a gyermekek ellátásában. GYIMESI GÁBOR ellátásában a prevencióhoz és az életben maradás esélyének növelésére, fejlődésük monitorizálására, illetve térségünk beteg gyermekeinek a prevenciójához, diagnosztikájához, terápiájához, valamint a tartós ágyban fekvés következményeinek kivédéséhez korszerű és innovatív eszközöket sikerül beszerezni, melyek jelentős minőségi javulást hoznak a gyermekek ellátásban - mondta el Gyi- mesi Gábor, a Fehérgyarmati Kórház és Gyógyfürdő ápolási igazgatóhelyettese. km Nézőpont Kiss László Privát történelem Nem tudom, hogy létezik-e még, de pár évvel ezelőtt volt egy filmmúzeumos tévécsatorna, ahol késő éjszakánként vagy inkább hajnalonként privát kisfilmeket vetítettek sorra. Fekete-fehér, kicsit vibráló, karcos filmeket, amelyeket valakik, valahol, utazás, nyaralás, családi események közben vagy csak úgy passzióból készítettek kis kézi kamerákkal, jó pár évtizede, a boldog hatvanas-hetvenes években. Közben jó behúzós, mai longue meg chill-outos zenék mentek. Teljesen elvarázsoltak ezek a képsorok, tökéletesen alkalmasak voltak rá, hogy egy buli után még felpörögve, de már fáradtan, egy-két órát mintegy hipnózisban töltsön az ember az utolsó pohár bor társaságában. A hivatalos történelem is érdekes, de a civil történelem annál inkább, mert az utóbbi rejtőzködő. Szekreterek mélyén, padlásokon lapuló dobozok titkai, fotók, levelek, amelyeket nem tárunk a nyilvánosság elé, hogy azután pár évtized múltán egy idegen ember vegye fel a földről képmásunkat egy lomtalanítás mocskából, avagy egy antikváriumban veszi meg, hogy milyen hangulatos lesz a kávézója falára a nem létező családi tradíció illúzióját kelteni. Ezért is szeretem barátom, kollégám, Szántó István könyveit, mert pont azt örökíti meg, ami nem öltött testet fotókban, filmekben, levelekben, csak az emlékekben létezik. Olyan emberekről ír, akiknek nem fognak soha emléktáblát állítani, de még a levéltárakban sem hagytak nyomot maguk után - de mégis tökéletesen képviselnek egy kort, egy ma már nem létező életstílust. Kisemberek, a történelem közkatonái, akik időnként feltűnhetnek valami fatális véletlen folytán egy híresség mellett is, de ez inkább csak a sors érdekes tréfája. Olyan országban élünk, ahol a tradíció, a hagyomány folyton megszakad. Ami volt, eltűnik, átíródik, átértelmeződik, ahogy az ironikus szólás tartja: sose tudjuk, mit hoz a múlt. Örökösen bontjuk a régi környezetünket is, vagy hagyjuk egyszerűen elpusztulni, hogy azután újraépítsünk valami utánzatot. Ha például Ausztriában jövünk-megyünk, láthatjuk, hogy a tradíciók folyamatosak, élők. A legjobb példa erre, hogy mindenhol vannak viruló üzletek, ahol bőrgatyát, drindlt, szarvasgombos szürke felöltőt, térdnadrágot, rojtos bakancsot lehet kapni. Képzeljük már el ugyanezt itthon egy hálózattal, ahol bő szárú gatyát árulnának árvalányhajas kalappal meg rámás csizmával - hogy kapkodnák. Pedig ha nem tudjuk, honnan jövünk, nincs is hova mennünk igazán. Nekem vicces kicsit, amikor ezeréves távlatokra nyúlunk ez ügyben vissza és Ond, Kond, Tas, Huba neveket sorolnak az óvodások, miközben fogalmunk sincs, mi is volt valójában az elmúlt fél évszázadban. Mi belőle az érték, mit kellene őrizni, mi a hulladék, amit elejtünk, mert nem kell. Ismerek olyan befektetőt, aki a közelmúlt relikviáit vásárolja, gyűjti: fényreklámok, kagylófotelek, tárgyak, táblák. Azt mondja, ha majd fontos lesz hirtelen, csak innen tudnak majd illúziót teremteni. Embereket, sorsokat azonban nem tud gyűjteni. Arra csak a könyvek, a fotók képesek - reméljük, egyszer még nagy hasznunkra válnak. ■ ■ - ; Embereket, sorsokat azonban nem tudnak gyűjteni, csak a könyvek, fotók. laszlo.kiss@eszak.hu Kelet-kvíz 1876-ban Jókai Mór is járt itt, hogy képviselőtársait, Domahidy Ferencet és Istvánt meglátogassa. a) Porcsalmán b) Kótajban c) Szamosangyaloson d) Penyigén A helyes választ lapunk mai számában olvashatják Megkérdeztük: Szereti a történelmet? BARANYILÁSZLÓNÉ: ÚJVÁRI ISTVÁN: KOVÁCS ESZTER: Engem leginkább az Szeretem a háborús Számomra a Hunyadi őskor ragadott meg. filmeket. család az etalon. 'au mmi n ThhMttaBHBi ANDRÁSINÉTEMESI BRÁDERNÉ VIKTÓRIA: NAGY IMRE: Mindig Is HILDA Érdekel az Mindig akadt, aki az lekötötte a figyelmeőskorésazókor. ország élére állt. met a történelem. Baranyi Lászlóné régen sok történelmi könyvet olvasott, leginkább az őskor ragadta meg. Most leginkább azt sajnálja, hogy elfoglaltságai miatt kevés ideje jut elmélyedni a hasonló témákban. Újvári István a focit jobban kedveli, inkább a filmeken keresztül érdeklődik a történelem iránt. Aligha meglepő, hogy főként a háborúkkal foglalkozó művek érintik meg. Kovács Eszter számára a Hunyadi család az etalon, a magyar történelem egyértelműen legnagyobb alakjai között tartja számon őket. Az igazságos Mátyás királyról sem a mesékben hallott először, ha teheti, bőszen bújja a középkorról született írásokat. Andrásiná Temesi Hilda számára az ókor és az őskor a kedvenc történelmi szakasz. Mindig is érdekelte az emberiség fejlődése, a barlangrajzok, a régi közösségi élet, amikor elődeink felfedezték a világot. Brá- derné Baráth Viktória elárulta, hogy a magyar középkorban az tetszett neki legfőképpen, hogy mindig akadt, aki a bajban a haza élére állt. Hunyadi János nevét említette, mint aki például kell hogy szolgáljon a ma élőknek is. Nagy Imre mindig nagyon figyelt az iskolában a történelemórákon, mert érdekelték az ott elhangzottak, leginkább az első és a második világháború eseményei kötötték le. KM 111 Marica grófnő a skanzenban Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét láthatta az, aki szombat este kilátogatott a Sóstói Múzeumfaluba. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR 4.
