Kelet Magyarország, 2016. július (73. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-18 / 167. szám

2016. JÚLIUS 18., HÉTFŐ MÍ| Dr. Meskó Bertalan az egészségügy és a digitális technológiák közötti űr csökkentésén dolgozik, mert úgy véli: ha ez nem történik meg, káosz lesz FOTÓK: MAGÁNARCHfVUM Interjú: dr. Meskó Bertalannal, a világ egyetlen orvosi jövőkutatójával „Világot akarok váltani” A beszélgető­partner Száraz Ancsa M A fiatal tudósnak globá­lis tervei vannak: világot akar váltani az orvoslás­ban, és azt is tudja, ezt hogyan érheti el. KISVÁRDA, BUDAPEST. Dr. Meskó Bertalan egyedüli magyarként került be a jövő egészségügyét meghatározó innovátorok nemzetközi Future Health 100 listájába, az idén a digitális egészségügy legnagyobb hatá­sú szakértőjének választották. Globális tervei vannak: világot akar váltani az orvoslásban, és azt is tudja, ezt hogyan érheti el. A cél, amit kitűzött, nem kicsi: szeretné megváltoztat­ni az egészségügy rendszerét, ami szerinte azért elkerülhe­tetlen, mert a jelenlegi álla­pot nem tartható fenn sokáig. Az egészségügy és a digitális technológiák közötti űr csök­kentésén dolgozik, mert úgy véü: ha ez nem történik meg, káosz lesz. Mennyi időnk van addig, amíg a katasztrófa bekövetkezik? DR. MESKÓ BERTALAN: Sokkal kevesebb, mint gondolnánk! A digitális technológia gyors változása, a robotika fejlődé­se, a mesterséges intelligencia megjelenése kulturális forra­dalmat generál, és ha ez fel­készületlenül ér bennünket, az katasztrófához vezet. Az én misszióm az, hogy mielőtt ez bekövetkezik, átformáljam az orvosok és a páciensek hozzáállását, hogy a gyógyí­tás olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb legyen. Ebben a folyamatban mi az orvosok teendője? DR, MESKÓ BERTALAN: Őket arra készítik fel, hogy az az ismeretanyag, amit az egye­temen, majd munkába állva elsajátítanak, egész életük­ben elegendő lesz. Ez akár még néhány évvel ezelőtt igaz is lehetett, ma viszont már nem állja meg a helyét. Óriási sebességgel közeledik felénk a digitális cunami, annyi az új ismeret, hogy ma már egyetlenegy orvos sem mondhatja, hogy naprakész a saját szakterületén, hiszen óráról órára jelennek meg új eszközök, új információk, májszövetet nyomtathatunk 3D technológiával, nanorobo- tokat juttathatunk az emberi szervezetbe. Nem az a cél, hogy minden információ a fejükben legyen, hanem az, hogy tudják: miként férhet­nek hozzá. A legnehezebb fel­adat megértetni velük, hogy ami ellen hadakoznak, az valójában segítség - a techno­lógia révén juthatnak el oda, hogy azzal foglalkozzanak, amivel kellene: a beteggel. Sokszor egy jó szó többet ér, mint maga a kezelés, de a je­lenlegi rendszerből éppen ez hiányzik: a humánum. Mert mire megy el ma az orvos ideje? Ötszázadszor is beírja a rendszerbe ugyanazokat az adatokat, amiket máshol má­sok már beírtak, adminisztrál, előadásokra jár, és nem jut idő a gyógyításra. Szörnyű szakmává tettük az orvoslást: kiveszett belőle az emberség. De ez nem az orvosok hibája. Lehetetlen minden terhet az ő vállukra tenni, mert ez a rendszer bűne - én ennek a megváltoztatásán dolgozom. Viszont az idő szorít, és ha lépcsőfokonként haladunk, az már kevés, itt hatalmas ugrásokra van szükség. Az orvos-beteg viszony a leg­több esetben alá-fölé rendelt­ségről szól, és nem partnerség­ről. Ezen lehet változtatni? DR. MESKÓ BERTALAN: Az egye­temen engem is úgy oktattak, hogy én leszek az isten, aki megmondja a páciensnek, mit és hogyan kell tennie. Ennek véget kell vetni, partnerség nélkül ugyanis nem képzel­hető el a gyógyulás. A beteg és az orvos közötti emberi viszonyt semmi sem he­lyettesítheti, a technológiák használatával viszont nem­csak hogy hatékonyabb és gyorsabb lehet a gyógyítás, de visszatérhet a humánum is. Hogyan? DR. MESKÓ BERTALAN: Meg kell győzni az embereket arról, hogy az egészségük irányítói ők maguk, ami azért fontos, mert az egészségtudatos, magára figyelő, jól informált beteg jobb partner a gyógyu­lásban. Aki olyan eszközöket használ, amelyekkel visszajel­zést kap az egészségi állapo­táról, rövid idő alatt rájön, hogy mennyire izgalmas ez a kaland. A legtöbben akkor jutnak el orvoshoz, ha már betegek, de meggyőződé­sem, hogy a kezelések felől a megelőzés felé kell elmozdul­Névjegy A Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. Orvosként végzett 2009-ben a Debre­ceni Egyetemen, 2012-ben PhD fokozatot szerzett a klinikai genomika területén. Az Egyesült Államokban 2014-ben megjelent, The Guide to the Future of Medicine című könyve az Amazon globális top 100-as listájába is bekerült. Több mint 500 előadást tartott a jövő orvoslásáról a Yale, Stanford és Harvard Egyete­mektől egészen az Egészségügyi Világszervezet központjáig. Megjelent cikke a jövő or­voslásáról a CNN főoldalán, megemlítették a New York Times-ban, a TIME magazinban, a FORBES-banés a BBC-ben is. A Kreatív Magazin a .25 legkreatívabb magyar", a Forbes pedig a „30 legsikeresebb 30 év alatti fiatal” közé választotta. A Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatói Albizottságának köztestületi tagja. nunk. Az én misszióm hidat teremteni a sci-fi technológia és a mai orvosi gyakorlat kö­zött, de ebben a pácienseknek is komoly szerepük van. A sa­ját egészségünkért senki sem fog tenni, kizárólag mi ma­gunk, de ehhez egészségtu­datosán kell élni - a legtöbben viszont nem tudják, ez mit is jelent. Hatéves kortól kellene ezt tanítani az iskolákban, és akkor jól tudnánk használni az internet adta lehetősége­ket. Ma, ha valakinek egész­ségügyi problémája támad, mielőtt orvoshoz menne, az interneten megnézi, a tünetei alapján vajon mi lehet a baja. És ha ezeket olyan webolda- lon keresi, ahol naprakészek és ellenőrzöttek az adatok, úgy ülhet le az orvossal be­szélgetni, hogy van egy közös kiindulási alap: tud kérdezni, mert vannak információi. Azaz nem az orvos jelenti ki, hogyan tovább, hanem a beteggel közösen hozzák meg a döntéseket. A feladatom tehát kettős: lebontani az orvosok elefántcsonttornyát (én ezt baltával teszem, a tanítványaim pedig lézerfegy­verekkel fogják), a betegeket pedig meggyőzni arról: a saját életükért ők a felelősek. Kik juthatnak hozzá ezekhez az eszközökhöz? Ez csak a tehe­tősek kiváltsága? DR. MESKÓ BERTALAN: Dehogy! Ezek nem drágák, könnyen beszerezhetők, a segítségük­kel pedig mindenki személyre szabottan mérheti az egész­ségét. Én 1997 óta mérem az egészségemet. Használtam már vérnyomásmérőt, alvás­mérőt vagy okostelefonnal működő EKG eszközt is. így amikor elmegyek orvoshoz, nem kell időt tölteni a vérnyo­másméréssel, hiszen elég csak megmutatnom a friss ered­ményeket. Ezeket otthon is bárki megteheti, a lehetőség mindenki számára adott. Digitális cunami közelít, óriási sebességgel kisvárda, Budapest. Hogy el­kerüljük a digitális cunamit, az orvosoknak és a páciensek­nek is változniuk, változtatni­uk kell. Mit tapasztal: kikben nagyobb az ellenállás, az orvo­sokban, vagy a páciensekben? - tettük fel a kérdést.- Az orvosokkal nehezebb. Sokan azt gondolják, az idő­sebb nemzedék tagjai jobban idegenkednek a változások­tól, de ez nem korfüggő. Is­merek olyan 60 éves orvost, aki alig várja az új eszközök megjelenését, de olyan 19 éves medikust is, aki nem en­ged beleszólást a döntéseibe. A gondolkodásmód számít, az, hogy az orvos szeretné-e a munkáját hatékonyabbá, in­teraktívabbá tenni. Egyaránt kihívás a fiatalok hozzáállását megváltoztatni és az időseket a technológia használatára megtanítani, de az biztos: az egészségügyben jelen lévő és felénk tartó változások alól senki sem vonhatja ki magát. Ezzel haladni kell, ugyanis arra esküdtünk fel, hogy fo­lyamatosan képezzük ma­gunkat, a digitális íráskészség pedig ma már az orvosi mun­ka része - akár akarjuk, akár nem. Több mint 500 előadást tartott a jövő orvoslásáról a világ minden táján Megtanulta élvezni a folyamatos változást KISVÁRBA, BUDAPEST. A válto­zásokhoz dr. Meskó Bertalan szerint nem pénzre vagy az egészségügyi kormányzatok együttműködésére van szük­ség - ez felülről irányítva nem működik. Ehhez az kell, hogy az orvosok és páciensek be­lássák, enélkül káosz jön. Vál­toztatni kell, fejleszteni. Nem szabad várni valamire vagy valakire: ez mindenkinek a fel­adata. Falakba ütközik Amikor azt kérdezzük, gyak­ran ütközik-e falakba, nevet­ve válaszol: folyamatosan, de ez őt motiválja. - Én már hat­évesen tudtam, hogy geneti­kus akarok lenni, és amikor ezt elértem, úgy éreztem, más módon jobban szolgálhatnám az emberiséget. Mégpedig azzal, ha egyesítem az orvos, kutató, genetikus és geek éne­met. így lettem orvosi jövő­kutató, egyelőre az egyetlen a világon. Megtanultam élvez­ni a változásokat, és ezekből előnyt kovácsolva olyan meg­oldásokat keresek, amelyek­kel felkészülhetünk arra, ami az egészségügyben ránk vár. A digitális technológiákat úgy kell beépíteni a mindennapi orvoslásba, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegyék a gyó­gyítás folyamatát, de hogy a beteg-orvos közötti kapcsolat és a humánum is megmarad­jon. Ez az én misszióm. KM

Next

/
Thumbnails
Contents