Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-04 / 130. szám
2016. JÚNIUS 4., SZOMBAT / KELET Léket ütöttek a nemzet lelkében A trianoni csonkítás okozta sebekre némi gyógyírt jelent a kettős állampolgárság. NYIRE6YHÁZA, NYÍRMADA. Kozma Péter megyei kormánymegbízott felidézte, kilencvenhat éve az ország területének kétharmadát elveszítette és a magyarság egyharmada rekedt a határon kívül, majd emlékeztetett: hazánk Trianon után talpra állt, sőt a két világháború között gazdasági csodát vitt véghez.- Június negyediké és a Nagy-Trianon-kastély a nemzet legnagyobb, visszafordíthatatlan tragédiájának jelképei - mondta ünnepi beszédében Seszták Oszkár. A megyei közgyűlés elnöke úgy véli: a csonkítás okozta sebekre némi gyógyírt jelent a kettős állampolgárság intézménye, amellyel eddig több mint egymillióan éltek.- A határon túli magyarok is szellemileg, anyagilag egyaránt gyarapodó anyaországot szeretnének látni, nem pedig kishitűséget, beletörődést és önsajnálatot - tette hozzá. Pálcát törtek fölötte Az ünnepség résztvevői a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanulóinak énekében gyönyörködhettek, a Pálcát törtek fölötte című emlékműsort is az intézmény színjátszóinak előadásában láthatták. Az ünnepség zárógondolatait dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere fogalmazta meg.- Kicsit váratlanúl ért a kérdés, de nem felkészületlenül. Amikor én születtem, Borzso- ván laktunk. De a gyermekkor Técsőhöz köt, mert nem sokkal később édesanyám szülővárosába költöztünk. Akkoriban még sok magyar élt ebben a festői szépségű városkában.- Gyermekésszel nem tudtam felfogni, hogy a város haFOTÓ: RACSKÓ TIBOR tárában folyó Tisza túlsó partjára miért nem úszhatunk át. A másik parton volt Kistécső. Ott volt a gyümölcsösünk is a Kisnereszen-hegyen; rokonok, ismerősök laktak Kistécsőn, akikkel nem tudtunk találkozni, mert Trianon annak idején a Tisza túlsó partjára eső településeket Romániához csatolta, minket meg, ugye az akkori Csehszlovákiához. Majd a második világháború után Kistécső maradt Romániában, Técsőt meg a Szovjetunióhoz, ezen belül Ukrajnához csatolták. De a magyar a magyarral, a rokon a rokonnal, az ismerős az ismerőssel nem találkozhatott. Ha kiabáltunk egymásnak a folyó két partjáról, a határőr ránk fogta a géppuskát és csendre intett, még azt is megtiltotta, hogy integessünk. „Ne hadonássz!” - ordította.- Kérdeztem édesanyámat, miért nem mehetek Juliska nénihez, aki Kistécsőn lakott. Ő meg miért nem jöhet hozzánk? Ha felnősz - mondta anyám majd megérted. Hát már serdülőként megértettem, de elfogadni ma sem tudom. Mint ahogy senki sem tudja, akit a túlsó partra vetett a sors, illetve Trianon. km-gyl, hp Keresztre feszített ország Kozma Péter kormánymegbízott idézett Padányi Viktor személyes emlékeiből is: „...És ahogyan a harangok zúgása behatolt hozzánk, Kovách a mély csendben inkább saját magának, s senki másnak közülünk, ezt mondta: Consummatum est! Ötvennégyen voltunk ebben az osztályban, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A keresztre feszített Krisztus utolsó szavai után valamennyien a padra hajtottuk fejünket és sírva fakadtunk. Odakint a harangok még mindig zúgtak. Magyarország keresztre feszíttetésének napja, 1920. június 4-e volt. Péntek...” Or. Ulrich Attila, Kozma Péter és Seszták Oszkár megkoszorúzza az emléktáblát rőt helyeztek el a megyeháza falán, a Trianon-emléktábla alatt. Gyermekésszel is felfoghatatlan Mintegy másfél évtizede él Nyírmadán dr. Szöllősy Tibor ideggyógyász főorvos, számos regény, mint például a Csernobil katasztrófájáról szóló, A kígyó önmagába mar című novelláskötet és hely- történeti tanulmánykötet szerzője. Kárpátaljáról, pontosabban Técsőről költözött Nyírmadára, persze azóta is ezer szállal kötődik a szülőföldhöz. Amikor feltettük neki a kérdést, hogy ő, illetve szülei hogyan élték meg Trianont, hirtelen pár ütemnyi szünet következett, ahogy manapság mondani szokás: megállt az ütő. Egy mély sóhajtás után aztán belevágott. DR. SZÖLLŐSY TIBOR- A magyar állam fennállásának 920. évében léket ütöttek a nemzet lelkében. Már akkor számítottak arra, hogy Trianon további konfliktusokat szül, a mi felelősségünk a jó kapcsofat fenntartása a szomszédos országokkal az ottani magyarság érdekében is. Ezután a történelmi egyházak képviselői léptek a mikrofonhoz egy közös ima erejéig. Végezetül a megye és a város elöljárói - a hagyományoknak megfelelően - egyetlen közös, Nagy-Magyarország alakú, nemzeti színű virágcsokSerdülőként megértettem, de elfogadni nem tudom. Néma gyász után szabad emlékezés Megkoszorúzták azáldozatok emléktábláját FOTÓ: SIPEKI PÉTER Útlezárások Nyíregyházán NYÍREGYHÁZA. A mai Michelin Bringafesztivál miatt útlezárásokra és terelésre kell számítani. Június 4-én, szombaton a Kossuth tértől a Zrínyi Ilona utca-Egyház utca-Kossuth Lajos utca-Sóstói út (a Keme- csei útig) útvonalat, visszafelé a Sóstói út-Vay Ádám körút-Hunyadi utca-Bocskai utca útvonalat 12 óra 45 perctől körülbelül 15 óra 30 percig lezárják. A keresztutcák forgalmát a rendőrök szakaszosan engedik át. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság a közlekedők türelmét és megértését kéri, és javasolja, hogy Sóstót ebben az időszakban a Korányi Frigyes utcán, a Hímes városrészt és Nyírszőlőst pedig az Északi körúton kerülve közelítsék meg. A Hősök tere déli és keleti oldalain található parkolókat a rendezvény végéig lezárják. km Egy tragikus baleset után kínvallatás, statá- riális bíróság, kivégzés és meghurcoltatás lett a sorsuk. pócspetri. Bizakodva ébredtek Pócspetriben az emberek 1948. június 3-án, egy szép nap reményével, de az este félelmet, rettegést hozott, a megbélyegzés hosszú időre szóló szégyenével.- A kommunista hatalom példát statuált a településsel, és Pócspetri évtizedekig némán zokogott, de ma már nem hallgatunk, emlékezünk, hogy emlékeztessünk - mondta köszöntőjében Tamás György polgármester a „Pócspetri Események” 68. évfordulóján rendezett ünnepségen. Tisztelgünk azok előtt - folytatta gondolatait -, akik békésen álltak ki hitük mellett, az iskolájuk államosítása ellen, de egy tragikus baleset után kínvallatás, statáriális bíróság, koncepciós per, kivégzés és meghurcoltatás lett a sorsuk. Emlékeznünk kell, hogy soha többé ne alázhassanak meg így embereket, közösségeket. Az áldozatok emléktáblájának megkoszorúzása után közös imában és ünnepi műsorral is felidézték a 68 évvel ezelőtti történéseket. Történelmi emlékhely A település szeretné elérni, hogy a magyar történelem könyvében is sötét fejezetet író események helyszínét, a volt Irinyi kúriát történelmi emlékhellyé nyilvánítsák. Első lépésként már várja az érdeklődőket a „Pócspetri - Büszkeségpont” állandó tárlata. KM-NYZS Pócspetri hosszú évtizedekig némán zokogott. TAMÁS GYÖRGY Háttér 3 Nézőpont Györke László Sokkoló trauma Vári Fábián László kárpátaljai magyar költő, néprajzkutató mondta nemrég e sorok írójának: „A trianoni békediktátum számunkra olyan trauma, mely történelmünk folyamán a legrettenetesebb sérülést okozta a nemzet testén. Nem hiszem, hogy ezt valaha is ki lehet heverni.” Igazából csak az érti, mit jelent a szülőföldjén kisebbségben élni, aki saját bőrén érzi, érezte ennek minden nyűgét. Első a megaláztatás. Mert amikor az embernek naponta a fejéhez vágják, hogy ugyan már, mit keres maga itt, miért nem megy a sajátjaihoz, miért beszél itt „külföldiül”, akkor bizony nem jó a kisebbségbe taszított ember közérzete. Persze, nem minden többségi vágja a kisebbségi fejéhez, hogy „beszélj oroszul, ha orosz kenyeret eszel”, vagy éppen ukránt, vagy szlovákot, románt stb. Viszont a többségbe kerültek az „ajándékot” ezer körömmel szorítják, nem eresztik, mint akik érzik - bár bevallani sose fogják -, hogy nem éppen igazságos, tisztességes eszközzel jutottak ehhez a jusshoz. A többségiek számára érthetetlen az is, hogy miért ragaszkodik annyira a kisebbség a saját kultúrájához. Miért ismeri például a kárpátaljai magyar jobban a magyar irodalmat, mint az ukránt. Hát ez felháborító! - vélik. Vári Fábián László arról is beszélt, hogy fontos döntést hozott 2010-ben az Ország- gyűlés, amikor kimondta: június 4-e legyen az összetartozás napja. „Ez elviselhetőbbé tette számunkra ezt a napot, közelebb hozta egymáshoz a szétszakított ország határon túlra taszított és az anyaországi magyarjait.” laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet-kvíz Határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg. a) Olcsvaapáti b) Pátyod c) Hodász d) Nagyhódos A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Önnek van kedvenc pedagógusa? SIPOSNÉ TÓTH MOCSÁRI SÁNDOR: IBOLYA: Máig tartjuk a Felnőtt fejjel másképp kapcsolatot. látja az ember. DÉRINÉBAKK ANASZTÁZIA Szeretettet gondolok a tanítómra. GULYÁS EMIL: Miatta lettem biológia-földrajz szakos tanár. SOÓS CSENGE: A biológiatanárom a kedvencem. SASS FLÓRA: Brigi nénivel nagyon jóban vagyunk. Siposné Tóth Ibolya szerencsés volt a pedagógusokkal: a Széchenyi-szakközépben és a debreceni tanítóképzőben is remek tanárai voltak, mégis az osztályfőnökét emelte ki a Bem-iskolából. - Magyart és oroszt tanított, embersége és szakmaszeretete emelte ki a többiek közül. Máig kapcsolatban vagyok vele - válaszolta kérdésünkre. - Amikor iskolába jártam, nem volt kedvenc tanárom, de felnőtt fejjel másképp látom a dolgokat - felelte a nagykállói Mocsári Sándor. - Most már nagyra értékelem a matektanáromat, aki olyan jól magyarázott, hogy otthon szinte nem is kellett tanulnom - tette hozzá. Dériné Bakk Anasztázia máig szeretettel emlékszik a tanító nénire, akitől a betűvetést és az olvasást tanulta.- Gyakran eszembe jut, pedig évtizedek teltek el azóta. Gulyás Emilre akkora hatással volt a biológiatanára, hogy maga is ezt a pályát választotta. - Nem csak a hivatásom, a hobbim is neki köszönhetem - mondta az amatőr természetfotós. Soós Csenge az Eötvös-iskola nyolcadikosa.- Nem csak tanárként, emberként is nagyon szeretjük a biológiatanárunkat. Barátnője, Sass Flóra a kémiatanárát emelte ki. - Jól tanít, mégis főleg a személyisége miatt kedveltem meg. km-hp “ Hömpölygő víztömeg a Búza téren Pénteken délután fél négykor leszakadt az ég, és hirtelen képtelen volt elnyelni az esővizet a csatornarendszer. FOTÓ: LAOÁNYI TÓTH LAJOS S
