Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-22 / 145. szám
2016. JÚNIUS 22-, SZERDA KELET MViMHHHl Fókuszban: a Brexit 7 Röviden figyel az óriás. Kínának csökkenne a befolyása az EU-ban, ! ha elveszítené támogatóját, mert London távozna az unióból. A Kína és Európa közötti kapcsolatokban viszont | a közép- és kelet-európai or- j szágok várhatóan idővel több | szerepet kapnának - vélik a J South China Morning Post j című lap szakértői. MEGFONTOLANDÓ. Soros György szerint meredek ívben gyengülne a font, és fekete péntek következhetne a piacokon, ha csütörtökön a britek többsége a kilépésre szavazna. A magyar-amerikai nagybefek- | tető ábrándnak nevezte azon J brit véleményeket, miszerint j a Brexit nem érintené saját | pénzügyi helyzetüket. KEVESEBB FIATAL? Ha a britek kilépnek, országuk már nem lesz annyira vonzó a fiatalok számára, hiszen kevésbé lesznek versenyképesek a fizetések, a font esetleges gyengülése pedig jelentős áremelkedést indíthat el a belső piacokon - erre számít James Hick, a Manpower- Group toborzócég igazgatója. Felhúzták a szemöldöküket? London. Sok uniós vezető biztatja maradásra Nagy-Bri- tanniát, azonban Orbán Viktornak a Daily Mailben megjelent egész oldalas hirdetése a legszembetűnőbb - írta internetes kiadásában a Financial Times című londoni gazdasági napilap. Hozzáteszi: Orbán az első uniós vezető, aki közpénzből hirdet a brit médiában, fizetett politikai hirdetésekben ösztönözve a szavazókat az unióban való maradásra. A napilap szerint Orbán „beavatkozására” többen is „felhúzták a szemöldöküket”, tekintve, hogy lépése ellentétben áll az otthoni, nyilvánosan és „perzselően euro-szkeptikus” retorikájával. Kormánya plakátkampányt indított, bírálva az uniós menekültpolitikát - tették hozzá. MTI Saját kardjukba dőlnek a britek? Jo Cox, a múlt csütörtökön meggyilkolt brit munkáspárti képviselőnő a maradáspártiak népszerű politikusa volt; halála az uniópártiak táborát erősítette fotó: ben stansall Ha az angolok kilépnek az unióból, az a magyar vendégmunkásokat is érzékenyen érintheti. Budapest. „Foghatják a fejüket a magyar melósok; úszik az álomfizetés, ha jön a Brexit” - ilyen és hasonló címekkel „hangolnak” a magyar- országi lapok a csütörtöki angliai népszavazásra, melynek nem kevesebb a tétje, mint hogy kilépnek-e az Európai Unióból a britek, vagy maradnak. A lapunknak nyilatkozó gazdaságkutató szakember és volt jegybankelnök egyetértenek abban, hogy a britek esetleges kilépése a nemzetállamok közösségéből az Európai Unió, Nagy-Britan- nia és Magyarország számára is káros lenne. Évekig elhúzódhat Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világ- gazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója szerint, ha a britek Tcilépnek, akkor egy hosszú, legalább 2 éves tárgyalási folyamat kezdődik a kilépés feltételeiről, és az Európai Unióval (EU) való jövőbeni kapcsolatokról. Például arról, hogy miben maradnak benne (a szabad kereskedelemben, az egységes belső piacban stb.), és milyen mértékben.- Ezért ma azt megmondani, hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye, felelősen nem lehet. Anglia azonban megítélésem szerint feltétlenül rosszul jár. Az angolokban látványosan ütközik a nagy nemzeti szuverenitás táplálta büszkeség és a gazdasági racionalitás. Utóbbi kapcsán muszáj úgy fogalmaznom, hogy a britek mintha nem néztek volna rá a világtérképre, mielőtt a Brexit (kilépés) lehetőségét a saját belső és a nemzetközi közvélemény előtt meglebegtették. Gyakorlatilag Anglia részesedése ma a világ termelésében mindössze 2 százalék, nem 15, mint mondjuk volt a II. világháború után. Egész egyszerűen nem lehet visszaforgatni a történelem kerekét. Az ország ipara nemzetközi léptékkel nézve lepusztult, szinte csak a szolgáltató (ezen belül is leginkább a pénzügyi) szektorból él, no meg az uniA britek mintha nem néztek volna rá a világtér- ^ ** | képre... Jjg g. INOTAI ANDRÁS (S^rOl ós támogatásokból, melyek legnagyobb haszonélvezője tudni valóan a brit királyi család - mondta a kutató, aki szerint egy biztos: az angol gazdaságnak akkor is szüksége lesz külföldi munkaerőre, kétkezi munkásokra és magasan képzett értelmiségiekre egyaránt, ha esetleg kilépnek az Európai Unióból. „Nem igazán értem, hogy az angoloknál miért éppen a magasabb munkakultúrával rendelkező magyar, cseh, lengyel vendégmunkások verik ki a biztosítékot, és nem mondjuk a volt gyarmatokról korábban érkezett afrikaiak és ázsiaiak” - fogalmazott érdeklődésünkre Inotai András. Nem nyernének vele Szerinte egyébként a kilépéssel a brit gazdaság semmit nem nyer, az unió gazdasága viszont nyerhet. Úgy fogalmazott, hogy a britek az európai integráció elmélyülését mindig is inkább visszafogták, mint serkentették; ők ugye szabad kereskedelmet akarnak, egységes belső piacot, korlátozott munkaerő-vándorlással. - Abban a percben, amikor a britek azt mondják, hogy kilépnek, a német-francia tengely mentén létrejön a föderális Európa. Csakhogy ez alapvetően a magországokra fog vonatkozni, és kevéssé a nem annyira EU-barát közép- és kelet-európaiakra. Tehát kialakul egy unión belüli periféria, és meggyőződésem, hogy ez az igazi veszély Magyarország számára. Nem az, hogy a távozó britek a jövőben nem fognak befizetni a közös büdzsébe, és így a magyarok is kevesebb pénzt kapnak a brüsszeli kasszából - állítja Inotai András, aki szerint ez a felvetés eleve „hülyeség”, hiszen legalább két évig tárgyalnak a részletekről, addig pedig minden a régi kerékvágásban halad. „A Brexitet a nemzetközi pénzpiacok egyelőre nem árazták be, de az biztos, hogy Magyarország meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne azzal, ha az Európai Unió belső perifériájára szorulna” - véli a gazdaságkutató. Mindenkinek káros lenne Surányi György közgazdász professzor, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kilépés egyaránt káros lenne az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Magyarország számára.- Az EU szempontjából szimbolikusan is hátrányos az, hogy egy ilyen jelentős tagország kilép belőle, ami esetleg más országokban is felerősítheti az unióellenes erőket. Másfelől nagyon fontos az a kiegyensúlyozó szerep, amit Anglia betölt a németek és a franciák között. Jobb, ha egy ilyen jelentős angolszász ország nagyhatalomként, egyenrangú partnerként ott van az Európai Unióban, ráadásul az angolok azok, akik a nemzetállamok közösségén belül leginkább a szabadpiaci verseny hívei, meglehétősen liberális gazdasági felfogást követnek. Angliában a kilépés befelé fordulást eredményezne, a britek elveszítenék azt a fontos kiegyensúlyozó szerepüket, amit az EU-ban képesek érvényesíteni. Ma azáltal van Angliának komoly világ- politikai jelentősége, hogy a nemzetközösség meghatározó tagja. A londoni City (mely az angol nemzeti össztermék 8 százalékát állítja elő) jelenA magyar kormány hónapokkal ezelőtt programot indított azzal a céllal, hogy visszacsalogassa Magyarországra a külföldön dolgozó fiataljainkat. A projekt azonban nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen tős veszteségeket könyvelhet el a Brexit esetén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Angliának jelentős folyó fizetési- mérleg-hiánya van, de amíg ők a világ egyik meghatározó pénzügyi centruma, addig ennek a finanszírozása nem jelent különösebb nehézség get. Ha azonban a kiváltságuk megszűnik, ez önmagában kiigazításra, szigorításra kényszeríti a briteket. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy ha kilépnek, akkor Skócia kilép az Egyesült Királyságból és belép az unióba. Ami (fontos látni) a britek számára további lelki, kulturális, történelmi, politikai probléma lehet - tekintett előre Surányi György. Lehetőség a tisztes életre A vezető közgazdász vélekedése szerint Magyarország szempontjából azért (is) lenne káros a Brexit, mert a britek verseny- és piacpárti százmilliós ráfordítással alig több mint száz fiatalt sikerült visszacsábítani. Ezért a jövő évi büdzsé módosításának elfogadása után a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy jövőre nem folytatják a nagyszabású programot. Bárki is nyer, megváltozik Európa és Anglia a szavazás után. SURÁNYI GYÖRGY felfogása közvetve nagyon hasznos a kelet-európai kis országok számára.- Az a tény, hogy Anglia nyitotta meg legjobban a munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok polgárai előtt, sok honfitársunk számára hatalmas lehetőséget teremtett a tapasztalatszerzésre, egyszersmind a tisztességes polgári létre. Ezek a fiatalok évente egymilliárd eurót utalnak haza - sorolta a fontosabb érveket Surányi György. Szavai szerint biztos, hogy szigorodnának az angliai munkavállalás szabályai, bár a már ott lévők szempontjából ez nagy változást szerinte nem jelentene. Az újak viszont nagyon megéreznék. „Csak remélni merem, hogy a maradáspártiak győznek a népszavazáson, bár mindkét kimenetel benne van a pakliban” - szögezte le Surányi György, aki szerint aggasztó, hogy egy ilyen kérdés felvetésével milyen mértékben lehetett megosztani az angol közvéleményt. - Biztos vagyok benne, hogy bármelyik tábor nyer, akkor is megváltozik Európa és Anglia is a referendumot követően. Ezért súlyos felelőtlenség ilyen kérdéseket népszavazásra bocsátani. Látható, hogy az emberek jelentős része félinformációkra hagyatkozva járul majd az urnák elé. Az például tényszerűen nem igaz, hogy minden bajnak a forrása az, hogy a sok vendégmunkás elveszi a megélhetést az angolok elől. Ezzel szemben a valóság az, hogy Angliában a valaha mért legnagyobb foglalkoztatási adatot mérték idén, a lakosság 76 százaléka foglalkoztatva van. Ez történelmi rekord... - jelentette ki a közgazdász. PETNEnÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Nyitón kérdések ■ Mit lépnének a skótok egy ilyen helyzetben? ■ Hogy reagálna a Brexit-re a nemzetközi tőke? ■ Milyen mértékben hagyná ott a tőke Londont? ■ A brit valuta milyen mértékben értékelődne le? • A hazai termékek árát mennyiben drágítaná meg? • Hogyan viszonyulna Anglia a vendég- munkásokhoz? Kevés fiatal jött haza <§> Fej fej mellett Kedden is országszerte „hirdették az igét” a maradás és a távozás mellett állást foglalók, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az esélyek totálisan kiegyenlítettek. FOTÓ: AFP, JUSTIN TALLIS Róna Péter: a periférián vagyunk A pénzvilág központja a londoni Cityből könnyen Frankfurtba helyeződhet át. BUDAPEST. „Úgy látom, hogy a kilépni szándékozók vezetői felkészületlenek, nem lehet tudni, hogyan képzelik el a kiszállást, illetve a jövőt. Ha ők győznek, akkor a kormány bizonyára lemond, és előrehozott választások lesznek” - jelentette ki a hosszú ideig Angliában élt Róna Péter bankár. A kilépők érvei A Brexit támogatói három érvet hangoztatnak: nem kérnek a migránsokból, szerintük az EU nem működik, és jobb kiszállni belőle, mielőtt összeomlik, valamint, hogy a brit azért mégis a világ ötödik legnagyobb nemzetgazdasága, anyja a nagyvilági nyelvnek, az angolnak, és része az angol ajkú világközösségnek. Tehát van hová menniük.- Ők otthonosabban érzik magukat az amerikaiak, a kanadaiak, az ausztrálok, az új-zélandiak társaságában, mert úgy gondolják, hogy abban a világban sikeresebb gazdaságot és társadalmat tudnak létrehozni, mint az EU-ban. Azzal egyetértek, hogy az angolok kilépése esetén a német-francia tengely mentén létrejönne a föderális Európai Unió, azt viszont nem gondolom, hogy kiszorulnánk ennek a perifériájára. Mert sajnos jó ideje ott vagyunk. Magyarországról világosan kiderült, hogy politikai értékrendjét tekintve nem képes illeszkedni a nyugat-európai politikai kultúrához, sokkal inkább valamiféle keletihez - véli Róna Péter. Német hegemónia? A londoni City pénzügyi központ jellege veszélybe kerülhet a kilépéssel, mivel a Brexit esetén az európai kontinens nagyon britellenes fordulatot vehet - állítja a bankár, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy Európa elindul egy • r Róna Péter fotó: matey istván City-ellenes szabályozás irányába, és Londonból Frankfurtba tevődik át az európai pénzügyi súlypont, hbn-pa
