Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-01 / 127. szám

2016. JÚNIUSI., SZERDA kelet \ Háttér 3 gyártás centrumaitól távol is tanyát vertek a filmfelvevő gépek. szabolcs-szatmAr-bereg. A film történetének több mint 100 esztendejéből mi ma­gyarok is bőséggel kivettük a részünket, ugyanis éppen az idén ünnepelhetjük a 105 éves jubileumát annak, hogy a fővárosban megalakult az első - bár nem túl hosszú életű - filmvállalat, a Hunnia Biográf Társaság. Egyetlen fennmaradt filmjük, az alig 10 perces Keserű szerelem, meg­tekinthető az interneten is. A dicső esemény adta az ötle­tet, hogy röviden áttekintsük, milyen szerepet játszott Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye a filmtörténelemben. Nincs okunk szégyenkezni Már a kezdetekkor, a némafilm korszakában sem maradtunk le a nyugattól. Talán kevesen tudják, hogy Nyíregyházán az első között nyílt filmműterem a Hüttermann lovardájában a századforduló után. Amikor a híres amerikai színészikon, Rudolf Valentino váratlanul és fiatalon meghalt, nálunk is kitört a hasonmás kerestetik mozgalom. Még Fedák Sári is beszállt a játékba, saját pesti patronáltjait támogatva, ám a lázas versengésből mégis egy nyíregyházi patikusse­Fllmforgatás Nyíregyháza belvárosában: jobbról Pécsi Ildikó géd került ki győztesen. De itt forgatta Vásárosnaménynál a Tisza-parton Kosa Ferenc a Sodrásban című művét, s a tiszadobi Andrássy-kastély adta a kulisszáit a Josephine Baker életét feldolgozó film­nek is, egy francia kastély sze­repét magára öltve. A Kisváros című televíziós sorozat a megye több hely­színét is megidézte Nyíregy­házától Kisvárdáig, Tákostól Tivadaron át Csengerig. A Nyíregyházi Állatparkban pe­dig mindjárt három film is for­gott: a Kisváros 6 epizódja, az életveszélyben című krimi, és egy mesefilm, Almási Évával a főszerepben. Gajdos László nem csupán azért volt kulcsfi­gurája az eseményeknek, mert már akkor is ő igazgatta az in­tézményt, de ötletgazdaként a történetformálásból is kivette a részét, s az 50 perces krimi­nek a producere lett. Szóval tudott mesélni:- Ezek a filmesek olyasmi­ket találtak ki, hogy Csányi Sándor birkózzon egy orangu­tánnal. Mikor kiábrándítot­tam őket, hogy ez lehetetlen, hoztak egy állatjelmezt, ami­be az egyik gondozónk bújt bele. Gosztola Adél is csak így tudta a majom torkát vizs- gálgatni. Oroszlánt sem en­gedtünk el a városban, pedig nagyon szerették volna. De az elefántok már sétálgathattak a parkban, akik között Pécsi Nem tárják fel a társadalmi valóságot Drabancz M. Róbert, a Nyír­egyházi Egyetem docense már sorolta is a filmművészet megyei vonatkozásait, ami­kor megkerestük, arra is fel­hívta a figyelmet, hogy Mó­ricz Zsigmond mellett Krúdy Gyula is szívesen írt a Nyu­gatban a mozgóképről.- Ez a megye adta Kosa Fe­renc filmrendezőt, s a színé­szek közül Marozsán Erikát, Pécsi Ildikót, a Vencsellőn született Kozák Andrást, hogy a manapság gyakran foglalkoz­tatott nyíregyházi művészünk­ről, Thuróczy Szabolcsról meg ne feledkezzünk. Napjaink magyar filmjeiről csak annyit: nagyon sikeres éven vagyunk túl. A Saul fia mindent vitt, jól szerepelt Cannes-ban, s nem csak a Golden Globe-ot, de az Oscart is megnyerte.- A tanulság, hogy nekünk kvalitásos filmet kell készíte­nünk, s olyat, amelyre a világ is kíváncsi. Egyébként a jelenlegi finanszírozási rendszer itthon is kitermelte a maga sikerfilm­jeit, ilyen a százezres nézettsé­gi álomhatárt ostromló Argó 2, a Liza, vagy az igényes Anyám és más futóbolondok a család­ból című alkotás. De abban je­lenleg is rosszul állunk, hogy a filmjeink nem boncolgatják eléggé a mai magyar társadal­mi valóságot. Jó példával a Tiszta szívvel című mű jár je­lenleg az élen - foglalta össze véleményét a szakember. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Ildikónak volt egy jelenete. A stáb kicsit nehezen viselte, hogy az állatokhoz kellett iga­zodniuk, ráadásul a parkot se zártuk be a forgatás kedvéért. Boldizsár, a kelletlen teve- Az élő és animált szereplőket egyszerre felvonultató harma­dik film arról szólt, hogy Al­mási Éva, mint nagymama, el­vitte az unokáit az állatkertbe, s mindenről mesélt valamit, amit megnéztek. Itt is okozott némi galibát a forgatás, s hol az állatok, hol a gondozóik pöccentek be egy kicsit.- Boldizsár, a teve példá­ul nem nagyon akart a Blaha Lujza sétányon tevegelni, s az is szenzációszámba ment, amikor egy rövid időre sza­badon engedtünk egy óriáskí­gyót a film kedvéért. A szelíd papagájjal egy napig kínlód­tunk, míg másnap mindent magától megcsinált. Persze beszélni később sem akart, ezért maga a rendező szink­ronizálta alá az állatot, km-mj Oroszlánt sem enged­tünk el a városban, hi­ába kérték. GAJDOS LÁSZLÓ Megyénk a mo? Időnként a hazai film­A szeretet hullámai FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Három készülékkel gya­rapodott a mátészalkai belgyógyászati osztály. Mátészalka. - Az új kórházi tömb műszerellátottságának javításával a lehető legtöbb mátészalkai és környékbeli lakos gyógyulását szerettük volna elősegíteni - indokolta Erdélyi Ferenc, a Rotary Club soros elnöke, miért esett a választásuk az orvosi eszkö­zökre. Az Inner Wheel képvisele­tében Vékonyné Virág Tünde idézte fel az adományok át­adásával lezárult utat: - A két klub idei rendezvényei, egy adománygyűjtő bál és Hauser Adrienne zongoraművész jó­tékonysági estjének bevétele mellett „Ezt láttam, ezt ettem Szatmárban” című szakács- könyvünk nyereségét fordí­tottuk a célra. Az intézmény nevében dr. Makrai Tibor osztályvezető főorvos mondott köszönetét a mintegy másfél millió forint értékű adományért.- Világszerte, így hazánk­ban is a vezető halálokok Az adományátadás pillanata közé tartoznak a szív- és ér­rendszeri betegségek, ezek felismerésében hatalmas se­gítséget jelentenek az új ké­szülékek. Az EKG a szív elekt­romos jeleit érzékeli, biztos vagyok benne, hogy most a klubtagok szívéből érkező szeretet hullámait regisztrál­hatnánk. KM-HP Megkérdeztük: Önnek mi a kedvenc magyar filmje? SIMON ISTVÁN: Ked­vencem a Körhinta és a Meseautó. JENEY BÉLA: A magyar vándor áll közel hozzám. MOLNÁR ISTVÁNNÉ: Kedvelem az Indul a bakterházat. SZANYISÁNDORNÉ: Egy szoknya, egy nadrág... KOK ZOLTÁN: A Sose halunk meg című filmet szeretem. \ - V KISS LÁSZLÓ: Kabos Gyula filmjeit szívesen nézem. Idestova 105 esztendeje, 1911. június elsején alakult meg az első magyar filmvállalat, a Hunnia. A magyar filmgyártás kialakulásának korai szaka­szában felvirágzott egy hib­rid műfaj: a kinemaszkeccs, melyben a vetítést szakították félbe, s a film szereplői eleven valóságukban léptek a közön­ség elé. Molnár Ferenc két szkeccset is írt: Gazdag ember kabátja, Aranyásó. A műfaj legjelesebb művelőjét, Karin­thy Frigyest a Színházi Élet című lapban tréfásan „ma­gyar Szkeccspir”-nek nevezik. Simon István a régi filmekhez vonzódik. - Kedvencem a Kör­hinta és a Meseautó. Molnár Istvánná főleg Töröcsik Mari és Páger Antal filmjeit szereti.- Kimondottan kedvelem az Indul a bakterházat is. Nagyon szórakoztató. Kok Zoltán Kol- tai Róbert filmjeire voksol. - A Sose halunk meg című filmet- szeretem. Az Indul a bakterház pedig alap... Jeney Béla a törté­nelmi ihletésű alkotást említi:- Az Egri csillagok a kitartás, a hősiesség mintafilmje. Sze­retem A Pál utcai fiúkat is. A maiak közül pedig A magyar vándor áll közel hozzám. Sza- nyi Sándorné Oroszlán Szonját favorizálja: - Egy szoknya, egy nadrág. Nálam ez a nyerő! Kiss László Kabos Gyula filmjeit nézi szívesen: - A nagy nevet­tető vígjátékaitól mindig jobb lesz a kedvem. km-ltl Nézőpont Nyéki Zsolt Ne bánd: lefut a szalag és kész... Aljas módon hazug és kegyetlenül őszinte; csábítóan hite­get és könyörtelenül szembesít; tanít, néha jobban, mint szülő vagy tanár, de szürke ködbe is burkol józan értelmet; felemel és porba taszít; katartikus és unalmas; erekben vért fagyaszt és könnyesre kacagtat - pontosan mint az élet, pedig csak egyszerűen: film. Akarjuk vagy sem, beleolvadunk a képsorokba, s életre keltjük azzal, hogy nézzük; eközben végtelen szalagjával maga is körbefonja életünket, és személyes történelmünk részévé válik. Gyerekként féltük a törököt az Egri csillagok láttán, és a ’80-as évek bazáros turizmusának összeölel- kezése után most megint nem tudjuk, hányadán álljunk velük. S ott van az a borulás a kismotorral a belvárosban ’81 egyik ködös novemberi éjszakáján... A film után ma már bevallható félelemmel megközelített Simson a Krúdy dufart sötétjéből kvázi menekülés üzemmódban fordult ki, s nyomban el is csúszott a Dózsa György utca nyirkos macskakövén. Igaz, Hitchcock amerikai Psycho-ja okozta a pánikot, de a késő esti filmldub magyar volt, mely a hajdani Krúdy mozi­ban fogékonnyá, érzékennyé tette az ifjonti lelkeket. Együtt próbáltuk például értelmezni a középiskolában Balczó And­rás küldetését, mely Kosa Ferenc rendezésében megelőzte a korát. Istenről, igazi célokról, valódi küldetésről beszél a fantasztikus öttusázó olimpikon, aki - még ha kevesen is tudták, s tudják követni -, a ’80-as években a szabad gon­dolkodás előszelével érkezett. A magyar film világa később, egy villanás erejéig megmutatta magát a fizikai valóságá­ban is azoknak a kertészeti egyetemistáknak, akik a budai villák során dolgoztak ezer forintos napszámért. (Jó pénz volt az: akkor még 25 forintért kanalazták el este a megér­demelt sűrű Jókai bablevest...) Egyszer, amikor végeztek egy kerttel, a szomszéd kérte őket: meg kellene metszeni nála is két gyümölcsfát - s az alig egyórás pluszmunkáért 500 forintot nyomott a fiúk markába. Egy filmes volt a korból, nevére már nem emlékeznek, csak arra, hogy nem garasoskodott, és hogy ők aznap sörrel zárták a vacsorát. Az évek repülnek, s a film is pereg, „amit egyszer látsz csupán...” Új helyzetek, feladatok sorjáznak folyamatosan. A „Küldetés” után például harminc évvel élmény és kihívás volt beszélgetni Kosa Ferenc rendezővel, Cannes díjasával. Megkapó idealizmusa előtt mérhetetlen tapasztalata és bölcsessége nyit kapukat, esélyt teremtve, ha nem is a meg­győzésre, de legalább a meghallgatásra. A világ pedig így működik, ha egészséges - film nélküli üzenet a nyíregyházi gyökereit máig nem felejtő rendezőtől. Újabb filmek, film­kockák követik egymást, igézve nézzük, s nehéz eldönteni: nekünk vagy rólunk szól, amit látunk. A tömeget rabul ejti a látvány, ami többnyire csak pénz kérdése, s közben sallang (és támogatás) nélküli filmek fejtik meg számunkra (helyettünk) a titkot. Kaszás Géza lovasíjásza például csak annyit kérdez: elképzelted-e már a jövődet, van-e képed róla? Mert akkor esetleg képessé válhatsz, hogy olyanná is tedd, amilyennek szeretnéd. Életünk végéig tartó, nehéz lecke a vásznon, de „ne bánd, ha már a film végéhez érsz - lefut a szalag és kész...” (Moziklip - köszönet érte Demjén Rózsinak.) Az olimpikon - még ha kevesen is tud­ták, s tudják követni a '80-as években a szabad gondolkodás előszelével érkezett. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet-kvíz Nevét valószínűleg a XV. századból ismert Chegewldy nemesről kapta, a) Csenger b) Csengersima c) Csegöld d) Csengerújfalu A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. n Lebontották az állványzatot Villámgyorsan lebontották azt az állványzatot, ami Nyíregy­háza belvárosában segítette a szakembereket egy épület homlokzatának javításakor. fotó: pusztai Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents