Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-28 / 124. szám
2016. MÁJUS 28., SZOMBAT 2 Mindenfelől w Bakondi György fotó: mti Erősödik a migrációs nyomás Budapest. Folyamatos és növekvő migrációs nyomás érzékelhető a magyar-szerb határon - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken budapesti sajtótájékoztatóján. Bakondi György elmondta, alapvetően az erőszakos - azaz a kerítés megrongálásával járó - tiltott határátlépési kísérlet a jellemző. Az ember- csempészet is erősödött - tette hozzá. MTI Visszatértek a Gripenek BUDAPEST. Véget ért a NATO Tiger Meet elnevezésű, nemzetközi repülőharcászati gyakorlata Spanyolországban. A Magyar Honvédség öt Gripen- nel és ötven katonával vett részt - tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium pénteken az MTI-t. Ismertették: az 55. NATO Tiger Meeten tizenöt nemzet csaknem ezer katonája gyakorolt légi harcászati és komplex repülőharcászati feladatokat május 16-a és 27-e között a spanyolországi Zara- gozában. mti „Ne kapjanak tisztséget!” NAGYVÁRAD. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke sajtótájékoztatóján kezdeményezte, hogy ne legyenek egyházi tisztségekbe választhatók azok, akik 1989 előtt együttműködtek a román kommunista hatalom politikai rendőrségével, a Securitatéval. Tőkés László elmondta: bár a KREK annak idején éllovasa volt az egyházi átvilágításnak, a folyamat az utóbbi években szinte teljesen leállít. mti A női jogok védelmében ILLUSZTRÁCIÓ: ÉM Diszkrimináció felszámolását a kormánynak elsődleges fontosságú ügyként kell kezelnie. BUDAPEST. Az ENSZ szakértői csoportjának elnök-jelen- téstevője szerint a magyar kormánynak fel kell hagynia azzal, hogy a nemi alapú megkülönböztetést „konzervatív családi értékekre épülő” ideológiával palástolja. Frances Raday, a nők jogait és a nemek közötti egyenlőség helyzetét értékelő csoport vezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján tapasztalataikról beszámolva kijelentette: a nőkkel szembeni diszkriminációt és a nők szerepének megerősítését önálló problémakörként kell kezelni. Első alkalommal Május 17. és 27. között első alkalommal vizsgálódott Magyarországon az az ENSZ szakértői csoport, amelyet a jogi és a gyakorlatban előforduló nők elleni diszkrimináció feltárására hoztak létre. A brit-izraeli Frances Raday a sajtótájékoztatón kifejtette: a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolását a kormánynak elsődleges fontosságú Egyenlőség illeti meg őket ügyként kell kezelnie, ezt pedig úgy érhetné el, ha a gyermekeknek a nemek közötti egyenlőséggel és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatást biztosítana, valamint igénybe venné egyebek mellett az emberi jogi intézmények és a média segítségét. Felhívta a figyelmet továbbá a nők emberi jogaival foglalkozó civilszervezetek jelentőségére. A szakértő emlékeztetett: az Alaptörvény biztosítja a nők és férfiak egyenjogúságát Magyarországon, és védi a család intézményét, amelyet a nemzet fennmaradása szempontjából elengedhetetlennek tart. Bár a társadalom alapegységeként a család valóban védelemre jogosult, „a család konzervatív formáját nem lenne szabad szembeállítani a nők politikai, gazdasági és társadalmi jogaival, valamint a nők szerepének megerősítésével” - közölte. Hozzátette: a nők emberi jogainak védelme és a nők szerepének megerősítése elengedhetetlen a családok jólétéhez. Nem elégséges Frances Raday úgy látja, az antidiszkriminációs jogszabályi rendelkezések megvalósítása nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is kiküszöbölje a nemi alapú diszkriminációt. A nők és férfiak közötti társadalmi különbség indexe (gender gap) szerint komoly lemaradásban van Magyarország: 145 ország közül a 99. helyen áll - mutatott rá. Mint mondta, a nők jelentős mértékben háttérbe szorulnak a politikai életben, hiszen a parlamenti képviselőknek mindössze 10 százaléka nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sincs. Ennek hátterében „a nők mindent átható, nyilvánvaló sztereotipizálása áll” - fogalmazott. A munkacsoport vezetője szerint az oktatásban is elmozdulás tapasztalható a konzervatív családi értékek irányába. Az új tankönyvek több sztereotípiát is tartalmaznak a női és férfi szerepekkel kapcsolatban, a nőket szinte kizárólag feleségként és anyaként mutatják be - közölte. Több intézkedés A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek megkönnyítik a munka és a családi élet összeegyeztetését. A kormány azonban - annak ellenére, hogy elismeri a nők igényét a munkavégzésre - politikáját „a nők mint háztartásbeli, ideális esetben háromgyermekes anyák idealizálására alapozta, ezzel pedig lehetetlen dilemma elé állítja” őket - mondta. mti Devizaárfolyam (2016.05.27.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 314,15 +0,20 USA dollár 280,97 +0,11 Svájci frank 283,72 +0,40 Angol font 411,65-0,93 Román lej 69,68 +0,01 Ukrán hrivnya 11,18-0,01 Horvát kuna 41,93 +0,04 Lengyel zloty 71,32 +0,11 ') http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Növelték a vagyonukat Az alapítványok negyedévente kimutatást közölnek vagyonelemeik helyzetéről és ingatlanvagyonukról. BUDAPEST. A Pallas Athéné Alapítványok nyolcszázhar- mincmillió forinttal növelték vagyonukat az alapítás óta eltelt kevesebb mint két év alatt, az alapítványok által közzétett 2015-re vonatkozó, könyvvizsgáló által jóváhagyott pénzügyi kimutatásaik szerint - közölték az alapítványok pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint az alapítványok működésük során közel 700 pályázatot támogattak, összesen 3,3 milliárd forinttal. A Pallas Athéné alapítványok a pályázatokon nyertes támogatások és egyéb szerződések listáját minden hónapban frissítik. Átlátható működés Az átlátható működés érdekében az alapítványok negyedévente kimutatást közölnek vagyonelemeik helyzetéről és ingatlanvagyonukról. A nyilvános pályázatok elérhetőek az alapítványok honlapjain - ismertették. A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Alapítványok 2015. évre vonatkozó, egyszerűsített beszámolója, közhasznúsági melléklete és a könyvvizsgálói jelentések szintén letölthetőek az alapítványok honlapjairól, ugyanitt részletes tájékoztatás is olvasható az alapítványok 2015-ös szakmai tevékenységéről. mti Meghosszabbítják az élelmiszer-embargót A nyugati országoknak 9,3 milliárd dollárnyi kárt okozott az embargó. MOSZKVA. Dmitrij Medve- gyev orosz miniszterelnök elrendelte, hogy készítsék elő a dokumentumokat az Oroszország ellen szankciókat meghirdetett vagy ehhez csatlakozott országok elleni ellenlépések meghosszabbításáról 2017 végéig, voltaképp az élelmiszer-embargót. Medvegyev a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének pénteki, moszkvai tanácskozásán jelentette be, hogy az agrártermékekre vonatkozó embargót kormánya nem egy évvel, hanem a jövő év végéig szándékozik meghosszabbítani. Ezzel szavai szerint az orosz mezőgazdasági és agráripari szektor szereplői hosz- szabb távra tudnak tervezni. Az orosz kormányfő szerint az intézkedést az érintettek maguk kérték. Ennek megfelelően jelenleg az elnökhöz intézendő folyamodvány és a vonatkozó kormányhatározatok előkészítése zajlik. Az orosz kormány mellett működő elemzőközpont szakértői jelentésükben nemrégiben megállapították, hogy a nyugati országoknak 9,3 milliárd dollárnyi kárt okozott a Moszkva által 2014. augusztus 7-én bevezetett élelmiszer-embargó. A zárlat első körben az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából és Kanadából származó termékekre terjedt ki. 2015-ben az embargót 2016. augusztus 5-éig meghosszabbították, és kiterjesztették az Oroszország elleni, ukrajnai beavatkozása miatt meghirdetett szankciókhoz csatlakozott Albániára, MontDmitrij Medvegyev fotó: mti enegróra, Izlandra és Liechtensteinre, majd 2016. január l-jével Ukrajnára is. mti ■■■I Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla Kifulladó nyugdíjrendszer 1990-ben, hosszabb koppenhágai ösztöndíjam idején, óvónő házinénim egyik este ajtócsapkodás közepette tudatta velem, hogy nyugdíjazták. Kiderült, hogy 67 éves, és elérve a férfiakra és nőkre vonatkozó egységes dán nyugdíjkorhatárt, munkáltatója nyugdíjba küldte. Megnyugtattam, ha Magyarországon élne, már 12 éve a nyugdíjasok kenyerét enné, örüljön, hogy eddig dolgozhatott. Talán nem is hitte el, hogy hazánkban abban az időben a női nyugdíjkorhatár csak 55 év volt. Egy hónap sem telt el, amikor hazaérkezve örömmel újságolta, hogy részmunkaidőben tovább foglalkoztatják, az óvónők testnevelési továbbképzését bízták rá. Ez a több mint negyedszázados emlék gyakran jut eszembe, amikor az ötvenedik születésnapjukat alig betöltő isNem az számít, hogy mennyi a nyugdíj, hanem az, hogy vajon a nyugdíjasok közül ki hánySZOr kapja meg. korhatár-emelés levegőhöz juttatta a nyugdíjrendszert, de hosszú távon a gondok csaknem megoldhatatlannak tűnnek. Öt-tíz év alatt a népességfogyás és a népesség öregedése észrevehetetlen. A politikusok időhorizontja általában nem terjed túl egy-két választási cikluson. Amennyiben továbbra is ilyen alacsony marad a termékenység, az ország népessége mindössze két generáció, azaz nagyjából 60 év alatt a felénél is kevesebb lesz. Ez azt jelenti, hogy a ma élő húszévesek nyolcvanéves korukban egy 5 milliós Magyarországon élik majd életüket. A népesség torz korösszetétele miatt gazdasági fenntarthatóságról alig beszélhetünk. A folyamat lassú tempóban, lépésről lépésre halad azon az úton, amely végső soron kollektív nemzeti és civilizációs öngyilkossághoz vezet szerte Európában. Nemzetközi összehasonlításban a magyar nyugdíj- rendszernek legalább két sajátossága van. Az öregségi nyugdíjak vásárlóerejének uniós rangsorában hazánk az utolsó harmad felső határán helyezkedik el. A dán és az osztrák öregségi nyugdíj vásárlóereje kb. két és félszerese a magyarénak, ugyanakkor egy bolgár öregségi nyugdíjas csak feleannyi árut és szolgáltatást tud megvásárolni, mint magyar sorstársa. Egy másik rangsorban (melyben a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítjuk az 50-59 évesek keresetéhez) Magyarország az 5. legjobb az EU-ban, mivel ez az arány 61 százalékot ér el, miközben az EU átlaga csak 55 százalék. Ez az öröm azonban felemás, mert hiába magas hazánkban a nyugdíj az átlagbérhez képest, ha az átlagbér alacsony, és sok bérből és fizetésből élőnek megélhetési gondjai vannak. Riasztó a minimálnyugdíj értéke, amely az átlagbérnek csak alig több mint tíz százalékát teszi ki, aminek még a kétszereséből is művészet megélni. A KSH kiadványában olvasható, hogy 2015 januárjában az öregségi nyugdíjasok átlagosan 118 ezer forint nyugdíjat kaptak. A férfiak átlagnyugdíja ettől 10 ezerrel több, a nőké 6 ezer forinttal kevesebb volt. Az öregségi nyugdíjasok egyharmada 90 és 120 ezer forint közötti összegben részesült. A 200 ezer forint feletti nyugdíjat a köznyelv luxusnyugdíjnak nevezi, ennek aránya Budapesten 13,6 százalék, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 3,4, Hajdú-Biharban 4,3 százalék. A nyugdíjak a korábbi évtizedek társadalmi és gazdasági folyamatainak leképeződései (eltérő gazdaságszerkezet, különböző munkalehetőségek, jobb fizetések, hosszabb szolgálati idő stb.). Mindezek miatt egy öregségi nyugdíjasra jutó nyugdíj összege Budapesten 141 ezer forint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 106 ezer, Hajdú-Bihar megyében ill ezer forint volt. A nyugdíjakat az egyén élete folyamán szerzett munkajövedelmének nagysága és a szolgálatban töltött évek határozzák meg. Budapesten az öregségi nyugdíjasok 60 százaléka 40 évet vagy többet dolgozott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez csak 28, Hajdú-Biharban pedig 40 százalék. A 20-24 éves szolgálati idővel rendelkezők átlagnyugdíja 72 ezer, az 50 évnél többet ledolgozottaké 238 ezer forintot tett ki. A foglalkoztatottság jelentős mértékű növelésével, a fiatalok kivándorlásának mérséklésével, a magasabb keresetekhez tartozó nyugdíjak visszavágásával, a nyugdíjjárulék-plafon visszaállításával, a nyugdíjkorhatár 2022 utáni további emelésével még 10-15 évig fenntarthatónak tűnik a nyugdíjrendszer. A 2030 utáni nyugdíjakról azonban ma felelősséggel semmi sem mondható. Az egyik kollégám negyedszázada a nyugdíjas-búcsúztatóján viszont bölcsen megjegyezte: nem az számít, hogy mennyi a nyugdíj, hanem az, hogy ki hányszor kapja meg. Neki ezt a lehetőséget a sors 240-szer adta meg. A SZERZŐ A DEBRECENI EGYETEM PROFESSZORA, AZ MTA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA kelet@kelet.hu merőseim nem jelentéktelen része már számolgatni kezdi, hogy mikor is mehet majd nyugdíjba. Biztosra vehető, hogy ők a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatár után csak néhány évvel lehetnek nyugdíjasok. A 2012-ben bevezetett szigorú szabályozás, a 13. havi nyugdíj eltörlése, az életbe léntpfpft foknzatnc nvnvdíi-
