Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-04 / 104. szám

2016. MÁJUS 4., SZERDA Háttér 3 mir Nyílt ajtókkal - titkok nélkül Nézőpont Ahol a babák bizton­ságban, a legjobb felté­telek mellett jöhetnek a világra. nyíregyháza. - Az ember tele van félelemmel és várakozás­sal, nem tudjuk, mi vár ránk az elkövetkező hónapokban, hol, milyen vizsgálatok lesznek, ezért döntöttem úgy, hogy eljövök, és benézek minden ajtón, még oda is, ahová nem lehet - mondta egyetlen szusz­ra Ágnes, az ultrahangos vizs­gálóból kilépve. - Most várjuk az első babánkat a párommal, nem árt, ha az ember tisztában van mindennel - folytatta a nyíregyházi fiatal nő, és a tár­saival együtt tovább indult a nem mindennapi túrára. Arra szánta a délelőttöt, hogy a Jósa András Oktatókórház Szülé­szet-nőgyógyászati Osztályán kalandozva megismerjen egy számára még ismeretlen, ám csábító világot. A „túrázók” között nem ő volt az egyetlen leendő kismama, akik a szüle­tés hete alkalmából rendezett programsorozat keretében el­látogattak a nyílt napra. A legjobb helyen vannak- Egyszer már voltam a sür­gősségi ambulancián, oda nem szívesen mennék vissza még látogatóba se, de nagyon érdekel a koraszülöttrészleg, biztosan azért, mert én is ko­raszülött vagyok - magyarázta Az újszülöttek mindenkit lenyűgöztek - főleg a leendő édesanyákat mosolyogva a barátnőjének Il­dikó, akit a puszta kíváncsiság hozott az intézet falai közé, ha már érettségiszünet van a suliban. - Lehet, hogy ott el is sírom magam, rossz érzés, ha beteg babákat látunk, de re­mélem, mind meggyógyulnak- tette hozzá a gimnazista lány. - A születés csodájában részt venni, az valóban is­ten ajándéka. Gyakorló szü­lész-nőgyógyászként ezért is köszöntök minden újszü­löttet úgy: hogy isten hozott!- mondta a megnyitón dr. Adorján Gusztáv, a megyei kórházak főigazgatója, ám hogy több évtized alatt hány ezerszer mondta ki ezt a mon­datot, már talán maga sem számolja. - Annál fantasztiku- sabb, felemelőbb érzés nincs, amikor a baba világra jötte után ránézünk az édesanya arcára, belenézünk a szemé­be, amiben minden ott van, ami a születést csodálatossá teszi - folytatta a főigazgató és örömmel látta, hogy az ország legnagyobb szülészeti intéz­ményének földszintje zsúfo­lásig megtelt érdeklődőkkel. Minden láthatóvá vált- A születéshez csapatmunka kell, és kiváló szakemberek- orvosok, szülésznők, ápo­Egyedülálló a nyíregyházi modell Csetneki Julianna szerint az egyik legkiválóbb képzőhely a nyíregyházi kórház, ám azt sem hallgatta el, nagy a szak- emberhiány.- Kevés az országban a szü­lésznő és alacsony a képzési szám is, a helyzetet tovább nehezíti, hogy too végzett szülésznőből csaknem a fele inkább Nyugat-Európát vá­lasztja, de ugyanez igaz a nő­vérekre is - említette.- Magyarországon nemcsak az orvos, hanem a szülész­nő is szabadon választható, a Jósa András Oktatókórház pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy az or­szágban itt dolgozik a legtöbb diplomás szülésznő - fogal­mazott Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület szülésznői szekciójának el­nöke, majd külön szólt a nyír­egyházi modellről, ami szin­tén példaértékű: hat védőnő vesz részt a várandós kisma­mák gondozásában, szak­orvosi felügyelet mellett. A védőnő és a szülésznő is csak alacsony rizikójú terhesség esetén végezheti a gondozást - nyomatékosított az elnök. - Ennek pedig van egy másik, nagyon fontos eredménye is, hogy olyan bizalom alakul ki a szülésznő és a leendő anyu­ka között, ami biztonságot ad. Hogy sikerült a matekérettségi? HAJA KRISTÓF: A fel­adatok egyszerűek és megoldhatóak voltak. NAGY BALÁZS: Sok volt a kombinatorika feladatrész. mL BRUTÓCZKI ANDRÁS: A nyolcvan százalék biztos sikerült. SZŰCS ÁDÁV Ha­sonló volt az előző év feladatsoraihoz. FODOR LILLA: Néme­lyik feladatot emelt szintűnek éreztem. HUGYECZ VIVIEN Az első résszel akadt némi problémám. A nyíregyházi Haja Kristóf semmilyen nehézséget nem talált a matekérettségiben, szerinte a feladatok egyszerű­ek és megoldhatóak voltak. - Amiben nehézséget találtam, az a valószínűségszámítás és a kombinatorika volt, de nem éreztem megoldhatat­lannak - árulta el lapunknak Nagy Balázs, aki emelt szinten érettségizett. Brutóczki András véleménye szerint sokat kel­lett gondolkoznia, de a nyolc­van százaléka mindenképpen megvan, és egyáltalán nem tartotta nehéznek az emelt szintű matekérettségit. - Oda kellett figyelnem és gondol­kozni, de ettől függetlenül úgy érzem, jól sikerült, talán azért is, mert matektagozatos vagyok. Az első fele sokban hasonlított a tavalyi feladat­sorhoz, de a második rész sem volt nehéz - mondta Szűcs Ádám. A megyeszékhelyen élő Fodor Lillának a második feladatsorral voltak gondjai, ahol a koordinátageometria okozott némi fennakadást. Szerinte voltak olyan feladat­részek, amelyek inkább emelt szintű érettségi kérdéseknek feleltek meg. - Szerintem az első rész nehezebb volt a ta­valyinál, és nem hiszem, hogy negyvenöt perc elegendő a megoldásokra. Igazán ad­hattak volna egy órát az első feladatsorra - jegyezte meg Hugyecz Vivien. km-pb Kelet-kvíz A település neve több változatban is szerepelt egykor (Tenykod, Teny- kowd, Oechidkuttya, Egyedkuttya, Eketyukod), de pontos feljegyzés nem igazolta eddig, mióta ismert a mai néven. a) Terem b) llk c) Nyírcsaholy A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. d)Tyúkod FOTÓ: SIPEKI PÉTER lók - segítenek abban, hogy minden várandós kismama érthető szorongását és félel­mét feloldjuk, itt a legjobb helyen; a legjobb kezekben vannak! - hangsúlyozta Ador­ján Gusztáv.- A szülés csodás, egyben a legszebb és legveszélyesebb élmény is. Ma nincsenek tit­kok és zárt ajtók, mindazt láthatóvá tesszük, ami a biz­tonságot jelenti a várandós anyáknak és a megszülető gyermeküknek - ezt már dr. Pap Károly osztályvezető főorvos mondta, majd a szá­mokból kiderült: tavaly 3553 baba született az osztályon, ami 200-300-zal több más magyarországi kórházak szü­letésszámához képest. Ma az osztály 26 orvosa, 78 szülész­nője és 20 ápolónője tesz meg azért mindent, hogy a babák a legjobb feltételek mellett jö­hessenek a világra. KM ■■ Tavaly 3553 ww gyermek született az osztályun­kon. DR. PAP KÁROLY Nyéki Zsolt Sör, sramli - és az új honfoglalók Mégsem fogyunk el e hazából... Bízunk a leendő kismamá­inkban, akik a világ csodái mellett a születés csodájának is helyet szorítanak életükben, de a mentőöv egyelőre egész más helyről pottyan a nyakunkba. Egyre nagyobb számban települnek Magyarországra külföldről - magyarok, magyar gyökerekkel rendelkezők és abszolút „idegenek” egyaránt. Sokkal gazdagabb országokat hagynak hátra, s két dolog űzi, hajtja őket hozzánk: a mind zordabbá váló természet, a klímaváltozás, valamint a jóléti államok idiotizmusba hajló idealizmusa. Nehéz eldönteni, melyik a veszedelme­sebb: a tenger vízszintjének emelkedése, az ivóvíz fogyása, vagy a megmaradás alapvető társadalmi normáitól elru­gaszkodott elvek politiká­ja? Előbbi jól definiálható, . megítélését nem övezi vita, míg utóbbi azonnal heves, önpusztító indulatokat, majd konfliktust gerjeszt, s vált ki menekülést. Arra minden normális ember csak bólinta­ni tud, ha azt mondják neki: óvja a vízkészleteit és a ter­mőföldjeit, de nem tud mit kezdeni, ha azzal sokkolják: Európában mától legyen fe­kete a sebtapasz, mert a fehér rasszista (svéd „találmány”), ne állítsanak karácsonyfát Brüsszelben, mert az bántja a muzulmán hívőket, s ugyanezen oknál fogva ne áruljanak sertéscsülköt a kölni büfékben. Az évezredes hagyomá­nyait védő német, holland, belga harcol az őrültség ellen, aztán ha belefárad, keres magának egy nyugodt helyet - mondjuk Magyarországot. Közel vagyunk, van folyónk és földünk jó, legelőinken a fű kövér, és a mi kis belpolitikai purparlénk az ő ingerküszöbüket el sem éri, amikor a táska pénzükből megvásárolt zalai, balatoni házaik udvarán sört bontanak és sramlizenére ringanak. Van -folyónk és föl­dünk jó, legelőinken fű kövér, és a mi kis belpolitikai purpar­lénk az ő ingerkü­szöbüket el sem éri. A jó öreg Kárpát-medence megint népek olvasztóté­gelye, s ha az elnéptelenedő falvainkra pillantunk, még örülnünk is kellene, hogy az üres portákat olyanok veszik birtokba, akik nemcsak lelaknak, pusztítanak, hanem őriz­nek, megtartanak. Ha már „Willkommenskultur”, akkor inkább ez, de azért ne feledjük azt sem: a haza nem eladó, nem lehet az. Nem tudtam másra gondolni, amikor Zala- szabaron kerékpározva holland, Vonyarcvashegyen sétálva orosz kolóniákba botlottam, s a német felvásárlási kedv erősödéséről meséltek a helyiek. Isten hozott mindenkit, aki tiszteli a helyi törvényeket, szokásokat, hagyományo­kat és kultúrát, melyet a sajátjával maga is színesít. Ám nagyon kell a jó gazda egy kis közgazdász gondolkodással, mert az érkezők anyagi és szellemi tőkét is hoznak maguk­kal. Ezt kellene jól befektetni, kamatoztatni oly módon, hogy az ország gyarapodjon, erősödjön. „A nagy világon e kívül” ugyanis nincs hely számunkra, és gyermekeink unokáink számára sem. zsolt.nyeki@kelet.hu Uj ügyek ás pluszterhek a bíróságokon A Nyíregyházi Törvény­szék munkatársai a nagy munkateher elle­nére is kiemelkedően teljesítenek. nyíregyháza. A Nyíregyházi Törvényszékre tavaly össze­sen 87107 ügy érkezett, a be­fejezett ügyek száma 87 820, a folyamatban maradiaké pe­dig 31972 (a két utóbbi szám a korábbi évekről maradt ügye­ket is magában foglalja) - jel­lemezte az adatok nyelvére fordítva az elmúlt esztendőt dr. Nyakó Zsuzsanna, a tör­vényszék elnöke keddi sajtó- tájékoztatóján. Az összbírói értekezlet előtt tartott eseményen el­hangzott: a szolgáltató bíró­Magas szín­vonalon, hatékonyan és gyorsan dolgoznak. DR. BÁLLÁ LAJOS ság program eredményeként nagy mértékben csökkent a két éven túli ügyek száma, a folyamatban lévő peres ügyek aránya pedig 39 százalékkal lett kevesebb - ez a vidéki törvényszékeket figyelembe véve kiemelkedő eredmény.- Szeretnénk a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetni a tanúgondozásra, az áldo­zatvédelemre, a gyermek- központú igazságszolgáltatás megvalósítására, és nagy je­lentőséggel bír a nyitott bíró­ság program is, amelyben az elmúlt évben közel 1200 diák vett részt és ismerte meg a munkánkat - mondta dr. Nya­kó Zsuzsanna. Itt kell őket megállítani- Magas színvonalon, haté­konyan és gyorsan végzik a munkájukat - ezt mondta a Nyíregyházi Törvényszéken dolgozókról dr. Bállá Lajos, a Debreceni ítélőtábla elnöke, aki az embercsempészés és az illegális cigarettacsempé­szés nagy számára hívta fel a figyelmet.- Ha ebben a megyében nem sikerülne megállítani és rövid időn belül bíróság elé állítani az elkövetőket, az or­szág belső területein ez jóval nehezebb feladatot jelentene. Dicséret illeti az itteni kol­légákat, akik annak ellenére képesek jól teljesíteni, hogy ezek a tényezők nagy mérték­ben megnehezítik a munkáju­kat - mondta. Jogok, kötelességek Dr. Handó Tünde, az Orszá­gos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években számos olyan ügy érkezett nagy mennyiségben a bíróságokra, amelyek ko­rábban nem voltak jellemző­ek, vagy nem ilyen arányban - ilyenek például a devizahi­teles, illetve a bevándorlási ügyek.- A bíróságok meg tudták oldani ezeket a pluszfelada­tokat, még úgy is, hogy köz­ben folyamatosan azon dol­gozunk, hogy az egy bíróra jutó munkateher azonos, a munkaelosztás pedig a lehető legkiegyenlítettebb legyen. Az egyik legfontosabb célunk - amellett, hogy az ítélkezés­nek időszerűnek és minősé­ginek kell lennie -, hogy az emberek kerüljenek közelebb a joghoz, és tudják, mik a jo­gaik és a kötelességeik - tette hozzá. KM-SZA Handó Tünde az összbírói értekez­leten FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents