Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-20 / 117. szám

2016. MÁJUS 20., PÉNTEK MÜH Településtörténet Csengersima a 49. számú főút mellett, keleten elterülő község. Külterületén közúti és teherforgalmi határátkelőhely található. 1981-ben az 1970-es árvízben elpusztult Nagygéc községet a település közigazgatási területéhez csatolták. Csengersima az Észak-alföldi Régióban, a Csengeri járásban, a Szatmári-síkság területén található. A feldolgozó-csomagoló üzem biztosan jól tejelne Az uniót hidegen hagy­ják a hűtőház bérbeadá­sa mellett szóló érvek. csengersima. Egy határon át­nyúló, magyar-román pályá­zat eredményeként, 400 millió forintból valósult meg a „Piac­beruházás” pár éve Csenger- simán. A projekt része volt egy modern, 52 vagonos, be­rendezett hűtőház megépítése is, melyhez nagy reményeket fűzött a település vezetése.- Az árucsere a gazdasági körülmények miatt sajnos megfeneklett, a piacot el­árasztották a lengyelek olcsó zöldséggel és gyümölccsel. Azóta kihasználatlan a hűtő­ház. A bérhűtés kézenfekvő megoldás lenne, de az uni­ós pályázat szigorúan tiltja, hogy a fenntartási időszak alatt bérbe adjuk a napelem­rendszerrel felszerelt, komp­■1 Eltökélt cé­lunk, hogy a falunk idővel önfenntartó­vá váljon. KISLŐRINCZ JÓZSEF lex hűtőházat - mondta el lapunk érdeklődésére Kis- lőrincz József polgármester. A településvezetés eltökélt célja, hogy Csengersima min­den tekintetben újjászüles­sen, s idővel önfenntartóvá váljon. - Több közmunka­program is zajlik ennek érde­kében, így például a növény­hulladékok brikettálása, a mezőgazdasági utak rendbe­tétele, állattartás, gyümölcs- termesztés. Pályáztunk egy tejfeldolgozó üzemre, amit csomagoló- és palackozórész­leggel kiegészítve kész termé­keket tudnánk piacra dobni helyi nyersanyagokból, helyi munkaerő alkalmazásával - fejtegette a polgármester. - Az ingázó dolgozók nagy része a csengeri cipőgyárban vagy a tejfeldolgozóban keresi a ke­nyerét. Az utóbbi időben több fiatal pár költözött Csengers- imára Szatmárból, s nap mint nap visszajárnak dolgozni. A helyi fiatalok itthon tartá­sa érdekében igyekszünk új munkahelyeket teremteni, vonzóbbá tenni a falut, és se­gítjük őket az otthonterem­tésben - tette hozzá Kislőrincz József. KM-PI Képes beszámoló Generációkat terel a jó pásztor keze alá a példaértékűen működő egyház, a festői környezetben fekvő, középkori eredetű, református templomban a nagyobb ünnepek idején csak pótszéken fér el a nem is oly kicsiny nyáj A legújabb könyveket, kiadványo­kat is igyekszik beszerezni az infor­mációs és közösségi szolgáltató­helyként funkcionáló könyvtár Nyitott könyv az élete Bélbász- Szűcs Andrea lelkipásztornak, aki sok falubeli számára nyújt erős, segítő támaszt, mentsvárat Családtagként tekintenek lapunkra (és munkatársunkat is így fogadták) a csengersimaiak, a klub faliújságján a település és az ott lakók életéről szóló cikkek díszelegnek csokorba szedve - mutatja Krisztián Magdolna KELET <§> Felkészülten kezdik az iskolát A Gacsállyat közös fenn­tartásban működő simái óvoda közel harminc 2,5-7 éves gyermek második otthona. Az 2010-ben felújított és korszerűsített intézményben 2 óvoda- pedagógus, 1 dajka és 2 kisegítő gondoskodik arról, hogy a mindennapok vidáman és tartalmasán teljenek, az Iskola világa felé kacsintgató nagycso­portosok időben megis­merkedjenek a betűk és a számok világával. Pongóné Jónás Anita óvodavezető elmondta: jó kapcsolatot ápolnak, partnerségben végzik az oktató-nevelő munkát a szülőkkel. Van még hely Noé bárkájában Zolcsák Károly és a kis Inez Bekukkantottunk a csillagvizsgáló szobába Is a pulyka, és akkor a birkák­ról, bikákról, szamarakról és nyulakról még nem is beszél­tem - mondja Juhász Imre, a Csengersimáért Közhasznú Egyesület elnöke. Másfél ezren látogatták eddig A két szervezet célja az volt, hogy a határon átnyúló kap­csolatokat a környezeti ne­velésen keresztül ápolják. A 2013-ban útjára indult, hatá­ron átnyúló projekt két ütem­ben valósult meg. Felépült a 48 férőhelyes, fürdőszobák­kal, ebédlővel, főzőfülkével, sőt, csillagvizsgálóval ren­delkező napelemes ifjúsági szálláshely, majd elkészült az állatsimogató, a multifunkci­onális sportpálya és játszótér, A jól felszerelt, korszerű, félszáz férőhelyes épület Sok városi gyermek itt ébred rá, hogy lila te­henek nem léteznek. JUHÁSZ IMRE a terménytároló, a magtár és az ólak sokasága. Eddig mint­egy 1500 vendég fordult meg a farmon. Tanulságos a tanösvény Külön kiemelendő a Kört- vélyes-tanösvény, amelyet azért hoztak létre, hogy a lá­togatók megismerjék a házak, kertek legjellemzőbb mada­rait, telepítésük, megóvásuk lehetséges módjait. A játszva tanulás jegyében interaktív felületeken adhatnak számot a diákok a megszerzett tudá­sukról.- A tanösvény tematikai felépítése lehetőséget nyújt arra, hogy az erdei iskolák ok­tatási programjába integrál­ható legyen - árulta el Juhász Imre egyesületi elnök, km-pi Az állatgondozó Tapsi Hapsival Az állatsimogató, diák­csalogató mintafarm, Noé bárkája tavaly ősz óta „ringatózik” a falu külterületén. csengersima. A megvalósult, de egyelőre messze nem százszázalékosan kihasznált beruházások egyike Csen- gersimán a magyar-román pályázatból megépült Noé bárkája. A közel féíszáz szál­láshelyet kínáló, félmillió eu- róból, két ütemben kivitele­zett állatsimogató mintafarm tavaly ősz óta „ringatózik” az élménydús kikapcsolódásra vágyó belföldi és határon túli táborozok, turisták előtt.- Sok városi gyermek itt ébred rá, hogy a Milka rek­lám kész átverés, azaz lila tehenek valójában nem lé­teznek. A mintafarmon olyan őshonos magyar állatokkal ismerkedhetnek meg példá­ul az erdei iskolás csoportok, mint a szürke marha, a bi­valy, a szamár, a mangalica, Kincsként tekintenek az öregotthonra A szociális gondozók szolgálati járműve a kerékpár és a lábbusz. csengersima. Huszonkét esz­tendeje szakmai vezetője a négy évtizede működő helyi öregek napközi otthonának Csúcs Sándorné, aki büszke rá, hogy a simái nyugdíjasok második otthonukként tekin­tenek a szociális nappali ellá­tást végző intézményre.- Elöregedő település lévén, sok az egyedül élő, beteg em­ber a faluban, többségében asszonyok. 60 nappali ellátot­tunk és 13 házi gondozottunk van, az étkezést összesen 85­Az idősek legnagyobb ellensége a magány és a semmittevés. CSÚCSSÁNDORNÉ en veszik igénybe. Több fenn­tartót „megettünk” már 40 év alatt, jelenleg a Csenger Kis­térségi Szociális Szolgáltató Központ egyik telephelyeként működünk. A szerény dol­gozói létszámunk ellenére (2 teljes munkaidős gondozónő és egy házi gondozó, valamint egy részmunkaidős' kollegi- na) igyekszünk maximálisan megfejelni a kimondott és kimondatlan elvárásoknak is. Szolgálati járművünk, amik­kel házhoz megyünk, a ke­rékpár és a lábbusz - mesélte Csúcs Sándorné. Változatos a szellemi étlap is- Az ételeket a főzőkonyháról rendeljük, ezek egy részét ki­szállítjuk, a többit feltálaljuk. A napközi otthonban ebé- delők több szempontból is jól járnak, hiszen nem kell oda­haza a főzéssel bajlódniuk, rá­adásul a fél áron kapott meleg ételt közösen, jó társaságban fogyaszthatják el. Programok tekintetében is változatos az „étlapunk”: megünnepeljük a jeles világnapokat, évfor­dulókat, köszöntjük a név- és születésnaposokat, ezen kí­vül kreatív, szellemi frissessé­get megőrző foglalkozásokat szervezünk.- Az idősek legnagyobb el­lensége a magány és a sem­mittevés. Mi kézimun­kázást, felolvasásokat és egy-egy zenés-táncos nosz- tagiaestet ajánlunk alternatí­vaként. Az ebédlő falát régi, csodálatos hímzések díszítik. Akik nem tudnak kimozdul­ni az otthonukból, azokhoz házi segítségnyújtás kereté­ben érkeznek az ebédet vivő, bevásárlást, takarítást, postai befizetéseket elvégző „csen- gersimai angyalok”. km-pi Virágzik a klubélet a napközi otthonban fotók: palicz istván

Next

/
Thumbnails
Contents