Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-17 / 114. szám
2016. MÁJUS )7„ KEDD 8 A hétvége eseményei KELET Létrával futottak és kukoricát morzsoltak napkor. Első alkalommal rendezték meg szombaton Nap- koron a nemzetközi parasztolimpiát, ahol a versenyszámok között volt szalmabála-át- mászás, talicskázás, kukorica- morzsolás, bab-kukorica szétválasztás, borlopás, létrával futás. A kéthetes görögországi nyaralást a Topolyai Termelők nyerték, a második helyen a Bugdács Team Napkor, míg a harmadikon a Napkori Tirpákok csapata végzett. km Nem volt könnyű létrával futni FOTÓK: SIPEKI PÉTER Annak sem volt egyszerű a dolga, Az egyik feladat a kukoricamorzso- aki a talicskában ült lás volt A szalmabála fogságában Szülinapi meglepetések nyíregyháza. Ebben az évben ünnepli nyolcadik születésnapját a Korzó, ennek örömére a bevásárlóközpont előtti téren szombaton inKoncertet adott a Karmapirin gyenes programokkal várták az érdeklődőket. Fellépett a Karmapirin, Tolvai Reni és a Magna Cum Laude, a kicsiket bábszínház szórakoztatta, km Tolvai Renit is hallhatta a közönség Pünkösd Avatás, választás, szentelés A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe FOTÓK: RACSKÓ TIBOR A vallásban rejlő pünkösdi ünnepkör misztikumát mindig „megfűszerezte” a tavaszi varázslat. nyíregyháza. Az élet öröme, a megújulás mámora a néprajz- kutatók figyelmét már régen felkeltette. Megyénk keleti részén, a szatmári Kispaládon 1935- ben Lajtha László kutatónak egy 73 éves gazda mesélt a helyi pünkösdi szokásokról. Elmondása szerint ez a férfiak ünnepe volt. Az első nap estéjén a falu határában kezdődött a legényavatás rituáléja, amely során többek között csalánnal is megcsapkodták az ifjakat. A férfivá avatott legények visszamentek a falu- j ba, és az éj leple alatt virágot gyűjtöttek a kiskertekből, s ezekből koszorúkat és bokrétákat kötöttek. Másnap reggel elindult a faluba a felvirágozott menet: elől a lovasok, utána a lovasszekerek, majd az ökrös fogatok, amelyeken elöl az öregek, hátrébb a fiatalok ültek. A felvonulás minden tagja- legyen az ember vagy állat I - virágokkal volt feldíszítve: a férfiak kalapján bokréta, a j lovak mindegyikén virágfüzérek, az ökrök szarvai között koszorúk voltak. Miután így, nagy büszkén kétszer-há- romszor végigjárták a falut, a menet a kocsmánál ért véget, ahol estig tartott a nagy mulatság. Ha megyénk északi, beregi részére tekintünk, Lónyán találunk pünkösdi szokásokat. Babus Jolán jegyzetei szerint - ami 1976-ban látott napvilágot- hagyomány a volt ezen az ünnepen a napjainkban is ismertebb pünkösdi királyné választás. A12-15 éves lányok maguk között jelölték ki a királynét, akinek a házához lisztet, csirkét, sonkát vittek, majd nagy sütés-főzést rendeztek. Mindkét nap délutánján a leánycsapat élén vonult fel a fehér ruhába öltöztetett, mezei virágokból font koszorúval feldíszített királyné, akinek a kezében természetesen piros pünkösdi rózsa volt. Hol a lányok énekeltek, hol az a fiúcsapat, amely végigkísérte a lányokat a hosszú utcákon. A házak előtti lócákon a falu apraja-nagyja kint ült, és csodálták a fiatalok vidám, bájos játékát. Amikor a falut végigjárták, visszatértek a királyné A falvak lakói nem ismerik a múlt ezen részét. RŐZSÁNÉBÓNA BERNADETT házához, ahol egész délután falatoztak és napnyugtáig táncoltak. Különleges szokások Végezetül Nyíregyházától délre, a nyírségi Biriben is akadhatunk különleges pünkösdi szokásokra, amelyekről 2011-ben Ratkó Lujza néprajz- kutató adott számot. Biriben a pünkösdi szokások egy része a templomhoz kapcsolódott. Az ünnep napján nagy tölgyfaágakat vittek a templomba és virágszirmokkal, kakukkfűvel szórták tele a padlót. A mise után a díszítés egy részéből vittek haza magukkal a falu lakói. A kis galy- lyaknak, a tölgyfaleveleknek a hit szerint védelmező ereje volt, hatott a vihar, a jégverés, a termést dézsmáló kártevők ellen. Előfordult, hogy a lányok a templomi díszítést utánozva otthon a szobát is feldíszítették. Ugyanakkor ezen a napon nem feledkeztek meg a falu pásztorairól Sokan kipróbálták a zsákban futást Perui táncosok is ropták sem, hiszen plusz fizetséget és finom ételeket vittek ki nekik a legelőkre, mivel nemcsak hétköznap, hanem ünnepnapokon is ellátták az állatokat. A megye ezen három „szegletéből” felsorakoztatott pünkösdi hagyományokat már régen nem gyakorolják. A falvak mostani lakói nem ismerik teljes egészében a múlt e varázslatos részét, a fiatalok már nem nevelődnek bele, a tudás már nem száll „apáról fiára”. Éppen ezért fontos, hogy a múzeumok, a néptáncegyüttesek éltetik e szokások egyes részeit, így azok, ennek köszönhetően nem merülnek teljesen a feledés homályába. Külön becsülendő, hogy a fiatalok a hagyományok olyan értékeit tartják fenn, amelyekre büszkék lehetünk, hiszen elmondhatjuk, hogy mindegyik egy kicsit a miénk is. RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT, A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKMAI REFERENSE Az orosi római katolikus templomban is várták a híveket A Sóstói Múzeumfaluban a népi játékoknak nagy sikerük volt Füstölt húsos köleskása főtt az üstben Rádiós hallgatottsági kutatás SHARE (közönség arány) - N=355 fő -18-49 évesek - 2015 Szeptember - Hibahatár - max. 6.3 % TNS Hoffmann ^ MEDIAMETER HIRDETÉS
