Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-13 / 112. szám

2016. MÁJUS 13., PÉNTEK 8 Fókuszban a Kállay-kúria KEIir Úgy élt az emlékekben: mindig is ott állt az a fa KÁLLÓSEMJÉN. A régi fény­képeken jól látható, hogy a kúria főbejáratától balra volt egy nagyon idős szelíd gesz­tenyefa. Mi lett vajon ennek a fának a sorsa?- Az öreg fát bevizsgáltattuk egy szakértővel. A szakember véleménye az volt, hogy a fa bármikor balesetet, illetve az épületben károkat okozhat, ezért sajnos muszáj volt ki­vágni. A fának egy menthető részletéből Matl Péter szob­rászművész a projekt kerete­in belül műalkotást készített, amelyet szintén elhelyeztünk a kúriában, s ezzel örök és méltó emléket állítottunk a fának - tájékoztatta lapunkat Kozma Mihály pályázatkeze­lő ügyintéző. - A folytonosság érdekében egy ugyanolyan szelíd gesztenyefát ültettünk pontosan a régi helyére.- A kivágott fa pontos ko­rát semmilyen forrásból nem ismerjük, minden családtag csak arra emlékezett, hogy az mindig is ott állt.- Van egy olyan monda a családban, hogy a fát az épü­let 1763-as építésekor ültették a főbejárat mellé, mégpedig azért, mert az a facsemete egyike lehetett azon pár da­rab kis fának, amiket még Má­ria Terézia királynő ajándéko­zott a családnak - tette hozzá Kozma Mihály. km Ezen a 2008-ban készült fotón Is Jól látszik az öreg fa a főbejárattól balra Emléket állítottak a kivágott fának Visszakapta régi fényét a kúria FOTÓK: M. MAGYAR LÁSZLÓ Időutazás akár négy keréke tárgyakat, amiket a V ' termekben láthatnak a vendégek.- A Kállay-kúriában elhelyezett kiállítási tár A kállósemjéni önkor­mányzatot a Kállay család is segítette a felújított kúria beren­dezésében. KÁLLÓSEMJÉN. A megszépült, megújult Kállay-kúriát április közepén avatta fel a kállósem­jéni önkormányzat. A régi fé­nyében pompázó épület egy­részt idegenforgalmi szerepet kapott, hiszen a földszinti teremben kiállítások várják az érdeklődőket, másrészt az emeleten egy rendezvényter­met alakítottak ki konferenci­ák, bemutatók és akár családi rendezvények, esküvők meg­tartásához. Csak négy van az országban Kozma Mihály pályázatkeze­lő ügyintézőt arról faggattuk, vajon honnan sikerült be­szerezni azokat a különleges A kúria mögött található park is visszanyerte eredeti szép­ségét, s ebben a hangulatos környezetben egy zenepavi­lon is található.- A zenepavilon alkalmas kisebb szabadtéri koncertek megrendezésére, de tökéle­gyak túlnyomó többsége a kállósemjéni önkormányzat tulajdonában van. Az egyes tárgyakat nem nekünk kel­lett beszereznünk, hanem volt egy tárlattervezési szak­értőnk a projekt keretein be­lül, s vele állítottuk össze az anyagot. Vele beszéltük meg a bemutatandó tárgyakat, ké­peket, eszközöket, amelyeket aztán egy nyílt közbeszerzési eljárás keretében a nyertes ajánlattevő szerzett be.- Minden egyes tárgy pon­tos múltját mi sem ismerjük teljes és kielégítő mértékben. Éppen ezért például a korabe­li kávézóban látható herendi kávéfőző miatt már felvettük a kapcsolatot a Herendi Por­celánmanufaktúra Zrt.-vel, tes helyszínt nyújt szabadté­ri esküvők megtartására is, a felújított és rendezett parkkal együtt. Az utóbbi időben köz­kedvelt lett a fiatalok körében a boldogító igen kimondása­kor szabadtéri ceremónia - magyarázta Kozma Mihály. mint gyártóval, hogy mi is pontos és hiteles informáci­ókat kapjunk a Viktória-min- tás herendi kávéfőző gépről, amiből tudomásunk szerint csak négy van az országban - mondta el érdeklődésünkre Kozma Mihály.- A Kállay-kúria büszkélke­dik egy 1931-es Ford A modell gépjárművel is. Dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek ugyanilyen autója volt, ez adta az ötletet a jármű be­szerzésére. - Amennyiben jól tudjuk, a működőképes autót Németországban vásárolták meg egy közvetítőcégen ke­resztül, s itthon restaurálták a Magocsa Kft. munkatársai, így akár négy keréken is át­élhetik a látogatók az időuta­zást. Egy másik veterán autót is láthattak az átadóünnepség résztvevői, de azt csak arra az egy alkalomra kaptuk köl­csön a tulajdonosától.- A Kállayaktól fennmaradt az épület egyetlen öröksége, a fehér díszes cserépkályha, ami már Kállay András idejében is megvolt. Kállay András lakott a kúriában utolsó családtag­ként, az ősi családi fészket A legtöbb kárt akkor szen­vedte el az épület, amikor 25 éven keresztül üresen állt. KOZMA MIHÁLY 1949-ben hagyta el - folytatta Kozma Mihály. - A cserépkály­ha túlélte az ezután követke­zett zivataros időket, hiszen az épületben működött termelő­szövetkezeti központ, iskola, majd 1991-ig kollégiumként használták. A legnagyobb kárt akkor szenvedte el, amikor majdnem 25 éven keresztül üresen állt a kúria. Festmény a dédunokától A kállósemjéni önkormány­zatot a Kállay család is segí­tette a kúria berendezésé­ben. A kapott használati és berendezési tárgyak köréből az egyik kiemelkedő alkotás a Kállay Bénit ábrázoló fest­mény, amit a Budapesten élő dr. Kállay Istvántól, Kállay Béni dédunokájától kapott ajándékba a nagyközség. KM-MML Koncertek és esküvők Kitüntetés a Vöröskereszttől KÁLLÓSEMJÉN. Dr. Kállay Ru­dolf (Kiscsere, 1853. XI. 13.- Nyíregyháza, 1920. XI. 14.) az egyetemi tanulmányait Pes­ten végezte, 1878-ban avatták orvosdoktorjá. 1884-ig a Pesti 2. sz. Sebészeti Klinikán volt műtősnövendék, műtősebész, majd a Rókus Kórház sze­mészeti osztályán dolgozott. 1884-től a nagykállói Nyilvá­nos Közkórház) sebész főor­vosa, majd igazgató főorvosa. Később a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főor­vosa. Az I. világháború sérült­jeit, frontkatonáit odaadással ápolta, a Vöröskereszt 1915- ben kitüntette ezért. KM Dr. Kállay Rudolf főorvos szobra a parkban „Két pogány között kellett dolgoznia” Dr. Kállay Miklós arra vállalkozott, hogy a legkisebb veszteséggel kivezesse hazánkat a háborúból. KÁLLÓSEMJÉN. Miniszterelnö­köt is adott az országnak a Kállay család dr. Kállay Miklós személyében, aki Kállay And­rás szabolcsi főispán ötödszü- lött fia volt. Emlékirata fontos memoár Egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten, Géni­ben, Drezdában és Párizsban, majd életpályáját Szabolcs vármegye szolgálatában kezd­te. Volt kisvárdai szolgabíró, nagykállói főszolgabíró, Sza­bolcs és Ung vármegye főis­pánja, majd országos munka­körökre kérték fel: dolgozott a Bethlen-kormány kereske­delemügyi államtitkáraként, országgyűlési képviselőként, majd 1932-ben a Gömbös-kor­mány földművelésügyi mi­nisztere lett, de 1935-ben tiszt­ségéből önként távozott. 1937 és 1942 között az Országos Ön­tözésügyi Hivatal első elnöke, 1942. március 9. és 1944. már­cius 19. között Magyarország miniszterelnöke. A kúria avatási ünnepségén dr. Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes mondott ün­nepi beszédet, aki az egykori miniszterelnököt a következő szavakkal méltatta: „Két po­gány - a náci Németország és a kommunista Szovjetunió - között kellett dolgoznia. Arra vállalkozott, hogy a legkisebb veszteséggel kivezesse hazán­kat a háborúból. Kállay Miklós emlékirata fontos memoár a II. világháború eseményei­ről, meglepő az a tisztánlátás, ahogyan az akkori helyzetet értékelte.” New Yorkban temették el 1967-ben, majd 1988-ban a földi maradványait fiai Rómá­ba vitték. 1993. április 17-én nyílt meg koporsója előtt a kállósemjéni családi kripta. KM Egységes jeggyel KÁLLÓSEMJÉN. A trianoni tragé­diára emlékezik a kállósemjé­ni önkormányzat június 4-én 9 órától a helyi római katolikus templomban. Fellép a Credo verséneklő együttes. Ezt ko­szorúzás követi a Kállay-kúria parkjában az Országalma-em-. lékműnél, majd a résztvevők csak ezen az egy napon egy­séges áron, kedvezményesen (600 Ft/fő) megtekinthetik a kúria kiállítását. KM *> Műemlékvédelmi előírások alapján A XVIII. században építet­ték, a XX. század elején ki­bővítették a kúriát, aminek a felújításakor figyelembe vették a műemlékvédelmi előírásokat is. Képünkön az épület park felőli homlok­zata. A család címere és jelmondata a kúriához vezető sétány mellett Jóban és balsorsban kállósemjén. „In asperis et prosperis”, vagyis „jóban és balsorsban egyaránt” - hang­zik a Kállay család jelmonda­ta évszázadok óta, s ennek a gondolatnak a szellemében éltek és cselekedtek a család tagjai évszázadokon keresz­tül mind a mai napig. A család történelme egybeforrt a haza múltjával, tagjai harcoltak a török ellen, kardot ragadtak Rákóczi mellett, majd küzdöt­tek az osztrákok ellen is. A Kállayak adtak többek között alispánt, főispánt, hon­védtisztet, főorvost, pénzügy- minisztert, miniszterelnököt is az országnak. km

Next

/
Thumbnails
Contents