Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-09 / 108. szám

2016. MÁJUS 10., KEDD A tiszateleki Fürj Mihálynét Gégény Géza Zsolt polgármester és Szabó Zoltán jegyző köszöntötte a 90. születésnapján fotó: olvasónktól Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyárországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartal­mával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. KELET Utánajártunk „Bef ürödtem” a f ullos autómosóval Panaszkönyv helyett a közösségi oldalon panaszolta el sérelmeit egy nyíregyházi autós. nyíregyháza. A megyeszékhe­lyen élő Sz. László begurult. Először autójával a Széna téri benzinkútra, hogy lemosassa négykerekűjét, majd a sze­mélyzetre, akik - állítása sze­rint - nem éppen ügyfélcent- rikusan kezelték a panaszát, sokkal inkább agresszív hang­nemben lekezelték őt, ráadá­sul még a „panaszkönyvet” sem bocsátották a rendelke­zésére. Facebook-bejegyzésében elmesélte: a gépi „fullos” au­tómosás 1500 forintjába ke­rült, ezért a pénzért azonban nem azt kapta, amit várt. - A mosó kapuja fel-le járkált, ami nem éppen üzemszerű műkö­désre utalt. Odabent elkezd­te mosni a gép az autómat: a kefék kétszer mentek végig a járművön, de másodszor nem is forogtak, csak „simogatták” a kocsi tetejét. Kerékmosás is járt volna, de víz sem érte a dísztárcsákat. Szárításkor hal­lottam, ahogy bekapcsol a fu- vóka, a végén mégis csurom­vizesen állt előttem az autóm. Jeleztem a kutasnak, hogy fizettem egy szolgáltatásért, ami elméletileg tartalmazta a mosást, waxolást, kerékmo­sást, szárítást, de ezek fele hiányzik. „Nem ezért fizettem!”- Kissé ingerülten megkérdez­tem tőle, hogy én törölgessem szárazra a kocsim? Erre ő meg­vonta a vállát, hümmögött va­lamit az orra alatt és közölte, hogy nem tud a problémám­mal mit kezdeni. Bementem a pénztárhoz, ahol kifizettem a mosást, és ott is felvázoltam a helyzetet. A hölgy mondta, hogy ő sajnos nem ért hoz­zá, ezért természetesen nem is hibáztatom. Megjelent az üzletben a kútkezelő, akivel újra szóváltásba keveredtem. Ő azzal zárta a beszélgetést, hogy mit pattogok, tiszta a ko­csi, és majd megszárad!- Na, itt elpattant nálam gépszíj. Kértem a panasz­könyvet, mire közölték, hogy nincs, mert' az előző betelt, és még nem kaptak másikat. Valóban, csak a dokumentum helyét találtam meg, magát a könyvet nem. Ilyen esetben, ugye, fordulhatok a fogyasz­tóvédelemhez vagy hívhatok rendőrt. Na, ehhez már nem volt türelmem, ott hagytam őket, és „gratuláltam” a ki­szolgáláshoz. A felvételek másról árulkodnak Lapunk megkeresésére üzemszerűen működött-e az autómosó, rendelkezésre állt-e a panaszkönyv, helye­sen jártak-e el az alkalmazot­tak - a MÓL sajtóosztályától az alábbi reagálást kaptuk: „Nagyon sajnáljuk, hogy a vásárló kellemetlen benyo­mással távozott a Széna téri kútról. Az esetet kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a mosó a program szerint üze­melt. Tökéletes szárazság egyetlen mosás esetében sem lehetséges, kissé mindig ned­ves marad a frissen lemosott autó, így történt ez ebben az esetben is. A közösségi oldalon köz­zétett történettel szemben, a kamerafelvételek nem tá­masztják alá, hogy a kutas kolléga agresszíven lépett vol­na fel, és az is egyértelműen kiderült, hogy nem követte a vásárlót a shopba! A vásárlók könyve - a szabályoknak meg­felelően - jól látható helyen ki volt függesztve, nincs betel­ve, így semmi akadálya nem lett volna annak, hogy elége­detlen ügyfelünk bejegyzést tegyen. Szóban is kérhette volna a mosás megismétlését vagy egyéb kompenzációt, ám ezt nem tette meg, hanem elhajtott a kútról.” KM-Pl sandor.angyal@kelet.hu Ionban voltam eladó. A postán dolgozott, és hozzám járt újságokért. Összebarátkoz­tunk. Mindig segített valami­lyen jó tanáccsal, gyakorlatias ötlettel. Közben megtudtam, hogy egyedül neveli a lányát és a fiát, mindketten genetikai rendellenességgel születtek. A fiát sok év után leszázalé­kolták, ami felháborító volt, hogy az utolsó, végleges leszázalékoláshoz Kisvárdára kellett utazniuk Nyíregyhá­záról felülvizsgálatra. Sárika néni, az édesanya 60 évéhez közeledve levizsgázott autó­vezetésből, hogy a gyerme­keinek ne kelljen nehézkesen buszra szállniuk, gyalogolni­uk. Ő vitte-hozta őket autóval, ahová csak kellett. Elcserélték a lakásukat földszintire, hogy könnyebb legyen közleked­niük. Sajnos, az állapotuk annyira leromlott, hogy most már azt a hat lépcsőfokot sem tudják megtenni. Évek óta „szobafogságban” élnek. A fiú 52 éves, a lány 54 éves. A 80 év felé közeledő édes­anya bevásárol, ügyet intéz, odafigyel arra, hogy időben ki legyen készítve a vitamin, a gyógyszer, a gyümölcs. Arra is jut ideje, hogy időnként hármasban kártyázgassanak. Úgy vélem, Sárika néni olyan édesanya, aki megérdemelné a legmagasabb emberi kitün­tetést! Soha nem panaszkodik, lelkiismeretesen végzi a dol­gát, tűri, viseli a terheket. Egy mozgáskorlátozottakat segítő lift felszerelése segíthetne át­hidalni a hat lépcsőfokot, így legalább néha lejuthatnának a friss levegőre. Fogjunk össze, tegyük szebbé két, illetve három ember életét! GULYÁS JÓZSEFNÉ Vendégsorok Angyal Sándor Ha már lúd... Legendásan bús nemzetünk a napokban jó hírre kaphatta fel a fejét: döntött az Európai Bíróság, át kell alakítani a magyar cafeteria rendszert. Varga Mihály illetékes miniszter szerint erre akár már az idén is megnyílhat a lehetőség, ami nem kevesebbet jelent, minthogy kettős lesz a bérrendszerünk.. Tudniillik, az elképzelés szerint a rendes (?) havi fizetés mellett havi 20 ezer forint járulékmentes kápét adhat a munkáltató cafeteriás papír helyett a dolgozóinak havonta, ami éves szinten csaknem negyedmillióra rúg. Erre még a legelvetemültebb ellenzéki is tátva hagyja a száját, hiszen a járulékmentesség ezen belül azt jelenti, hogy nem kell utána adózni egy fityinget sem. Aztán, ha olyan család is akad, ahol két kereső kap havi fizetést, akkor duplázódhat a tehermentes havi húszezer, ami így, együtt megközelít­heti a félmilliót. Sokaknak ez már nem is valóság, hanem álom. És ez még nem minden! Egy dunántúli gimnázium tanára azzal állt elő, ha már lúd, legyen kövér: egy helyett legyen kétféle személyi jövedelemadó, mert most a havi milliót kereső is annyit fizet, mint a minimálbéres „jómunkásember”. Mármost, ha a milliomos - tegyük fel - 20 százalékot perkálna, akkor is szépen maradna a bukszájában, míg a minimálbé­res legfeljebb minimális l százalékot fizetne csupán. Ha ez a megtakarítás hozzácsapódna a cafateriához, volna miből venni például fagyit, gömbönként kétszázért. Vannak persze ez utóbbi elképzelésnek ellenzői is, szerintük a képzettebb, a tanultabb, a többre képes ember kapjon is többet, mint a közhasznú munkás, aki, ha az irányító főnök elmegy a köz­pontba hivatalos ügyben, máris leheveredik a folyóparton, a szemét szomszédságában, mondván, holnapra is hagyni kell, nehogy elküldjék. Kár tagadni, ilyen is van, de sokkal többen élnének a mini­málisból egy kicsit jobban, mint adóval kurtítottam Erre még a legelve­temültebb ellenzéki is tátva hagyja a száját, hiszen nem kell adózni utána egy fityinget sem. Kitüntetést érdemelne Húsz évvel ezelőtt ismertem meg, amikor egy újságospavi­Záhony után Pécskán (Romá­nia) is felcsendült a nóta! A történet 2014 őszéig nyúlik vissza, mikor is a pécskai magyar nótakedvelők felfigyeltek a nagy sikernek örvendő záhonyi nótagálák­ra, és úgy döntöttek, hogy 16 fős delegációval ellátogatnak hozzánk. Vendégeinknek annyira megtetszett a fülsi­mogató kulturális rendez­vény, hogy az idén áprilisban immár másodszor csendült fel a nóta Pécskán! Arad megye nótaszerető közönsé­gét Madarász Katalin, Tárnái Kiss László, Farkas Rozika, Szabó Sándor, Szabó Lajos, Fejős Jenő, Fekete Zoltán, Dócs Péter, Kalina Enikő és a Pécskai Kisebbségi Hagyo­mányőrző Egyesület Arany­kalász néptáncegyüttese kápráztatták el. Az énekese­ket ezúttal is Miskolci Balogh Zoltán és zenekara kísérte, a műsort Pölös János vezette. KÁDÁR ZSUZSA NÓTAÉNEKES, ZÁHONY Olvasóink írják Édesanyák: csak velük teljes az élet! Van-e a földön szebb szó annál, mely lágyabban cseng, mint az, hogy anya, édesanya? Az életben minden gyermek és felnőtt nagyon sokszor kimondja. Tudjuk, ők pótolha­tatlanok. Minden anyák nap­ján köszöntjük őket, kívánunk nekik minden szépet, jót, örömet, boldogságot, hosz- szú életet. Azt javaslom, nap mint nap tegyük meg ezt! Ez a minimum, ettől sokkal-sokkal többet érdemelnek! Az élet bölcsője az édesanya, lépteink első kísérője, könnyeink le- törlője. Ő gondoz, ápol, nevel, táplál, és soha nem enged el. Féltve őriznek bennünket, munkájuk, létük semmivel meg nem fizethető, semmivel sem pótolható. Akkor is közel érezhetjük magunkat hozzá­juk, ha országrészek választa­nak el tőlük. Emlékeznek az első szavunkra, első lépte­inkre, gyermekkorunkra. Az ágyunk mellett átvirrasztott éjszakákra, amikor betegek voltunk, a soha fel nem emle­getett áldozatokra, bocsánatot nyert bűneinkre. Az édes­anyák csodálatra méltóak, nemes lelkűek, velük teljese­dik ki az élet. Szívből kívánom minden anyának, nagyma­mának, dédinek, hogy az élet ajándékozza meg őket sok-sok nyugodt, békés évvel, erővel, egészséggel, és nem utolsó sorban meghitt szeretettel! NAGY ISTVÁN, ZÁHONY Kádár Zsuzsa a pécskai néptáncosok és a helyi szervező társaságában fotó: sinka Pál Pécskán is felcsendült a nóta Üzenet Kopácsi Józsefné, vásárosnaményi olvasónktól: Az ember élete haladás, nem állomás. EMERSON RALPH Események kép|^ en Lövőpetri jegyzője és polgármestere, dr. Ráti Angéla és Tóth László József köszöntötte nemrégiben a település legidősebb lakosát, Molnár András- né Gizi nénit a 95. születésnapján fotó: olvasónktól Losonczi Léna, a Mátészalkán élő költő volt a vendégelőadója a nyírbátori Nyugdíjas Értelmiségiek Egyesülete költészet napi ünnepségének FOTÓ: TÓTH ÁRPÁDNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents