Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-07 / 81. szám

2016. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK KELET Kis Városvédők: a fődíj egy balatoni nyaralás nyíregyháza. A Nyíregyházi Városvédő Egyesület az idén is meghirdette a Kis Városvédők vetélkedőt, amelyen általános iskolások vehetnek részt ötfős csapatokkal, egy iskolából akár többel is. A vetélkedő célja, hogy minél több fiatal ismerje meg Nyíregyháza történetét, kapcsolódjon be értékeink védelmébe, hagyományaink ápolásába. A négy írásbeli for­dulót a májusi döntő követi, ahol élőben küzdhetnek meg a csapatok a főnyereményért, a balatoni nyaralásért, de a dön­tő résztvevői közül senki sem távozik majd üres kézzel, km A harmadik forduló kérdései a) Magyarázzátok meg a „Pávás ház” elnevezést! b) Hol található ez a ház? c) Milyen stílusban épült? ______________________________________ Az alábbi, párba állított alkotásokat az alkotó kapcsolja össze, nevezzétek meg őket! A) Korona Szálló - Móricz Zslgmond Színház. Ki az építész? B) Szent István szobra - A kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve. Ki a szobrász? C) Református templom - Svájci lak. Ki az épltész?D) Pávás ház - volt Bristol Szálloda. Ki az építész? E) Krúdy Szálló - Víztorony. Ki az építész? __________ A válaszokat a kisvarosvedo@gmall.com címre kell elküldeni. A felkészüléshez érdemes felkeresni az egyesület honlapját (www.nyirvave.hu). @ Vizsgára készülve Pádon fekve még a tanulás is jobban esik. fotó: pusztai Sándor PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL LMP. - Az állami földek védelmében indult népszavazási kezdeményezés támoga­tása az LMP számára is rendkívül fontos, mert a közvagyon elherdálása tisztes­ségtelen, nem szolgálja az ország érdekeit - mondta szerdán Nyíregyházán Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője. - Ahhoz, hogy erről népszavazást lehessen tartani, május végéig 200 ezer aláírást kell összegyűjteni, és mivel ennek körülbelül a fele már megvan, így ősszel biztosan szavazhatunk majd a kérdésről. A probléma nem a nagybirtokrendszer kialakításával van, hanem azzal, hogy ez nem hoz létre munkahelyeket. A földhöz jutók felveszik a támogatást, de nem fordítják foglalkoztatásbővltésre, azaz nem segítik a vidéken élőket. Eddig közel 200 ezer hektárnyi állami földet árvereztek el, és félő, hogy a következő körben védett területek, például erdőgazdaságok, nemzeti parkok is kalapács alá kerülhetnek. Ezt szeretnénk a népszavazással megakadályozni - mondta Sallai R. Benedek. Itt a legtöbb a közmunkás A közfoglalkoztatás szerepe különösen a falvakban jelentős illusztráció: km-archIv, sipeki Péter Megyénk munkaképes lakosai közül minden nyolcadik közmunkás­ként kereste tavaly a kenyerét. NYÍREGYHÁZA. A 2011-től Új elemként megjelent közfog­lalkoztatás a statisztikák alap­ján tavaly - az előző évekhez hasonlóan - tovább bővült. A Belügyminisztérium adatai szerint megyénkben 2015- ben a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma évi 33 ezer volt, ami 7900 dolgozóval több, mint az azt megelőző esztendőben. A növekedés üteme itt jó­val felülmúlta az országost: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az ország közfog­lalkoztatottjainak 16 százalé­kát adták, ami Borsod-Aba- új-Zemplén után a második legmagasabb arány, miköz­ben az aktív korúak (15-64 évesek) 5,8 százaléka él a me­gyében. Belvízelvezetés, karbantartás- A közfoglalkoztatásban részt vevők száma a mun­kaerő-piaci programok in­dulásának és kifutásának függvényében változik, így jelentős a havi ingadozás - magyarázta Kurucz Lajos, a KSH debreceni főosztályának közgazdásza. Az elemző rá­mutatott: megyénkben a köz­Van, ahol a w t közfoglalkoz­tatottak ará­nya tizenöt százalék. KURUCZ LAJOS munkások negyede az úgyne­vezett hosszabb időtartamú, 15 százalékuk az országos közfoglalkoztatási program­ban, a dolgozók több mint fele pedig a járási startmunka mintaprogramokban talált ál­lást tavaly. Az első két programban részt vevők aránya elmarad az országostól, az utóbbinál vi­szont 14 százalékponttal meg­haladja azt. Járási startmun­kaprogramokat elsősorban a gazdasági és foglalkoztatási szempontból hátrányos hely­zetű települések indíthatnak. Ezen belül - az országoshoz hasonlóan - a mezőgazdasági munkák a legjelentősebbek, átlagosan 7400 foglalkozta­tottal, de adott feladatot a bel­vízelvezetés, a mezőgazda- sági földutak és a belterületi utak karbantartása is.- Községeinkben 22 ezren, a megyeszékhelyen kívüli városokban 9600-án, Nyír­egyházán 1300-an dolgoztak közfoglalkoztatottként. Nyíregyházán a legmagasabb- A munkavállalók lakóhelyét tekintve a megyeszékhely után Mátészalkán, Kisvárdán és Balkányban volt a legma­gasabb a közfoglalkoztatottak száma, városonként 500-600. Járási szinten a mátészalkai, a fehérgyarmati, a kisvárdai és a vásárosnaményi területen találkozhattunk a legtöbb ke­nyérkeresővel - sorolta Kurucz Lajos, hozzátéve: a megye aktív korú népességének 8,4 százaléka közfoglalkoztatott­ként dolgozott, ez az arány a Baktalórántházai, a Csengeri és a Fehérgyarmati járásban a legmagasabb (15 százalék), és a Nyíregyházi járásban a leg­alacsonyabb (3 százalék), km Kistelepüléseken jelentős Az álláskeresők részvételi százalék) nagymértékben, a arányát a programokban az úgynevezett aktiválási ráta tükrözi, mely a közfoglalkoz­tatásban részt vevők számát a nyilvántartott álláskeresők és a közfoglalkoztatottak együt­tes számához viszonyítja. Ez alapján 2015-ben átlago­san a megyei álláskeresők 46 százalékát sikerült aktiválni. A megyeszékhely mutatója (19 városoké (43 százalék) maradt el ettől, a községeké (51 száza­lék) magasabb az átlagosnál. A közfoglalkoztatás szerepe különösen a kistelepüléseken jelentős, az 500 fő alatti apró- falvakban az álláskeresők 63 százalékának, az 500 és 1000 fő közötti kisebb falvakban 60 százalékának adtak mun­kalehetőséget a programok. A megmaradás „praktikái” I- i Az 1848/49-es honvéd emlékmű avatása a beregszászi temetőben FOTÓ: ALAPÍTVÁNY kisebbségben A Beregszászon és környékén élők nem­zeti azonosságtudatát szeretnék erősíteni. NYÍREGYHÁZA. Dalmay Árpád Beregszász szülöttje, aki amíg lehetett, helyben dolgozott azért, hogy a közel ezeréves város visszanyerje régi mél­tóságát, s főként az vezérelte, hogy a történelmi Bereg vár­megye központja megmarad­jon magyarnak. Ha már túlél­te a szovjet önkényuralmat... De azóta is sokat tesz szülővá­rosáért, amióta Nyíregyházán él, 2010 óta a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnökeként tevékenykedik.- Az alapítványt dr. Benda Mária és Pazar Tibor hozták Cáfoljuk, hogy a felszabadí­tók hozták el hozzánk a kultúrát. DALMAY ÁRPÁD létre 1992-ben azért, hogy a Beregszászon és környékén élő magyarokat erkölcsileg és anyagilag támogassa, a nemzeti azonosságtudatot és önérzetet erősítse - mondta el lapunknak Dalmay Árpád. - Erre kisebbségben - külö­nösen amióta az ukrán naci­onalisták naponta próbálják sárba tiporni az itt élők ma­gyarságtudatát - különösen nagy szükség van. Fontos a múlt kulturális és történelmi emlékeinek védelme, a vidé­künkért dolgozók emlékének ápolása. Ezzel egyrészt gya­rapítjuk a magyarság törté­nelmi ismereteit, növeljük a múltunk iránti büszkeséget, másrészt megmutathatjuk hagyományainkat a más nemzetiségűeknek.- Cáfoljuk azt a hazugságot, amit évtizedeken át vágtak a fejünkhöz, hogy a „felsza- baditók” hozták el hozzánk a kultúrát! Hát, az övékét igen...- Támogatjuk a beregszászi történelmi egyházakat: gyűj­töttünk a református temp­lom orgonájának felújítására, a római katolikus egyháznak két emléktáblát ajándékoz­tunk, és a templom történetét bemutató, általunk kiadott könyvből is kaptak száz pél­dányt. Könyveket, falitér­képeket, nemzeti zászlókat és emléktáblákat vittünk a Bethlen Gábor Gimnázium és a Kossuth Lajos Középiskola diákjainak, gondoskodunk a híres emberek sírjainak rend- behozataláról. Idős emberek­nek vittük el a Szent György Lovagrend egymillió forint ér­tékű élelmiszer-adományát, és a szervezet által felajánlott, több millió forint értékű orvo­si műszerek, berendezések is alapítványunk közvetítésével jutottak el a beregszászi kór­házba.- Az alapítvány baráti köré­nek több mint 170 tagja van, az ő adományaik, valamint pályázatokon nyert támoga­tások segítségével szervezzük a munkánkat, tavaly a fel­ajánlásaiknak köszönhetően élelmiszercsomagokat készí­tettünk a beregszászi Petőfi Sándor Nyugdíjasklub tagja- | inak. Alapítványunk nyitott, J mindenkit szívesen látunk sorainkban - mondta Dalmay Árpád. KM-GYL A legszebben beszélő hallgató nyíregyháza. A Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalom­tudományi Intézetében az or­szágos döntőhöz kapcsolód­va kedden rendezték meg a Kazinczy szép magyar beszéd országos versenyének házi fordulóját, melynek győztese képvisélheti az intézményt az esztergomi döntőben. A feladat egy szabadon vá­lasztott szöveg értő és értető (de nem színészi) élőszóbe­li bemutatása volt, melynek előadására három percet kaptak a versenyzők. A zsűri Csiszár Klárát (levelező tagoza­tos tanító alapképzési szak) és Barati Esztert (nappali tagozat, tanári mesterszak, magyarta- nár-inkluzív nevelés tanára) I hirdette ki győztesnek. km Csiszár Klára és Barati Eszter FOTÓ: NYÍREGYHÁZI EGYETEM Három szobor, tucatnyi emléktábla Az alapítvány közadakozásból eddig három mellszobrot állított Beregszászban: Szent Istvánét, dr. Linner Bertalan sebész főorvosét ás Esze Tamását. A katolikus temetőben felavatták az ismeretlen helyen nyugvó 1848/49-es honvédek emlékművét. _ __ __ Emléktáblákat ajándékoztak Beregszásznak, többek között a Lampertházának (ez Beregszász régi neve) 1247-ben városi rangot adó IV. Béla királyét, Báthy Anna Kossuth-díjas operaénekesét, Polónyi Károly és Jolán festőművészekét (mind­hárman a város szülöttei), Bárdos László és Deákné dr. Bartha Katalin egykori gimnáziumi tanárokét, Bendász István görög katolikus kanonokét, Garanyi József festőművészét, Nádas Anna színművészét, Horváth Anna keramikus-grafikusét. Nyáregyházán felavatták Fedák Sári, Beregszász szülöttje emléktábláját. Feljelentésre feljelentéssel reagáltak Vasváriban Kvlzmegfejtés A település 1720-ban mezővárosi rangot kapott, itt áll a Forgách­Két bál elmarad NYÍREGYHÁZA. Április 15-én és 16-án elmarad a Bál a Savoy- ban című előadás a Móricz Zsigmond Színházban, ezeket május 20-án és 2l-én pótolják majd. km Orosz Mihály Zoltán szerint nem generálják, hanem felszámolni igye­keznek a problémákat. tiszavasvári. Becsületsértés, rágalmazás, közösség elleni izgatás bűncselekményének alapos gyanúja miatt tett bün­tetőfeljelentést Tiszavasvári önkormányzata, valamint Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ci­vil jogvédő szervezet ellen - hangzott el szerdán. Mindez válasz arra, hógy a jogvédők eljárást kezdeményeztek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdítá­sáról szóló törvényre hivat­kozva. A szervezet hátrányos megkülönböztetéssel, zakla­tással és megtorlással vádolja a Becsület Légója Egyesület­tel együttműködési megál­lapodást kötő városvezetést, és a civil szervezetet nevével fémjelző érpataki polgármes­tert, aki polgári keresetet is benyújtott a jó hírnevének megsértésére hivatkozva.- Megdöbbentő és szánal­mas az a médiatámadás és liberális jogvédői oldalról ger­jesztett hecckampány, amivel megpróbálják lebecsülni az elért eredményeket, ezért a jog eszközeivel kell elégtételt követelnünk - mondta Fülöp Erik polgármester, majd Orosz Mihály Zoltán a TASZ legfonto­sabb vádjait és az arra adott vá­laszokat ismertette. Elmondta: követelik a TASZ átvilágítását, és választ várnak arra, mi­ként fordulhat elő, hogy egyik TASZ-pont élén egy önbírásko­dásért jogerősen börtönbünte­tésre ítélt vezető ül. A sajtótájékoztatón beje­lentették: április 10-ére há­rom roma érdekképviseleti szervezet terepbejárást szer­vezett Tiszavasváriba, amely­hez csatlakozva lakossági fó­rumot is tartanak, s mindkét eseményre várják a sajtó kép­viselőit. KM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents