Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-22 / 94. szám

2016. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Hazai tájakon 1(011 —MB Séta a verssel a fiatal évektől az időskorig máriapócs. Rendhagyó író-ol­vasó találkozót szervezett a magyar költészet napja alkal­mából a máriapócsi kulturá­lis központ vezetője, Vonáné Pásztor Éva. Az intézmény előzőleg pályázatokat hirde­tett, hogy felkeltse az érdek­lődést az írást és az irodalmat szeretők körében. A napokban megtartott író-olvasó találkozón Kovács István helyi költő mutatta be legújabb alkotásait Égi har­mat száll a tájra címmel. A szerző megfogalmazása sze­rint „ez egy séta a verssel a gyermekkortól az időskorig”. Témájában megjelenik a hit, a szeretet, a remény. Visz- sza-visszatér a virágokhoz, mint a gyöngyvirág, a lila­akác; a tájhoz, a Balatonhoz, falujához; gyermekkorához és diákéveihez. Több vers el is hangzott. Néhány költeményt Né- methné Kovács Magda éne­kes, nótaszerző tolmácsolásá­ban is hallhattak a vendégek. Nagy sikert aratott Gyémánt Ferenc, Artisjus-díjas zene­szerző műve, a „Mama, min­dent köszönök neked!”. A programot színesítette a Nyír­egyházán élő francia művész, Gerome, aki Papp Bertalan polgármester meghívására sanzonokat énekelt. A költészet napján a Má­riapócsi Magyar-Angol Két Ta­nítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Isko­lában versünnepet tartottak. Mosolygó Tibor atya, a Lelki- gyakorlatos- és Zarándokház lelki vezetője, Vonáné Pásztor Éva, valamint Tamás László önkormányzati képviselők egy-egy különlegesen szép előadással tették emlékezetes­sé ezt a napot. PALÓCZYTÍMEA ■ Emlékezés, múltidézés A holokauszt magyarországi áldozatairól emlékeztek meg a napokban az Ibrányi László Mű­velődési Központ, Könyvtár és Sportcentrumban. Dr. Rlczu Zoltán történész tartott előadást, majd megnyitották Janics Attila fotográfus Az élő múlt című kiállítását. A helyi gimnázium diákjai rendhagyó történelemóra keretében látogatták meg a tárlatot, fotó: művelődési központ Fúvószene, tanári koncert Mátészalka. Kettős évfordu­ló jegyében rendeztek ezen a héten zenés és táncos progra­mokat Mátészalkán, a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában (Kölcsey tér l. sz.). A rendez­vényekkel arra emlékeztek, hogy a zeneoktatás 50 évvel ezelőtt, a művészetoktatás 20 évvel ezelőtt kezdődött az oktatási intézményben. Ma és holnap folytatódik még a kul­turális programsorozat. Ma 16.30-kor szakiskolá­sok, főiskolások lépnek fel a művészeti iskolában, a Szál­ka Consort pedig a kulturális központban ad koncertet 19 órától. Szombaton a Kölcsey téren 16 órakor fúvószene csendül fel, míg 17 órakor a tanárok mutatkoznak be. KM Köszönőlevél a Knesszetből A rendezvény egyik pillanata FOTÓ: A SZERZŐ Régi-új elnök az orosi civil szervezet élén nyíregyháza, oros. Az idei közgyűlését tartotta a napok­ban az Őrösért Közéleti Egye­sület tagsága. Egyik napiren­di pontban a tisztségviselők megválasztása is szerepelt, mivel az eddigi vezetőség 5 évre szóló megbízatása lejárt. A tanácskozáson jelen lévő tagok egy elnököt és két el­nökhelyettest választottak. Az elnök személyére egy jelölés történt, a tagok azt akarták, hogy a korábbi el­nök folytassa a munkáját. A két helyettes személyére is egy-egy jelölés történt, a régi helyettesek nem jelöltették magukat. A titkos szavazás eredményét a szavazatszám­láló bizottság ismertette a közgyűlésen. Az elkövetke­ző 5 évben az egyesület elnö­ki tisztségét Szécsi Józsefné tölti be, a két elnökhelyettes Paul Zsuzsanna és Neuzer Sándor. Az újraválasztott el­nök asszony megköszönte a régi helyettesek munkáját, az újaknak pedig gratulált. KM ■ A kilencvenedik születésnap A Piricsén élő Magyar Mihályné április 15-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból gratulált az ünnepeltnek Orosz László polgármester és dr. Gárdos László jegyző. Bözsike néni egész életében Piricsén dolgozott, az önkormányzat konyhájáról ment nyugdíjba. fotó: önkormányzat ÓZOON HOTEL & ÉTTEREM * * * Kellemes ízek az erdő mélyén Ingyenes állatsimogató és játszótér Jöjjön el hozzánk! Hotel: 06 42 402 001 | Étterem: 06 30 239 1045 HIRDETÉS Tomi Lapid végső győzelme a nácik felett az volt, hogy boldog emberként ment el. nyíregyháza. Még Jeruzsá­lemben is hallottak arról a hírről, amiről a lapunkban is beszámoltunk a napokban: a Raoul Wallenberg Egyesü­let „Régen volt? Hol is volt?” címmel megrendezett orszá­gos versenyét megnyerte a Hit Gyülekezete fenntartá­sában működő nyíregyházi Bethlen Gábor Gimnázium háromfős csapata. Menekülés a pokolból Az izraeli Knesszet (par­lament) képviselője, Jair Lapid nem csak értesült a holokauszttal is foglalkozó versenyről, de levelet is kül­dött a győztes fiataloknak. A levélírás hátterét Papp Bence, a győztes csapat tagja fedte fel lapunknak.- Az országos döntőben egy ötperces színdarabot is be kellett mutatnunk a vész­korszakkal kapcsolatosan. Ez lehetett kitalált vagy megtör­tént esemény is. Mi azt dol­goztuk fel Gulyás Fruzsiná­val és Gulyás Grétával, hogy Tomi Lapid az édesanyjával a budapesti gettó egyik pin­céjében bujkál 13-14 évesen, s A döntőben bemutattunk egy ötperces színdarabot PAPP BENCE r® i Jair Lapid és az édesapja, Tomi Lapid azon meditál, ő vajon magyar vagy zsidó kisfiú. Bemutat­tuk a megmenekülését is: a nyilasok vitték őket a Duná­hoz, amikor jött egy orosz vadászrepülő, s mindenki szétszaladt. Tomi Lapidot az édesanyja belökte egy nyilvá­nos vécébe, ő maga is elbújt, s mikor összeszedték a foglyo­kat, ők már nem álltak vissza a halálmenetbe. Elmesélte gyermekének- A színdarab időugrással fejeződött be. Évtizedekkel később Tomi Lapid a fiával, Jairral Budapesten sétál, s meglátja a nyilvános vécét. Az emlékeket felidézve el­mondja gyermekének, hogy az a bódé mentette meg az életét a II. világháború idején. Tomi Lapid (Lampel Tamás) a háború után kiköltözött édes­anyjával Izraelbe, s később Ariel Sáron miniszterelnöksé­ge idején igazságügy-minisz­ARCHÍV FOTÓ: INTERNET tér és miniszterelnök-helyet­tes lett. 2008-ban hunyt el - tette hozzá Papp Bence. Optimista volt, tele humorral Yair Lapid többek között a kö­vetkezőket írta levelében: „Nagy örömmel értesül­tem arról, hogy az önök által írt és színre állított darabbal megnyerték a Magyar Kül­ügyminisztérium versenyét, s ennek a darabnak édesapám­Jair Lapid a levele alapján bi­zakodóan tekint a jövőbe: „Az olyan fiatalok, mint önök, örömet szereznek és optimizmusra adnak okot. Nem azért, mert az antisze­mitizmus megszűnt létezni és eltűnt volna Magyarország­ról, sajnos, önök is és én is jól tudjuk, hogy ez nincs így, hanem azért, mert lesz, aki ról, József (Tomi) Lapidról írt könyvem képezte az alapját. Amikor édesapám annyi idős volt, mint most önök, ő már egy felnőtt életével együtt járó, gazdag tapasztalattal rendelkezett. A fiatal emberek nem szoktak a halálra gondol­ni, de apám már közelről is­merte. Az ő édesapja, a nagy­apám, akit nem ismerhettem meg, a mauthauseni koncent­rációs táborban vesztette éle­tét, éppen két héttel a háború vége előtt. Szeretett nagyma­máját, Herminát Auschwitz­ban gyilkolták meg. Abból a 24 gyermekből, akik vele egy osztályba jártak, mindössze hét élte túl a holokausztot. Ezzel együtt apám opti­mista volt, tele humorral, aki evet, ivott, szeretett, nevetett és élte az életét nap mint nap megújuló, nagy élvezettel. Az ágya mellett ültem élete utol­só napjaiban, amíg el nem tá­vozott, és végső győzelme a nácik felett az volt, hogy bol­dog emberként ment el, akit szerető családja vett körül a zsidók szabad országában.” KM szembeszálljon vele. Abban a pillanatban, amikor úgy dön­töttek, hogy színpadra állítják az apám életéről szóló köny­vet, megkapták szerepüket az élet színházában is. Önök a jók oldalán állnak. Az ártat­lanok oldalán. Azok oldalán, akiket addig üldöztek, míg haza nem értek az ősi szülő­földjükre.” Szerep az élet színházában Mesés a Cantemus sikertörténete A mesemondó Szabó Dénes karnagy lesz fotó: sipeki Péter Szó lesz többek között az indulásról, a sikerek­ről, a sokrétű munkás­ságról. NYÍREGYHÁZA. Egy fiatal ének­tanár kezdett el dolgozni 1969 szeptemberétől a nyíregyházi 4. Sz. Általános Iskolában. Hamarosan megkapta a fel­ső tagozatosok énekkarát, s bár akkor még senki sem sejt­hette, egy mesébe illő siker- történet kezdődött el, amely mind a mai napig tart. Szabó Dénes tanár úr lel­kes és fáradhatatlan munká­jának köszönhetőn ugyanis hazánkban és a nagyvilágban egyre ismertebb lett a Can­temus Gyermekkórus neve, aztán pedig az iskolai ének­karból kiöregedett tagok részvételével újabb és újabb együttesek alakultak meg. Szavakkal és dalokkal Ezt a nem mindennapi si­kertörténetet eleveníti fel az a hangverseny, ami április 23-án 18 órakor kezdődik a Cantemus „Mese” című kó­rusbérletének soron követ­kező előadásaként a Kodály Zoltán Általános Iskola hang­versenytermében. Az érdek­lődők a kezdetektől egészen napjainkig képet kaphatnak a Nyíregyházi Cantemus Kórus indulásáról, sikereiről, a sok­rétű munkásságáról. A koncerten a mesemon­dó - ki más is lehetne - Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, aki a létrehozója és máig mo­torja ennek a közösségnek. Az ő és mesehősei szavain-dala- in keresztül elevenedik meg a kóruscsalád története, mind­ez fűszerezve kis nosztalgiá­val, humorral és a Cantemus- ra igazán jellemző, színes, változatos és örömteli, tiszta énekszóval. A koncerten fel­lép a Cantemus Gyermekkar, a Cantemus Fiúkórus, a Pro Musica Leánykar, a Bandiié­rt Énekegyüttes, a Cantemus Vegyeskar és a Cantemus Ifjú­sági Vegyeskar. Vezényelnek: Szabó Dénes és Szabó Soma. Korlátozott számban jegyek kaphatók még a koncert előtt a helyszínen. km

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents