Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-21 / 93. szám
2016. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Dr. Böröndi Gábor dandártábornok a Jósa András Múzeumban tartott érdekfeszítő előadást FOTÓ: SIPEKI PÉTER KELET------------ - ------------- - ------- -------------------------—--------------------------- --------------Interjú: Dr. Böröndi Gáborral, az Ósszhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettesével, a honvédség szárazföldi haderőnemének a vezetőjével A migránsok csak eszközök A beszélgető- partner Matyasovszki József Dr. Böröndi Gábor dandártábornok szerint az a baj a migrációval, hogy nem tudjuk, kik érkeznek Európába. nyíregyháza. A közelmúltban Nyíregyházán tartott előadást az Ósszhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, aki egyben a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének a vezetője. Elmondta többek között, hogy Németországban nemrég megerősítették: 350-400 ezer embert nem találnak, holott bizonyosan itt tartózkodnak. Márpedig a nem kontrollálható helyzet hatalmas biztonsági kockázatot jelent. Nem arról van szó, hogy közülük mindenki terrorista, de megtörténhet, hogy állandó jövedelem hiányában törvénytelen eszközökhöz folyamodnak, ráadásul egy bűncselekmény esetén ilyen körülmények között lehetetlen az elkövető nyomára bukkanni. Egyébként pedig senki nem mondja azt a migránsokról, hogy egytől egyig bűnözők. Dr. Böröndi Gábor szerint ezek az emberek sokkal inkább eszközök, akiket nyomásgyakorlásra használnak. Mondhatjuk, hogy Európában háború dúl, csak sajátos eszközökkel? DR, BÖRÖNDI GÁBOR: Én inkább úgy fogalmaznék, Európa olyan biztonsági kihívással küzd, ami két dologra vezethető vissza. Az első könnyen felismerhető és definiálható, ez pedig Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozása. A másik, az illegális migráció, ami inkább tünet, méghozzá Afganisztán, Irak, Szíria, Mali, Szomália és a többi válsággóc tünete, ahol a nemzetközi haderők a konfliktusokat nem tudták felszámolni. Az illegális migráció azért súlyosan aszimmetrikus kihívás, mert a fegyveres erőknek nehéz egy olyan szemben álló félre reagálni, aki - amellett, hogy megtagadja a regisztrációt, s elutasítja a beléptetési szabályokat - még fegyvertelen is. Akik ezt az egészet mozgatják - amiben az embercsempészhálózatok mellett egészen biztosan vannak külföldi állami szereplők is -, tisztában vannak ezzel, s alaposan ki is használják á helyzetet. Mindez átfordulhat fegyveres összetűzésbe? DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Az illegális migráció összetétele nagyon heterogén, mivel több államból jönnek, ezért nem valószínű az egységes katonai fellépés. Egyes elemei vagy csoportjai fegyveres konfliktust kezdeményezhetnek, de önmagában a fegyveres támadás nem érdekük. Jól tudják, ha köztörvényes bűncselekményt követnek el a tiltott határátlépésen túl, annak az esélyét is elveszítik, hogy bármikor Európa földjére léphessenek. A híradások szerint a terroristák 70 százaléka is migránsként érkezett Európába. DR, BÖRÖNDI GÁBOR: Sokan félreértik a helyzetet és azt gondolják, hogy főleg magányos elkövetőkről van szó, pedig nem így van. A terror jelenlegi struktúrája sejtszerű, ami azt jelenti, hogy az elkövetők nincsenek közvetlen kapcsolatban, de ez is az alapvető biztonsági érdekük. Viszont bizonyított, hogy az európai merénylőknek az Iszlám Állam támogatást tud nyújtani. Azok a Kalasnyikovok, amiket a párizsi merényletek során használtak, Bosznia-Hercegovinából származnak. A robbanóanyagok beszerzéséhez, a robbanóövek elkészítéséhez, a gépjárműbérléshez, a fegyverek becsempészéséhez komoly logisztikai hálózatra van szükség. Kiképzett emberek kerültek be Európába, ez teljesen bizonyos. A vidéki emberek hálával tekintettek a katonákra, de a városokban élők mintha könnyebben legyintenének az egészre. dr. böröndi Gábor: Az emberek hozzáállása régiónként eltérő. A statisztikákból kiderül, hogy a lakosság 5 százaléka találkozott migrán- sokkal, a többiek a sajtóban olvastak róluk, s a televízióban látták őket. Nyilván, az átrakóállomásoknak köszönhetően a középvárosokban is megjelentek, így például Nagykanizsán vagy Lete- nyén, s Szegeden is érezhető volt egyfajta feszültség. Ahogy az ország belseje felé haladunk, egyre inkább elhalványulni látszik az ezzel kapcsolatos félelem. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a migránsok a földrajzi fekvéstől függetlenül bárhol és bármikor megjelenhetnek, mivel még közel sem vagyunk a válság végén. Nemrég Magyarország konkrét fenyegetést is kapott. Mennyire lehet ezt komolyan venni? dr. BÖRÖNDI GÁBOR: A Magyar Honvédség, a rendőrség és a terrorelhárító szervek ezt a fenyegetést nagyon komolyan veszik. Ha felkészültek vagyunk, megelőzhetjük a támadásokat, rosszabb esetben legalább a károkon enyhíthetünk. Magyarország reagálóképessége összeurópai viszonylatban is jónak mondható, s minden olyan óvintézkedést megtettünk, ami az adott helyzetben indokolt és szükséges. Vajon meddig tarthat ez a sajátos „háborús” helyzet? DR, BÖRÖNDI GÁBOR: A válság végét leginkább az tudja megjósolni, aki már látja a megoldást, és ismeri az ahhoz vezető utat. Amíg nincs megfelelő európai válasz erre a helyzetre, addig azt kell feltételeznünk, hogy egy elhúzódó folyamat elé nézünk. Korábban 350-400 ezer olyan migránsról beszélt, akiről azt sem tudják, hol vannak. Nálunk lehetnek belőlük? DR. BÖRÖNDI GÁBOR: Aki a magyar határon átjött, azt regisztráltuk, illetve továbbszállítottuk, s folyamatosan végrehajtunk mélységi elfogásokat is. Mivel a honvédség felderítőrendszere nagyon hatékonyan működik, az embercsempész hálózatok bármilyen jól felszereltek, nem vehetik fel a versenyt a katonasággal. Az 55-ös út magasságában gyakorlatilag mindenkit összeszedünk. S a helyi lakosság azokon a településeken is azonnal jelez - ha eltérő kultúrájú, ismeretlen, más nyelvet beszélő, idegen emberek jelennek meg -, ahol nem épült még ki ideiglenes határzár. Egyelőre nyugalom van, úgy tűnik, Törökország tartja a „kapukat”, de bízhatunk-e abban, hogy a folytatás is nyugodt lesz? dr. böröndi Gábor: Mi, katonák ezt úgy mondjuk, hogy mindig a „worst case sce- nario-ra”, vagyis a legrosz- szabb forgatókönyvre kell felkészülni. Mi ezt megtettük, a gyakorlatainkat ennek megfelelően szerveztük, a technikát csoportba rendeztük, ezek után pedig reméljük a legjobbakat. Dr. Böröndi Gábor Született: 1971. április 6., Kaposvár Iskolái: Kossuth Lajos Katonai Főiskola, gépesített lövész szak, ZMNE katonai vezetői kiegészítő képzés, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Békeműveleti tanfolyamok (Ausztria, Svájc, Írország, Kanada, Hollandia) NATO School, Katonai Tervezői Tanfolyam, Oberammergau, Németország Nyelvismeret: angol felsőfok „B“, angol középfok „C“ katonai szakanyaggal bővített STANAG 60013 3 3 3, angol nyelvtanfolyam, Borden, Kanada Valószínűleg nem egy cserkésztáborból jöttek nyíregyháza. - Amikor Zákányban leszállt egy 1200 fős konvoj, a katonák arra kérték őket, hogy álljanak hármas oszlopba - mondta el a dandártábornok a legkülönösebb tapasztalataikat.- Gond nélkül megtették, s lépést tartva átmasíroztak Nagykanizsára. Valószínűleg nem cserkésztáborból érkeztek, mivel nem kellett magyarázni nekik a lépéstartást, a menetütemük nagyobb volt, mint a katonáké, s fegyelmezetten hajtották végre a feladatot. Mind azt mondta magáról, hogy Szíriából jött és 17 éves, mert tudták, hogy mint besorozható, de a háború elől elmenekült egyének, menekültstátuszt élvezhetnek. Vajon honnan a sok pénz?- A Röszke-Hegyeshalom távolságon az embercsempésznek 1 millió forintot kellett kifizetni fejenként, ami egy négytagú család esetében már négymillió. Mindig felmerül a kérdés, honnan volt a szervezettség, a hangosbeszélő és a pénz? Véleményem szerint ez egy próbateszt volt, az embercsempész-hálózatok - meg persze a mögöttük álló politikai erők, akik nem biztos, hogy szimpatizálnak Magyarországgal - tesztelték a magyar, határ áteresztőképességét. Videó az ellenséges oldalról- A nyugati híradások arról beszélnek, hogy gyerekeket dobtak át a kerítés fölött, csak azt nem teszik hozzá, hogy nem a sajátjukat. Köztük is vannak olyanok, akik katonaviseltek, felkészültek, és sok mindenre kaphatók. Meglepő volt, amikor a különleges műveleti katona az egyik migráns határon eldobott telefonjában olyan videót talált, ami egy tűzharcot követett végig, csak éppen tálib nézőpontból. Találkoztunk olyan afgán különleges vezénylő zászlóssal is, akit mi képeztünk ki Afganisztánban- sorolta az elgondolkodtató eseteket dr. Böröndi Gábor dandártábornok. KM Bármikor érintett lehet Szabolcs megye is... nyíregyháza. - Egy méhész 20 kilogramm mézet hozott Letenyén, egy zalaegerszegi fogorvos 30 kiló rántott húst tett le, egy idős néni pedig egy sportcsokit átkötött nemzeti színű szalaggal, s ráírta, hogy „Hazádnak rendületlenül...” - mesélt dr. Böröndi Gábor arról, hogyan fogadták a honvédséget az emberek. Az erők készen állnak- Mindez a magyar katonáknak erőt adott, s nem a javak miatt. Zártuk Baranya és Somogy megyét, a határvédelmi erők megjelentek Zala és Vas megyében is. Csongrád megyében vívtuk a legkeményebb csatát ez embercsempész-hálózattal, akik még a fegyverhasználattól se riadtak volna vissza.- Szabolcs megyét még nem érinti a válság, de látva a megoldatlan nemzetközi feszültséget, bármikor érintheti. Ha Törökország újra megnyitja a határait, logikus, hogy már csak Románia és Ukrajna felől szabad az út. Vagyis ha felrakják a migránsokat a rozoga, de használható nagyváradi vasútvonalra, ami a határhoz közel halad el, bárhol bejöhetnek.- A magyar országgyűlés és a kormány már elrendelte a felkészülést a több mint 400 kilométeres román határ zárására, az erők és az eszközök készen állnak, már csak a parancsra várunk.
